Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

Javában tart a Hálózatok Hete, amely a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását járja körül. A Ludwig Múzeummal közösen szervezett online eseménysorozatunk keretében kortárs írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

(A sorozatban eddig Bartók Imre, Mucha Dorka és Mécs Anna írása jelent meg.)

Fehér Boldizsár | 2021. május 28. |

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása

A művészet története a hatások története. Miután az egyetemen öt évet töltöttem el a hároméves alapképzés teljesítésével, úgy gondolom, alaposabb betekintést nyertem a művészet történetébe, mint azok az átlagos diákok, akik csupa kitűnő osztályzattal átszáguldanak a képzésen, hogy még időben el tudjanak kezdeni egy másik iskolát, ahol hasznosítható tudást szereznek. De nem én. Éppen ezért megdöbbentett, amikor az egyik ebéd utáni pihenőm alkalmával a következő mondatot találtam leírva egy magazinban: „A XX. század legjelentősebb kulturális hatását a zeronizmus jelentette, az első olyan avantgárd művészeti mozgalom, amelynek egyetlen tagja sem volt.” A legjelentősebb? Hogyan lehetséges, hogy soha nem hallottam róla? A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, ezért a következő heteket azzal töltöttem, hogy a lehető legtöbbet próbáljam meg kideríteni erről a formációról, amely a jelek szerint egyedülálló hatást gyakorolt a modern kultúrára.

Hálózatok hete

A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között kerül megrendezésre a Hálózatok Hete. Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a hálózatok jelenlétét hétköznapjainkban.

Programok

május 25. kedd, 19:00 - Tudomány és művészet (Barabási Albert-László, Készman József kurátor)

május 26. szerda, 19:00 - Hírek és hálózatok (Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus)

május 27. csütörtök, 19:00 - Gasztronómia és hálózatok  (Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger)

május 28. péntek, 19:00 - Művészet és hálózatok (Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész)

május 29. szombat, 19:00 - Irodalom, életmű és hálózat (Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész)

május 30. vasárnap

19:00 - Nyelv, költészet és hálózatok (Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró)

20:00 - Barabási Albert-László egy napja

Facebook-esemény ITT. 

A mozgalom születése

A zeronizmus multidiszciplináris jelenség volt, mely az első világháborút övező időszakban jött létre, február 16-án, bár pontosan nem tudni, melyik évben. New Yorkban, Párizsban és Zürichben mégis egyszerre bontakozott ki, és jelentőségét a kortársak is azonnal felismerték. Tristan Tzara, ahogy naplójában leírta, az elsők között kívánt csatlakozni a mozgalomhoz: „Úgy volt, hogy a Cabaret Voltaire-ban találkozom a zeronistákkal, hogy megbeszéljük a belépésemet, de hiába ültem ott estig, nem jött el senki. Pedig reméltem, hogy kifizetik a vacsorámat.” Évekkel később Samuel Beckett azt állította, ez a történet inspirálta az egyik leghíresebb drámáját, amit nem írt meg. De Tzara élménye nem volt egyedüli. Münchenben az orosz Vaszilij Kandinszkij is sikertelenül próbált felkutatni valakit, aki a mozgalomhoz tartozik. „Hogyan csatlakozzak, ha nincs senki, aki bevegyen?”, írta édesanyjának Odesszába egy melankolikus hangú levélben, amire azt a választ kapta, hogy keressen egy rendes munkát. „Idehaza mindenkinek azt hazudom, hogy kulcsmásoló vagy”, írta az asszony, aki sosem értette meg Kandinszkij művészi elhivatottságát. Otto Dix, Hans Arp, Moholy-Nagy, Paul Klee, Francis Picabia és még sokan mások mind hasonlóan jártak, kivéve, hogy Picabia még csak választ sem kapott az édesanyjától. A mozgalom végül a legtöbb művésznek megközelíthetetlen maradt.

