Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

Javában tart a Hálózatok Hete, amely a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását járja körül. A Ludwig Múzeummal közösen szervezett online eseménysorozatunk keretében kortárs írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

(A sorozatban eddig Bartók Imre, Mucha Dorka és Mécs Anna írása jelent meg.)

Fehér Boldizsár | 2021. május 28. |

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása

A művészet története a hatások története. Miután az egyetemen öt évet töltöttem el a hároméves alapképzés teljesítésével, úgy gondolom, alaposabb betekintést nyertem a művészet történetébe, mint azok az átlagos diákok, akik csupa kitűnő osztályzattal átszáguldanak a képzésen, hogy még időben el tudjanak kezdeni egy másik iskolát, ahol hasznosítható tudást szereznek. De nem én. Éppen ezért megdöbbentett, amikor az egyik ebéd utáni pihenőm alkalmával a következő mondatot találtam leírva egy magazinban: „A XX. század legjelentősebb kulturális hatását a zeronizmus jelentette, az első olyan avantgárd művészeti mozgalom, amelynek egyetlen tagja sem volt.” A legjelentősebb? Hogyan lehetséges, hogy soha nem hallottam róla? A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, ezért a következő heteket azzal töltöttem, hogy a lehető legtöbbet próbáljam meg kideríteni erről a formációról, amely a jelek szerint egyedülálló hatást gyakorolt a modern kultúrára.

Hálózatok hete

A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között kerül megrendezésre a Hálózatok Hete. Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a hálózatok jelenlétét hétköznapjainkban.

Programok

május 25. kedd, 19:00 - Tudomány és művészet (Barabási Albert-László, Készman József kurátor)

május 26. szerda, 19:00 - Hírek és hálózatok (Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus)

május 27. csütörtök, 19:00 - Gasztronómia és hálózatok  (Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger)

május 28. péntek, 19:00 - Művészet és hálózatok (Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész)

május 29. szombat, 19:00 - Irodalom, életmű és hálózat (Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész)

május 30. vasárnap

19:00 - Nyelv, költészet és hálózatok (Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró)

20:00 - Barabási Albert-László egy napja

Facebook-esemény ITT. 

A mozgalom születése

A zeronizmus multidiszciplináris jelenség volt, mely az első világháborút övező időszakban jött létre, február 16-án, bár pontosan nem tudni, melyik évben. New Yorkban, Párizsban és Zürichben mégis egyszerre bontakozott ki, és jelentőségét a kortársak is azonnal felismerték. Tristan Tzara, ahogy naplójában leírta, az elsők között kívánt csatlakozni a mozgalomhoz: „Úgy volt, hogy a Cabaret Voltaire-ban találkozom a zeronistákkal, hogy megbeszéljük a belépésemet, de hiába ültem ott estig, nem jött el senki. Pedig reméltem, hogy kifizetik a vacsorámat.” Évekkel később Samuel Beckett azt állította, ez a történet inspirálta az egyik leghíresebb drámáját, amit nem írt meg. De Tzara élménye nem volt egyedüli. Münchenben az orosz Vaszilij Kandinszkij is sikertelenül próbált felkutatni valakit, aki a mozgalomhoz tartozik. „Hogyan csatlakozzak, ha nincs senki, aki bevegyen?”, írta édesanyjának Odesszába egy melankolikus hangú levélben, amire azt a választ kapta, hogy keressen egy rendes munkát. „Idehaza mindenkinek azt hazudom, hogy kulcsmásoló vagy”, írta az asszony, aki sosem értette meg Kandinszkij művészi elhivatottságát. Otto Dix, Hans Arp, Moholy-Nagy, Paul Klee, Francis Picabia és még sokan mások mind hasonlóan jártak, kivéve, hogy Picabia még csak választ sem kapott az édesanyjától. A mozgalom végül a legtöbb művésznek megközelíthetetlen maradt.

Kiállítások

A zeronisták nem csak, hogy soha egyetlen alkotást nem készítettek, ezeket az alkotásokat számos alkalommal nem állították ki, ideértve a legnagyobb presztízzsel bíró galériákat is. Miután a hivatalos párizsi Salon-kiállításokon nem szerepeltek, a lendület megállíthatatlan volt. A londoni Grafron Gallerie-ben, a weimari Bauhaus iskolában ugyanúgy nem tűntek fel képeik, ahogyan New York Cityben a Park Avenue Armoryban az 1913-ban rendezett nemzetközi modernek kiállításán. Képeiket a legnagyobb kritikusok hagyták szó nélkül, de rövidesen a botrányok sem maradtak el. 1915-ben Szentpéterváron, ahol egy retrospektív kiállítás keretében százötven zeronista alkotást nem mutattak be, az emberek a Téli Palota elé vonultak visszakövetelni a jegyük árát. A cárnak végül személyesen kellett kifizetnie őket, ami a háborús kiadások mellett igencsak megterhelő volt. 1932-ben a berlini Kunsthalléban sem rendeztek egy jelentős zeronista kiállítást, amelyet Hitler így hiába szeretett volna betiltani, nem volt rá lehetősége. A beszámolók szerint a hír hallatán tombolni kezdett: „Nincs olyan kiállítás, amit nem tilthatok be!”, üvöltötte. A jelek szerint volt. A Német Birodalomban a zeronisták ezután már az Entartete Kunst, a degeneratív művészet jelképei lettek, nyugaton pedig mint a „betilthatatlanokat” ünnepelték őket, akik felveszik a harcot a fasizmus ellen. Nem akadt olyan galéria, ahol ne akartak volna kereskedni a zeronista képekkel, amelyek bár nem léteztek, éppen e ritkaságuk okán egyre nagyobb értéket képviseltek a gyűjtőknek.

