H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

Átlagos őszi este köszöntött az amerikai rádióhallgatókra 1938. október 30-án - nyolc órakor viszont váratlanul a feje tetejére állt a világ. A Columbia Broadcasting System arról számolt be, hogy marslakók szállták meg a Földet és rátámadtak az emberekre. Az adás annyira realisztikus volt, hogy sokan tényleg megijedtek - így Orson Welles halloweeni hangjátéka az egyik első nagy hoaxként vonult be a médiatörténetbe. A pánik mértékét ugyan az újságok később eltúlozták (nem tört ki például tömeghisztéria), ám az tény, hogy Orson Welles nevét aznap sokan egy életre megjegyezték. Később rendező lett, igazi fenegyerek, az Aranypolgár című filmjének például bérelt helye van a filmtörténet legjobb filmjeinek mindenkori toplistáin.

-

Orson Welles csapata a rádiójátékot készíti

A marslakók támadását imitáló rádiójáték H. G. Wells Világok harca című regénye alapján készült, ami egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős hányattatásait Londonban az invázió idején. Ez a történet az egyik első az irodalomban, amiben az emberiség konfliktusba kerül egy földönkívüli fajjal, ami azt is illusztrálja, miért nevezik Wellst - Jules Verne és Hugo Gernsback mellett - a sci-fi atyjának. Sőt, négyszer az irodalmi Nobelre is jelölték.

Herbert George Wells (1866-1946) hétéves volt, amikor eltörte a lábát, és hogy az időt múlassa, olvasni kezdett. Annyira rákapott, hogy ez meghozta a kedvét az íráshoz is. Sokféle műfajban alkotott, a fikciós novellák (köztük olyan remekekkel, mint a Vakok országa) és regények mellett írt életrajzokat, történelmi témájú műveket és társadalomkritikus szövegeket.

-

Wells a Thing to Come forgatásán (1936)

Igazi futurista volt, utópisztikus írásaiban megjósolta a repülőgépek térhódítását, a tankokat, az űrutazást, a nukleáris fegyvereket, a műholdas tévét és a világhálót is. Főbb műveiben olyan témák foglalkoztatták, mint az űrutazás, a láthatatlanság, a biomérnöki lehetőségek. Utóbbiban nincs semmi meglepő, hiszen több sikertelen munkavállalási és tanítási kísérlet után végül ösztöndíjjal felvételt nyert a Normal School of Science nevű londoni felsőoktatási intézménybe, ahol Darwin követőjétől, Thomas Henry Huxley-tól tanult biológiát. A darwinista szemlélet mellett meghatározta világképét a pacifizmus és a nyugati típusú szocializmus is. Ahogy idősödött, egyre több politikai írása született, amik mai szemmel már elég didaktikusak. Korai sci-fi remekeit viszont máig olvassuk.

Wells regényei és novellái számos mozgóképes feldolgozást megértek, a szerző születésének 155. évfordulója alkalmából a legjelentősebb regényeivel emlékezünk rá.

Az időgép (1895)

H. G. Wells
Az időgép
Ford. Mikes Lajos, Digi-Book Magyarország, 2017, 66 oldal
-

Ugyanabban az évben, amikor a Lumières-fivérek bemutatták a szerkezetet, amivel megragadhatjuk az időt, Wells megkezdte hivatalos írói pályafutását is Az időgép című kisregénye megjelenésével. Ebben Londonban, valamikor a 19. század végén egy baráti társaság a házigazdára várakozik, aki csakhamar meg is jelenik, elég megviselt állapotban. Az időjáró elmeséli, hogy sikerült előre utaznia az időben.

802701-ben találkozott az eloikkal, a gyümölcsalapú étrendet követő, kistermetű, gyermekszerű humanoidokkal, akiket éjjelente a majomszerű, föld alatt élő morlockok fenyegetnek - az időjáró szerint az emberiség evolúciójának egyik következő stációját látta a két csoportban. A morlockok el is rabolják az időjáró gépét, amit csak kalandosan tud visszaszerezni.

Újabb ugrás előre: a saját idejéhez képest 30 millió évvel később látja a haldokló Földet, amin a zuzmós növények között rákszerű állatok és hatalmas pillangók vegetálnak. Egy következő ugrásnál már a hatalmasra dagadt Nappal szembesül, a földi élet kipusztult.

Wells a regényt alapvetően társadalomkritikus szatírának szánta, ám ez kevéssé vált hangsúlyossá a filmes feldolgozásokban. A magyar származású George Pal 1960-as filmje inkább eszképista szórakoztatóipari termék, a Guy Pearce főszereplésével készült adaptáció pedig a romantikát és a kalandot helyezi előtérbe Simon Wells (az író dédunokája) rendezésében.

