Az álhíreket főleg robotok terjesztik, mi meg bedőlünk nekik

Az álhíreket főleg robotok terjesztik, mi meg bedőlünk nekik

A BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a a hálózatoknak a mindennapokra gyakorolt hatását vizsgálja, és ebből a körből természetesen nem maradhatott ki az álhírek terjedése sem. Barabási Albert-László és Karafiáth Balázs konteókról és azok természetéről mesélt.

ro | 2021. május 27. |

A fake news pszichológiája, természete és terjedése a témája a Hírek és hálózatok című videónak, amelyben Karafiáth Balázs memetikus példaként rögtön a pizzagate-et hozza fel, ami azt sugallta, hogy egy, a demokrata politikai elithez tartozó kör egy washingtoni pizzériából pedofilhálózatot működtet. Az eset következménye volt az is, hogy egy férfi a helyszínre utazott, lövöldözni kezdett, és azt követelte, hogy mutassák meg neki a pincét, ahol állítólag a gyerekeket fogva tartják, és amiről kiderült, hogy fizikailag nem létezik. „Aki azt gondolná, hogy ettől a konspirációs elmélet hamvába halt, az nem ismeri jól a konspirációs teóriákat, hiszen ez nem befolyásolta a pizzagate virágzását” – tette hozzá Karafiáth Balázs.

Barabási Albert-László szerint a pizzagate volt az első potens álhír, amely a 2016-os választásokon startolt: jól lokalizált, hiszen a Twitteren indult el, és pontosan lehetett követni, honnan és merre haladt. A hálózatkutató elmondta, hogy a Twitter egy nyitott platform, és nyomon lehet követni, hol jelent meg az első üzenet, és kik osztották meg. Emellett azt is meg lehet nézni, hogy aki éppen terjeszti, az valódi személy-e vagy egy robot. „A Twitter-felhasználók hihetetlenül nagy százaléka igazából nem ember, hanem robot, és különösen a politikán belül óriási szerepet játszanak az álhírek terjesztésében” – mondta Barabási, hozzátéve, hogy a BarabásiLab kiállításán is látható adatvizualizációban a csomópontokat aszerint színezték, hogy az algoritmus szerint valódi ember van-e mögötte vagy egy gép osztja-e meg ezeket a híreket. 

A videóban elhangzott az is, hogy a Trump-kampány kiépített egy alternatív valóságot, ahol a jó és a rossz küzdelme zajlik, ezzel együtt kialakult egy mintázat, hogy a másik nem egy legitim politikai erő, hanem a sötétség ereje: „Innentől kezdve mi vagyunk a rend, ők a káosz”. Karafiáth Balázs szerint így gyakorlatilag egy olyan bugyorba érkezik meg ez a történet, ahol lehet borzongani.

Hírlevél feliratkozás

 

Barabási ehhez hozzátette, hogy már a fake newst megelőzően is az volt minden csalás lényege, hogy 90 százalékban stimmel: „Hogy valami hitelesnek tűnjön a közösség számára, igenis megfogható helyhez, személyekhez kell kapcsolódnia. Ha teljesen kamu, akkor nincs elég motiváció arra, hogy megosszuk”. Fontos fejlemény még, hogy mára kiépült egy szakma, amely megtanulta, hogyan lehet úgy tartalmat megfogalmazni, hogy bizonyos közösségek azt megosszák. Igaz, elhangzott az is, hogy minden sikeres fake news mögött több ezer olyan van, ami nem az.

Karafiáth Balázs szerint egészen pontosan az történt, hogy létrejött egy virtuális valóság, és azt ezek az emberek benépesítették. Hararit idézte, aki az emberi felemelkedésünk lényegének azt nevezte, hogy nem igaz dolgokat el tudunk hinni: „Most tulajdonképpen ennek a visszacsapása történik”.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mucha Dorka: Kedd délelőtt [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Mucha Dorka írását, amely a Fake News című alkotáshoz készült!

...
Hírek

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

...
Nagy

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Biztos, hogy mindig csak a másik hiszi el az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? Meddig egészséges a gyanakvás, és hol van szükség bizalomra? Hol hibázott a hatalom és a hivatalos szervek? Interjú Krekó Péterrel.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Hírek
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról