December 12-én érkezett a Netflixre a Tőrbe ejtve sorozat harmadik része, a Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember című krimi, amelyben a kedvenc modern filmes detektívünk, Benoit Blanc (Daniel Craig) ezúttal egy templomban történt gyilkosság ügyében nyomoz. A látszólag lehetetlen bűntény egy mise alatt történik, amikor az áldozat egyedül tartózkodik egy kis szobában, miközben az összes lehetséges tettes látja egymást. Az eset feltárásában egy könyvklub olvasólistája is segít a detektíveknek.
Ihlet a krimik aranykorából
Nem véletlen, hogy a Tőrbe ejtve harmadik része több módon is tiszeleg a klasszikus krimik előtt. A rendező-forgatókönyvíró, Rian Johnson egész életében hatalmas krimirajongó volt, a krimi aranykorának szerzőitől, Agatha Christie-től John Dickson Carrig, mindent elolvasott, és ezt a filmben is szerette volna megmutatni.
„John Dickson Carr The Hollow Man című (magyarul sajnos nem elérhető - a szerk.) kötete fontos előképe a filmnek" – árulta el Johnson a Netflixnek. Az amerikai szerző brit stílusban írt krimijeiről volt híres, amelyek gyakran a szigetországban is játszódtak.
A specialitása pedig a bezárt szobában történő, látszólag lehetetlen gyilkosság volt.
Saját bevallása szerint Agatha Christie-nek is ez volt a kedvenc cselekménytípusa, amivel kihívást állíthatott maga elé. Carr történetei óramű pontossággal működnek és a ki tette? kérdés helyett már a hogyan tette? kérdésre kerül a hangsúly a látszólag zárt ajtók mögött történő bűntények esetén.
Johnson elmondása szerint arra törekszik, hogy minden Benoit Blanc-ot szerepeltető film egy önállóan is helytálló történet legyen. „Ezért nem Tőrbe ejtve 1., 2. és 3. a címük. Mindegyiknek megvan a saját címe, identitása, hangvétele, témája, akárcsak Agatha Christie könyveinek" – nyilatozta a rendező, aki egy ezeknél kevésbé rejtett nyomot is hagyott a filmben: egy konkrét könyvlistát.
A történetben szereplő Az Örök Állhatatosság Nagyboldogasszonya templomban egy könyvklub is működik, amelynek tavaszi olvasmánylistája épp a filmet inspiráló köteteket tartalmazza. A történeten belül pedig ezek segítenek kibogozni az ügyet Benoit-nak és Judd atyának, ahogy arra a nyomozó is rámutat, amikor megtalálják:
„Uramisten, ez gyakorlatilag egy összefoglaló arról, hogyan kövessék el ezt a bűntényt!"
Ez az öt kötet szerepel az Örök Állhatatosság Nagyboldogasszonya templom könyvklubjának listáján:
John Dickson Carr: The Hollow Man
Sajnos ez a kötet magyarul nem érhető el. Az amerikai szerző 1935-ben jelentette meg művét, amelyben egy lezárt szobában gyilkosság történik. Grimaud professzor épp annak a természetes okait magyarázza a barátainak, hogy miképpen lehetséges, hogy valaki feltámad a koporsójából. Ekkor egy idegen azt állítja, ő maga is véghez vitte mindezt, sőt: „A bátyám még ennél is többet tud... az életedet akarja, és el fog jönni érted!”
A bátyja egy hóviharban érkezik, átlépi a zárt bejárati ajtót, majd lelövi Grimaudot és eltűnik.
Dorothy L. Sayers: Holttest a fürdőkádban
Az először 1923-ban megjelent krimiben egy londoni kispolgár lakásában különös dologra ébrednek: a fürdőkádban egy teljesen meztelen holttest fekszik, orrán aranykeretes cvikkerrel. Az illető kilétét homály fedi, ám a rendőrség azt feltételezi, hogy a holttest az előző este eltűnt bankáré, Sir Reuben Levyé lehet. A londoni pénzember ügyében szerencsére Lord Peter barátja nyomoz, így a nyomozásba hamar bekapcsolódik a detektívvé avanzsált Lord Peter Wimsey.
Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság
Párizsban járunk, valamikor az 1800-as években. Egy szoba, amelynek az ajtaját és az ablakait belülről bezárták. Odabent egy brutális kegyetlenséggel meggyilkolt nő holtteste. Az udvaron egy másik áldozat: az édesanyja. Rengeteg tanú van, ám a vallomások ellentmondóak. A rendőrség tehetetlen.
A kötetben lép színre minden detektívek „őse”, Dupin, a zseniális nyomozó, aki jól tudja, hogy „a valóságban a lehetetlenség nem bizonyulhat lehetetlennek”, és hideg logikával, kiváló elemzőképességgel a legnagyobb rejtélyekről is képes fellebbenteni a fátylat. Edgar Allan Poe 1841-ben megjelent elbeszélése lefektette a krimi alapjait.
Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
King's Abbot békés falucska. Mindenki ismeri egymást, mindenki tud mindenkiről mindent, vagy legalábbis tudni vél. Ide vonul vissza Hercule Poirot a nyugdíjas éveiben. A belga detektívet azonban még itt is megtalálja a munka. Vajon kinek állt érdekében meggyilkolni a környék leggazdagabb emberét? Ráadásul a saját bezárt dolgozószobájában. A számtalan gyanúsított egyikének sincs alibije, és rendre kiderül, hogy titkok lappanganak a nyugodt felszín alatt.
Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban
„Ha valaki netán meggyilkolná Protheroe ezredest, ugyancsak nagy szolgálatot tenne az emberiségnek” – jegyzi meg Mary St. Mead szelíd papja hússzeletelés közben. Igazán meggondolatlan kijelentés ez egy anglikán lelkésztől, főleg mivel néhány órával később az ezredest holtan találják – a paplak dolgozószobájában! Ahogy azonban Miss Jane Marple rámutat, szinte az egész falu érdekelt lehetett Protheroe idő előtti elhalálozásában.
(Tudum)
(fotók: JOHN WILSON / Netflix/Tudum)