Dr. Moreau szigete (1896)

H.G. Wells
Dr. Moreau szigete
Ford. Rózsa György, Cser, 2020, 268 oldal
-

Edward Prendick ifjú természettudós hajótörést szenved egy szigeten, ahol hamarosan rémisztő, különböző állatokból élveboncolással összeszerkesztett, humanoid hibridekkel találkozik. Ezek az őrült tudós, Doctor Moreau teremtményei, akik egy ponton megelégelik az iszonyú kínokat, és bosszút állnak a doktoron. A regény olyan, ma is nagyon aktuális filozófiai problémákkal foglalkozik, mint az emberi identitás és az ember beavatkozása a természetbe, a fájdalom és a kegyetlenség vagy a morális felelősség. Wells később “ifjúkori istenkáromlásként” hivatkozott a regényre, ám az utókort nagyon is foglalkoztatja. Ebben a cikkben alaposabban is írtunk a regényről.

Számos irodalmi és popkulturális darab utal rá, és készült belőle feldolgozás rádióra, tévére, videójátékként és persze a nagyvászonra is - nem akármilyen szereposztásokkal. Az 1977-es moziverzióban Burt Lancaster és Michael York játszott, a doktor pedig emberi géneket fecskendezett állatokba. Az 1996-os adaptációban Marlon Brando alakította a doktort, a partnerei Val Kilmer, David Thewlis, Fairuza Balk és Ron Perlman voltak.

A láthatatlan ember (1897)

H. G. Wells
A láthatatlan ember
Digi-Book Magyarország, 2018, 174 oldal
-

A regény először sorozatként jelent meg a Pearson's Weekly magazinban, majd még ugyanabban az évben könyvként is kiadták. Főszereplője, a tudós Griffin a fénytörést kutatja, és rájön, hogyan lehet láthatatlanná válni. Ám a saját magán elvégzett átalakulás visszafordíthatatlannak bizonyul, amivel az eleve kegyetlen terveket forraló Griffin vissza is él. Erőszakos és gátlástalan cselekedetei miatt alakja a horrorban is népszerű lett, és nagy hatással volt az utókorra is. Emellett segített megalapozni Wellsnek azt a bizonyos “a sci-fi atyja” címet.

A Dr. Moreau-hoz hasonlóan ez egyike a legtöbbször feldolgozott Wells-szövegeknek tévén és moziban is. Az 1933-as filmfeldolgozást még Wells is látta, de nem volt boldog attól, hogy a rendező, James Whale és a forgatókönyvírók, R.C. Sherriff és Philip Wylie őrültet csináltak a főszereplőből. Ennek ellenére a filmmel a láthatatlan ember csatlakozott a Universal stúdió legendás horrorszörnyetegeihez, és bár olyan népszerű soha nem lett, mint Drakula vagy Frankenstein, alakja folytatásokban és remake-ekben él tovább a mai napig.

Világok harca (1898)

H. G. Wells
Világok harca
Digi-Book Magyarország, 2017, 122 oldal
-

Ahol kezdtük, ott fejezzük be. A Világok harca a korra jellemző inváziós irodalom egyik példája, és értelmezik az evolúciós elméletre, a szociáldarvinizmusra, a brit imperializmusra vagy a viktoriánus hiedelmekre reflektáló fejtegetésként is. Ezt a vonalat vitte tovább Steven Spielberg 2005-ös feldolgozása (Tom Cruise-zal a főszerepben) is, amit sokan láttak a 9/11-es terrortámadásra adott reakciónak, az első tripod-támadást pedig egyenesen a Ryan közlegény megmentése realisztikus partraszállás-jelenetéhez hasonlították. 

A Világok harca Wells talán legkomolyabb hatású könyve, és nem Orson Welles rádiójátéka miatt. Sokkal inkább azért, mert több tudós munkásságát is inspirálta, többek között Robert Goddardét, aki a regényből merítve fejlesztette ki a folyékony hajtóanyaggal működő rakétát és a többfokozatú rakétát, aminek az Apollo11 71 évvel későbbi holdra szállása is köszönhető.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Magyar grafikus illusztrációi keltik életre H. G. Wells Állatnépét

H. G. Wells története, a Dr. Moreau szigete több mint 120 évvel eredeti megjelenése után is meglepően releváns tudott maradni. Most szemkápráztató illusztrációkkal bővített kiadásban jelent meg újra a klasszikus mű. 

...
Kritika

Wells időutazója bejárja az egész multiverzumot

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

...
Valuska László

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A költözés (7.)

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres