H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

Átlagos őszi este köszöntött az amerikai rádióhallgatókra 1938. október 30-án - nyolc órakor viszont váratlanul a feje tetejére állt a világ. A Columbia Broadcasting System arról számolt be, hogy marslakók szállták meg a Földet és rátámadtak az emberekre. Az adás annyira realisztikus volt, hogy sokan tényleg megijedtek - így Orson Welles halloweeni hangjátéka az egyik első nagy hoaxként vonult be a médiatörténetbe. A pánik mértékét ugyan az újságok később eltúlozták (nem tört ki például tömeghisztéria), ám az tény, hogy Orson Welles nevét aznap sokan egy életre megjegyezték. Később rendező lett, igazi fenegyerek, az Aranypolgár című filmjének például bérelt helye van a filmtörténet legjobb filmjeinek mindenkori toplistáin.

-

Orson Welles csapata a rádiójátékot készíti

A marslakók támadását imitáló rádiójáték H. G. Wells Világok harca című regénye alapján készült, ami egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős hányattatásait Londonban az invázió idején. Ez a történet az egyik első az irodalomban, amiben az emberiség konfliktusba kerül egy földönkívüli fajjal, ami azt is illusztrálja, miért nevezik Wellst - Jules Verne és Hugo Gernsback mellett - a sci-fi atyjának. Sőt, négyszer az irodalmi Nobelre is jelölték.

Herbert George Wells (1866-1946) hétéves volt, amikor eltörte a lábát, és hogy az időt múlassa, olvasni kezdett. Annyira rákapott, hogy ez meghozta a kedvét az íráshoz is. Sokféle műfajban alkotott, a fikciós novellák (köztük olyan remekekkel, mint a Vakok országa) és regények mellett írt életrajzokat, történelmi témájú műveket és társadalomkritikus szövegeket.

-

Wells a Thing to Come forgatásán (1936)

Igazi futurista volt, utópisztikus írásaiban megjósolta a repülőgépek térhódítását, a tankokat, az űrutazást, a nukleáris fegyvereket, a műholdas tévét és a világhálót is. Főbb műveiben olyan témák foglalkoztatták, mint az űrutazás, a láthatatlanság, a biomérnöki lehetőségek. Utóbbiban nincs semmi meglepő, hiszen több sikertelen munkavállalási és tanítási kísérlet után végül ösztöndíjjal felvételt nyert a Normal School of Science nevű londoni felsőoktatási intézménybe, ahol Darwin követőjétől, Thomas Henry Huxley-tól tanult biológiát. A darwinista szemlélet mellett meghatározta világképét a pacifizmus és a nyugati típusú szocializmus is. Ahogy idősödött, egyre több politikai írása született, amik mai szemmel már elég didaktikusak. Korai sci-fi remekeit viszont máig olvassuk.

Wells regényei és novellái számos mozgóképes feldolgozást megértek, a szerző születésének 155. évfordulója alkalmából a legjelentősebb regényeivel emlékezünk rá.

Az időgép (1895)

H. G. Wells
Az időgép
Ford. Mikes Lajos, Digi-Book Magyarország, 2017, 66 oldal
-

Ugyanabban az évben, amikor a Lumières-fivérek bemutatták a szerkezetet, amivel megragadhatjuk az időt, Wells megkezdte hivatalos írói pályafutását is Az időgép című kisregénye megjelenésével. Ebben Londonban, valamikor a 19. század végén egy baráti társaság a házigazdára várakozik, aki csakhamar meg is jelenik, elég megviselt állapotban. Az időjáró elmeséli, hogy sikerült előre utaznia az időben.

802701-ben találkozott az eloikkal, a gyümölcsalapú étrendet követő, kistermetű, gyermekszerű humanoidokkal, akiket éjjelente a majomszerű, föld alatt élő morlockok fenyegetnek - az időjáró szerint az emberiség evolúciójának egyik következő stációját látta a két csoportban. A morlockok el is rabolják az időjáró gépét, amit csak kalandosan tud visszaszerezni.

Újabb ugrás előre: a saját idejéhez képest 30 millió évvel később látja a haldokló Földet, amin a zuzmós növények között rákszerű állatok és hatalmas pillangók vegetálnak. Egy következő ugrásnál már a hatalmasra dagadt Nappal szembesül, a földi élet kipusztult.

Wells a regényt alapvetően társadalomkritikus szatírának szánta, ám ez kevéssé vált hangsúlyossá a filmes feldolgozásokban. A magyar származású George Pal 1960-as filmje inkább eszképista szórakoztatóipari termék, a Guy Pearce főszereplésével készült adaptáció pedig a romantikát és a kalandot helyezi előtérbe Simon Wells (az író dédunokája) rendezésében.

Dr. Moreau szigete (1896)

H.G. Wells
Dr. Moreau szigete
Ford. Rózsa György, Cser, 2020, 268 oldal
-

Edward Prendick ifjú természettudós hajótörést szenved egy szigeten, ahol hamarosan rémisztő, különböző állatokból élveboncolással összeszerkesztett, humanoid hibridekkel találkozik. Ezek az őrült tudós, Doctor Moreau teremtményei, akik egy ponton megelégelik az iszonyú kínokat, és bosszút állnak a doktoron. A regény olyan, ma is nagyon aktuális filozófiai problémákkal foglalkozik, mint az emberi identitás és az ember beavatkozása a természetbe, a fájdalom és a kegyetlenség vagy a morális felelősség. Wells később “ifjúkori istenkáromlásként” hivatkozott a regényre, ám az utókort nagyon is foglalkoztatja. Ebben a cikkben alaposabban is írtunk a regényről.

Számos irodalmi és popkulturális darab utal rá, és készült belőle feldolgozás rádióra, tévére, videójátékként és persze a nagyvászonra is - nem akármilyen szereposztásokkal. Az 1977-es moziverzióban Burt Lancaster és Michael York játszott, a doktor pedig emberi géneket fecskendezett állatokba. Az 1996-os adaptációban Marlon Brando alakította a doktort, a partnerei Val Kilmer, David Thewlis, Fairuza Balk és Ron Perlman voltak.

A láthatatlan ember (1897)

H. G. Wells
A láthatatlan ember
Digi-Book Magyarország, 2018, 174 oldal
-

A regény először sorozatként jelent meg a Pearson's Weekly magazinban, majd még ugyanabban az évben könyvként is kiadták. Főszereplője, a tudós Griffin a fénytörést kutatja, és rájön, hogyan lehet láthatatlanná válni. Ám a saját magán elvégzett átalakulás visszafordíthatatlannak bizonyul, amivel az eleve kegyetlen terveket forraló Griffin vissza is él. Erőszakos és gátlástalan cselekedetei miatt alakja a horrorban is népszerű lett, és nagy hatással volt az utókorra is. Emellett segített megalapozni Wellsnek azt a bizonyos “a sci-fi atyja” címet.

A Dr. Moreau-hoz hasonlóan ez egyike a legtöbbször feldolgozott Wells-szövegeknek tévén és moziban is. Az 1933-as filmfeldolgozást még Wells is látta, de nem volt boldog attól, hogy a rendező, James Whale és a forgatókönyvírók, R.C. Sherriff és Philip Wylie őrültet csináltak a főszereplőből. Ennek ellenére a filmmel a láthatatlan ember csatlakozott a Universal stúdió legendás horrorszörnyetegeihez, és bár olyan népszerű soha nem lett, mint Drakula vagy Frankenstein, alakja folytatásokban és remake-ekben él tovább a mai napig.

Világok harca (1898)

H. G. Wells
Világok harca
Digi-Book Magyarország, 2017, 122 oldal
-

Ahol kezdtük, ott fejezzük be. A Világok harca a korra jellemző inváziós irodalom egyik példája, és értelmezik az evolúciós elméletre, a szociáldarvinizmusra, a brit imperializmusra vagy a viktoriánus hiedelmekre reflektáló fejtegetésként is. Ezt a vonalat vitte tovább Steven Spielberg 2005-ös feldolgozása (Tom Cruise-zal a főszerepben) is, amit sokan láttak a 9/11-es terrortámadásra adott reakciónak, az első tripod-támadást pedig egyenesen a Ryan közlegény megmentése realisztikus partraszállás-jelenetéhez hasonlították. 

A Világok harca Wells talán legkomolyabb hatású könyve, és nem Orson Welles rádiójátéka miatt. Sokkal inkább azért, mert több tudós munkásságát is inspirálta, többek között Robert Goddardét, aki a regényből merítve fejlesztette ki a folyékony hajtóanyaggal működő rakétát és a többfokozatú rakétát, aminek az Apollo11 71 évvel későbbi holdra szállása is köszönhető.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Magyar grafikus illusztrációi keltik életre H. G. Wells Állatnépét

H. G. Wells története, a Dr. Moreau szigete több mint 120 évvel eredeti megjelenése után is meglepően releváns tudott maradni. Most szemkápráztató illusztrációkkal bővített kiadásban jelent meg újra a klasszikus mű. 

...
Kritika

Wells időutazója bejárja az egész multiverzumot

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!