Kiállítások

A zeronisták nem csak, hogy soha egyetlen alkotást nem készítettek, ezeket az alkotásokat számos alkalommal nem állították ki, ideértve a legnagyobb presztízzsel bíró galériákat is. Miután a hivatalos párizsi Salon-kiállításokon nem szerepeltek, a lendület megállíthatatlan volt. A londoni Grafron Gallerie-ben, a weimari Bauhaus iskolában ugyanúgy nem tűntek fel képeik, ahogyan New York Cityben a Park Avenue Armoryban az 1913-ban rendezett nemzetközi modernek kiállításán. Képeiket a legnagyobb kritikusok hagyták szó nélkül, de rövidesen a botrányok sem maradtak el. 1915-ben Szentpéterváron, ahol egy retrospektív kiállítás keretében százötven zeronista alkotást nem mutattak be, az emberek a Téli Palota elé vonultak visszakövetelni a jegyük árát. A cárnak végül személyesen kellett kifizetnie őket, ami a háborús kiadások mellett igencsak megterhelő volt. 1932-ben a berlini Kunsthalléban sem rendeztek egy jelentős zeronista kiállítást, amelyet Hitler így hiába szeretett volna betiltani, nem volt rá lehetősége. A beszámolók szerint a hír hallatán tombolni kezdett: „Nincs olyan kiállítás, amit nem tilthatok be!”, üvöltötte. A jelek szerint volt. A Német Birodalomban a zeronisták ezután már az Entartete Kunst, a degeneratív művészet jelképei lettek, nyugaton pedig mint a „betilthatatlanokat” ünnepelték őket, akik felveszik a harcot a fasizmus ellen. Nem akadt olyan galéria, ahol ne akartak volna kereskedni a zeronista képekkel, amelyek bár nem léteztek, éppen e ritkaságuk okán egyre nagyobb értéket képviseltek a gyűjtőknek.

-

BarabásiLab: Múzeumirányítás (2019)

Ideológia

A zeronisták célkitűzéseit nehéz a mai korviszonyok között megérteni, főleg, hogy az idők során sokan sokféleképp próbálták értelmezni vagy a saját érdekeiknek megfelelően eltorzítani azokat. Egyesek szerint a mozgalom a háborúellenes aktivizmusról szólt, mások szerint a társadalom álszentté váló, hagyományos értékrendjei ellen tiltakozott, megint mások úgy vélik, egy utópisztikus társadalmat akart megvalósítani, ahol a boltok hétvégente is nyitva tartanak. Oroszországban úgy tekintettek a zeronizmusra, mint ami megszabadította a művészetet az objektivitástól, a szubjektivitástól és minden mástól, ami a kettő között van: általa létrejött „az absztrakció tökéletes formája”, hiszen a fizikai műtárgyat és a koncepciót egyszerre nélkülözi. Ma már a legtöbb tudós egyetért, hogy a zeronizmus nem szólt semmiről, amit páratlan sikerrel volt képes megvalósítani. „Talán az egyetlen ideológia a történelemben, amely nem bukott meg”, írta róluk elismerően Gombrich.

Művészeti technikák

A fafaragás, kerámia, mozaik, freskó, olajfestészet, bábjáték, ének, vers, performansz, szőnyegszövés, monumentális szobrászat, sgraffitto, üvegfúvás, ready made, fotó, kollázs stb. csak néhány azok közül a technikák közül, amelyeket a zeronisták nem műveltek mesteri színvonalon.

Örökség

Egyáltalán lehetséges-e beszélni valamiről, ami nincs, vagy azáltal, hogy beszélnek róla, már lesz? Tették már fel sokan a kérdést. A kor egy híres metafizikusa egyenesen isten némaságához hasonlította a zeronisták működését, amely a posztmodern kezdetét jelentette, abban az esetben, ha ezt nem valami más jelentette. Hogy ki indította el, örökké rejtély marad, ahogyan az is, vajon elindította-e valaki, és ha igen, véget ért-e, ha ugyan valaha is elkezdődött. De természetes, hogy a művészetben mindig maradnak nyitott kérdések. A zeronizmus kultúrára gyakorolt hatását viszont lehetetlen elvitatni, alkotásaik még ma is a legrangosabb múzeumokban és képtárakban nem fordulnak elő, és működésükkel Da Vincitől Picassóig a legnagyobb művészekre nem voltak hatással.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Hírek

Friss Hús, Shakespeare és Robert Capa [PROGRAMAJÁNLÓ]

Rövidfilmes fesztivál, preraffaelita kiállítás, Shakespeare újragondolva és egy Robert Capa-könyv bemutatója - izgalmas napok elé nézünk, mutatjuk, milyen programok közül válogathattok!

...
Hírek

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!