-

BarabásiLab: Múzeumirányítás (2019)

Ideológia

A zeronisták célkitűzéseit nehéz a mai korviszonyok között megérteni, főleg, hogy az idők során sokan sokféleképp próbálták értelmezni vagy a saját érdekeiknek megfelelően eltorzítani azokat. Egyesek szerint a mozgalom a háborúellenes aktivizmusról szólt, mások szerint a társadalom álszentté váló, hagyományos értékrendjei ellen tiltakozott, megint mások úgy vélik, egy utópisztikus társadalmat akart megvalósítani, ahol a boltok hétvégente is nyitva tartanak. Oroszországban úgy tekintettek a zeronizmusra, mint ami megszabadította a művészetet az objektivitástól, a szubjektivitástól és minden mástól, ami a kettő között van: általa létrejött „az absztrakció tökéletes formája”, hiszen a fizikai műtárgyat és a koncepciót egyszerre nélkülözi. Ma már a legtöbb tudós egyetért, hogy a zeronizmus nem szólt semmiről, amit páratlan sikerrel volt képes megvalósítani. „Talán az egyetlen ideológia a történelemben, amely nem bukott meg”, írta róluk elismerően Gombrich.

Művészeti technikák

A fafaragás, kerámia, mozaik, freskó, olajfestészet, bábjáték, ének, vers, performansz, szőnyegszövés, monumentális szobrászat, sgraffitto, üvegfúvás, ready made, fotó, kollázs stb. csak néhány azok közül a technikák közül, amelyeket a zeronisták nem műveltek mesteri színvonalon.

Örökség

Egyáltalán lehetséges-e beszélni valamiről, ami nincs, vagy azáltal, hogy beszélnek róla, már lesz? Tették már fel sokan a kérdést. A kor egy híres metafizikusa egyenesen isten némaságához hasonlította a zeronisták működését, amely a posztmodern kezdetét jelentette, abban az esetben, ha ezt nem valami más jelentette. Hogy ki indította el, örökké rejtély marad, ahogyan az is, vajon elindította-e valaki, és ha igen, véget ért-e, ha ugyan valaha is elkezdődött. De természetes, hogy a művészetben mindig maradnak nyitott kérdések. A zeronizmus kultúrára gyakorolt hatását viszont lehetetlen elvitatni, alkotásaik még ma is a legrangosabb múzeumokban és képtárakban nem fordulnak elő, és működésükkel Da Vincitől Picassóig a legnagyobb művészekre nem voltak hatással.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...

Friss Hús, Shakespeare és Robert Capa [PROGRAMAJÁNLÓ]

Rövidfilmes fesztivál, preraffaelita kiállítás, Shakespeare újragondolva és egy Robert Capa-könyv bemutatója - izgalmas napok elé nézünk, mutatjuk, milyen programok közül válogathattok!

...

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

A hét könyve
Kritika
Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez
„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

Ma 25 esztendeje halt meg a 20. század egyik legjelentősebb költője, Petri György. Mutatunk 3 kedvenc verset tőle.

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

100 éve született Nagy László költő. Az egyik legismertebb versével emlékezünk meg róla.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

bzs
bzs

Hazug holokausztkönyv és életveszélyes gyógymódok – szélhámos szerzők, akiket máig emlegetünk

Olvass!
...

Létezhet barátság pingvin és ember között? Olvass bele Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regényébe!

Sibylle Grimbert regénye egy nem mindennapi barátság lebilincselő története. Mutatunk egy részletet.

...

Újra megjelent magyarul minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye: olvass bele!

A féltestvér négy generáción keresztül vezeti végig az olvasót egy család szövevényes történetén. Mutatunk egy részletet.

...

A legkisebb londoni lakópark és egy rejtélyes gyilkosság – Olvass bele!

Ilyen lenne A hátsó ablak, ha Agatha Christie írja meg regényben.

Hírek
...

Nem vicc: akár a te verseid is megjelenhetnek Simon Márton kiadójánál

...

Tényleg számít, hogy hányadiknak születünk? Orvos-Tóth Noémi elárulja!

...

Véresen komoly játék: Lovas Rozi olvas fel a Telex újságírójának regényéből

...

Kigyulladt a Tomorrowland nagyszínpada: 3 könyv, amiben felcsapnak a lángok