Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása [HÁLÓZATOK HETE]

Javában tart a Hálózatok Hete, amely a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását járja körül. A Ludwig Múzeummal közösen szervezett online eseménysorozatunk keretében kortárs írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Fehér Boldizsár írását, amelyet a 2019-es Múzeumirányítás inspirált!

(A sorozatban eddig Bartók Imre, Mucha Dorka és Mécs Anna írása jelent meg.)

Fehér Boldizsár | 2021. május 28. |

Fehér Boldizsár: A XX. század legjelentősebb kulturális hatása

A művészet története a hatások története. Miután az egyetemen öt évet töltöttem el a hároméves alapképzés teljesítésével, úgy gondolom, alaposabb betekintést nyertem a művészet történetébe, mint azok az átlagos diákok, akik csupa kitűnő osztályzattal átszáguldanak a képzésen, hogy még időben el tudjanak kezdeni egy másik iskolát, ahol hasznosítható tudást szereznek. De nem én. Éppen ezért megdöbbentett, amikor az egyik ebéd utáni pihenőm alkalmával a következő mondatot találtam leírva egy magazinban: „A XX. század legjelentősebb kulturális hatását a zeronizmus jelentette, az első olyan avantgárd művészeti mozgalom, amelynek egyetlen tagja sem volt.” A legjelentősebb? Hogyan lehetséges, hogy soha nem hallottam róla? A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, ezért a következő heteket azzal töltöttem, hogy a lehető legtöbbet próbáljam meg kideríteni erről a formációról, amely a jelek szerint egyedülálló hatást gyakorolt a modern kultúrára.

Hálózatok hete

A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között kerül megrendezésre a Hálózatok Hete. Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a hálózatok jelenlétét hétköznapjainkban.

Programok

május 25. kedd, 19:00 - Tudomány és művészet (Barabási Albert-László, Készman József kurátor)

május 26. szerda, 19:00 - Hírek és hálózatok (Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus)

május 27. csütörtök, 19:00 - Gasztronómia és hálózatok  (Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger)

május 28. péntek, 19:00 - Művészet és hálózatok (Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész)

május 29. szombat, 19:00 - Irodalom, életmű és hálózat (Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész)

május 30. vasárnap

19:00 - Nyelv, költészet és hálózatok (Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró)

20:00 - Barabási Albert-László egy napja

Facebook-esemény ITT. 

A mozgalom születése

A zeronizmus multidiszciplináris jelenség volt, mely az első világháborút övező időszakban jött létre, február 16-án, bár pontosan nem tudni, melyik évben. New Yorkban, Párizsban és Zürichben mégis egyszerre bontakozott ki, és jelentőségét a kortársak is azonnal felismerték. Tristan Tzara, ahogy naplójában leírta, az elsők között kívánt csatlakozni a mozgalomhoz: „Úgy volt, hogy a Cabaret Voltaire-ban találkozom a zeronistákkal, hogy megbeszéljük a belépésemet, de hiába ültem ott estig, nem jött el senki. Pedig reméltem, hogy kifizetik a vacsorámat.” Évekkel később Samuel Beckett azt állította, ez a történet inspirálta az egyik leghíresebb drámáját, amit nem írt meg. De Tzara élménye nem volt egyedüli. Münchenben az orosz Vaszilij Kandinszkij is sikertelenül próbált felkutatni valakit, aki a mozgalomhoz tartozik. „Hogyan csatlakozzak, ha nincs senki, aki bevegyen?”, írta édesanyjának Odesszába egy melankolikus hangú levélben, amire azt a választ kapta, hogy keressen egy rendes munkát. „Idehaza mindenkinek azt hazudom, hogy kulcsmásoló vagy”, írta az asszony, aki sosem értette meg Kandinszkij művészi elhivatottságát. Otto Dix, Hans Arp, Moholy-Nagy, Paul Klee, Francis Picabia és még sokan mások mind hasonlóan jártak, kivéve, hogy Picabia még csak választ sem kapott az édesanyjától. A mozgalom végül a legtöbb művésznek megközelíthetetlen maradt.

