A fake news pszichológiája, természete és terjedése a témája a Hírek és hálózatok című videónak, amelyben Karafiáth Balázs memetikus példaként rögtön a pizzagate-et hozza fel, ami azt sugallta, hogy egy, a demokrata politikai elithez tartozó kör egy washingtoni pizzériából pedofilhálózatot működtet. Az eset következménye volt az is, hogy egy férfi a helyszínre utazott, lövöldözni kezdett, és azt követelte, hogy mutassák meg neki a pincét, ahol állítólag a gyerekeket fogva tartják, és amiről kiderült, hogy fizikailag nem létezik. „Aki azt gondolná, hogy ettől a konspirációs elmélet hamvába halt, az nem ismeri jól a konspirációs teóriákat, hiszen ez nem befolyásolta a pizzagate virágzását” – tette hozzá Karafiáth Balázs.
Barabási Albert-László szerint a pizzagate volt az első potens álhír, amely a 2016-os választásokon startolt: jól lokalizált, hiszen a Twitteren indult el, és pontosan lehetett követni, honnan és merre haladt. A hálózatkutató elmondta, hogy a Twitter egy nyitott platform, és nyomon lehet követni, hol jelent meg az első üzenet, és kik osztották meg. Emellett azt is meg lehet nézni, hogy aki éppen terjeszti, az valódi személy-e vagy egy robot. „A Twitter-felhasználók hihetetlenül nagy százaléka igazából nem ember, hanem robot, és különösen a politikán belül óriási szerepet játszanak az álhírek terjesztésében” – mondta Barabási, hozzátéve, hogy a BarabásiLab kiállításán is látható adatvizualizációban a csomópontokat aszerint színezték, hogy az algoritmus szerint valódi ember van-e mögötte vagy egy gép osztja-e meg ezeket a híreket.
A videóban elhangzott az is, hogy a Trump-kampány kiépített egy alternatív valóságot, ahol a jó és a rossz küzdelme zajlik, ezzel együtt kialakult egy mintázat, hogy a másik nem egy legitim politikai erő, hanem a sötétség ereje: „Innentől kezdve mi vagyunk a rend, ők a káosz”. Karafiáth Balázs szerint így gyakorlatilag egy olyan bugyorba érkezik meg ez a történet, ahol lehet borzongani.
Barabási ehhez hozzátette, hogy már a fake newst megelőzően is az volt minden csalás lényege, hogy 90 százalékban stimmel: „Hogy valami hitelesnek tűnjön a közösség számára, igenis megfogható helyhez, személyekhez kell kapcsolódnia. Ha teljesen kamu, akkor nincs elég motiváció arra, hogy megosszuk”. Fontos fejlemény még, hogy mára kiépült egy szakma, amely megtanulta, hogyan lehet úgy tartalmat megfogalmazni, hogy bizonyos közösségek azt megosszák. Igaz, elhangzott az is, hogy minden sikeres fake news mögött több ezer olyan van, ami nem az.
Karafiáth Balázs szerint egészen pontosan az történt, hogy létrejött egy virtuális valóság, és azt ezek az emberek benépesítették. Hararit idézte, aki az emberi felemelkedésünk lényegének azt nevezte, hogy nem igaz dolgokat el tudunk hinni: „Most tulajdonképpen ennek a visszacsapása történik”.