Kiállítások

A zeronisták nem csak, hogy soha egyetlen alkotást nem készítettek, ezeket az alkotásokat számos alkalommal nem állították ki, ideértve a legnagyobb presztízzsel bíró galériákat is. Miután a hivatalos párizsi Salon-kiállításokon nem szerepeltek, a lendület megállíthatatlan volt. A londoni Grafron Gallerie-ben, a weimari Bauhaus iskolában ugyanúgy nem tűntek fel képeik, ahogyan New York Cityben a Park Avenue Armoryban az 1913-ban rendezett nemzetközi modernek kiállításán. Képeiket a legnagyobb kritikusok hagyták szó nélkül, de rövidesen a botrányok sem maradtak el. 1915-ben Szentpéterváron, ahol egy retrospektív kiállítás keretében százötven zeronista alkotást nem mutattak be, az emberek a Téli Palota elé vonultak visszakövetelni a jegyük árát. A cárnak végül személyesen kellett kifizetnie őket, ami a háborús kiadások mellett igencsak megterhelő volt. 1932-ben a berlini Kunsthalléban sem rendeztek egy jelentős zeronista kiállítást, amelyet Hitler így hiába szeretett volna betiltani, nem volt rá lehetősége. A beszámolók szerint a hír hallatán tombolni kezdett: „Nincs olyan kiállítás, amit nem tilthatok be!”, üvöltötte. A jelek szerint volt. A Német Birodalomban a zeronisták ezután már az Entartete Kunst, a degeneratív művészet jelképei lettek, nyugaton pedig mint a „betilthatatlanokat” ünnepelték őket, akik felveszik a harcot a fasizmus ellen. Nem akadt olyan galéria, ahol ne akartak volna kereskedni a zeronista képekkel, amelyek bár nem léteztek, éppen e ritkaságuk okán egyre nagyobb értéket képviseltek a gyűjtőknek.

-

BarabásiLab: Múzeumirányítás (2019)

Ideológia

A zeronisták célkitűzéseit nehéz a mai korviszonyok között megérteni, főleg, hogy az idők során sokan sokféleképp próbálták értelmezni vagy a saját érdekeiknek megfelelően eltorzítani azokat. Egyesek szerint a mozgalom a háborúellenes aktivizmusról szólt, mások szerint a társadalom álszentté váló, hagyományos értékrendjei ellen tiltakozott, megint mások úgy vélik, egy utópisztikus társadalmat akart megvalósítani, ahol a boltok hétvégente is nyitva tartanak. Oroszországban úgy tekintettek a zeronizmusra, mint ami megszabadította a művészetet az objektivitástól, a szubjektivitástól és minden mástól, ami a kettő között van: általa létrejött „az absztrakció tökéletes formája”, hiszen a fizikai műtárgyat és a koncepciót egyszerre nélkülözi. Ma már a legtöbb tudós egyetért, hogy a zeronizmus nem szólt semmiről, amit páratlan sikerrel volt képes megvalósítani. „Talán az egyetlen ideológia a történelemben, amely nem bukott meg”, írta róluk elismerően Gombrich.

Művészeti technikák

A fafaragás, kerámia, mozaik, freskó, olajfestészet, bábjáték, ének, vers, performansz, szőnyegszövés, monumentális szobrászat, sgraffitto, üvegfúvás, ready made, fotó, kollázs stb. csak néhány azok közül a technikák közül, amelyeket a zeronisták nem műveltek mesteri színvonalon.

Örökség

Egyáltalán lehetséges-e beszélni valamiről, ami nincs, vagy azáltal, hogy beszélnek róla, már lesz? Tették már fel sokan a kérdést. A kor egy híres metafizikusa egyenesen isten némaságához hasonlította a zeronisták működését, amely a posztmodern kezdetét jelentette, abban az esetben, ha ezt nem valami más jelentette. Hogy ki indította el, örökké rejtély marad, ahogyan az is, vajon elindította-e valaki, és ha igen, véget ért-e, ha ugyan valaha is elkezdődött. De természetes, hogy a művészetben mindig maradnak nyitott kérdések. A zeronizmus kultúrára gyakorolt hatását viszont lehetetlen elvitatni, alkotásaik még ma is a legrangosabb múzeumokban és képtárakban nem fordulnak elő, és működésükkel Da Vincitől Picassóig a legnagyobb művészekre nem voltak hatással.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Hírek

Friss Hús, Shakespeare és Robert Capa [PROGRAMAJÁNLÓ]

Rövidfilmes fesztivál, preraffaelita kiállítás, Shakespeare újragondolva és egy Robert Capa-könyv bemutatója - izgalmas napok elé nézünk, mutatjuk, milyen programok közül válogathattok!

...
Hírek

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben