Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Szilágyi Zsófia | 2021. június 30. |

Hallottam egy magyartanárról, aki úgy olvasta fel Ady verseit az óráin, hogy könnyezett közben – és ettől kamasz hallgatósága, milyen meglepő, egyáltalán nem hatódott meg. Nem történt ez annyira régen, ez a bizonyos tanár nem találkozott Ady Endrével, nem a személyes élményei kavarodtak fel benne annyira, hogy képtelen volt uralkodni magán: mégis mindig eszembe jut ez az eset, amikor Esterházyról beszélek az előadásaimon. 

Hogy miként lehet átadni, amit csak az tapasztalhatott meg, aki beszélgetett, együtt szerepelt, egy asztalnál ült a kortárs irodalom klasszikussá változott,

már csak művein keresztül megszólítható alkotójával – mivel Esterházy után a pátosszal is sokkal óvatosabbak vagyunk, inkább egy idézethez és egy párhuzamhoz menekülök. 

Amikor a magyar irodalmi életben kitört az Ady körüli háború, Móricz adott egy interjút a Pesti Naplónak. Ott a következőt mondta D. Kocsis Lászlónak, 1929. július 18-án: „Figyelmeztettek rá ‒ mondja –, hogy Kosztolányi Dezső leleplezte az »írástudatlanok árulását«. Elolvastam a cikket és nagyon sajnáltam érte. A cikk olvasása közben állandóan az volt az érzésem, hogy végtelenül sajnálom Kosztolányit, mert valami belső gátlás megakadályozza abban, hogy Adytól azt kapja, amit annyi ezer, tízezer és százezer ember kapott: az elragadtatás boldogító érzését…” Aztán a kölcsönös lesajnálás folytatódott, miként a vita is, de most nem ezt a történetet szeretném továbbmondani: megvan a kifejezés, amit Esterházy kapcsán használni szeretnék.

Hogyan adjuk át tehát az elragadtatás boldogító érzését?

Különösen, ha olyanokat tanítunk, akiknek szintén az átadás lesz a feladatuk – vagyis tanár szakos hallgatóknak. A legfrissebb, Esterházy tanításával kapcsolatos tapasztalataim ugyanis innen származnak: egy évfolyam-előadás keretei közt kell évről évre EP-ről beszélnem, harmadéves, magyartanárnak készülő hallgatóknak.

Akik kicsit is követik, ami a magyartanítás körül az utóbbi időben zajlik, esetleg maguk is érintettek, tudják, mennyire nehezített terepen mozgunk, amikor kortárs irodalomról beszélünk tanárszakosoknak – ha belenéztek ezek a hallgatók a legújabb Nemzeti Alaptantervbe, azt fogják ott látni,

szinte nincs is mód és óraszám kortársakat tanítani

(minek töltjük tehát ezzel az időt, tehetnék fel a kérdést, de nem teszik, mert a többségük szeretne majd időben hozzá közeli írókkal foglalkozni az óráin). A saját, hozott élményük pedig leggyakrabban (igen, még 2021-ben is) az, hogy az irodalom kronologikus rendjében valahol a Radnóti–Pilinszky–Örkény háromszögben álltak meg a középiskolában, minden további homályos, legfeljebb a kétségbeesett érettségire készülés napjaiból dereng fel egy-két kortárs alkotó… neve. Most nem szeretnék olyanokkal jönni, hogy amikor Móricz a harmincas évek végén ellátogatott egykori gimnáziumába, Sárospatakra, és büszkén felhívták rá a figyelmét, épp érettségi zajlik és belőle felelnek, saját bevallása szerint elborzadt: arra gondolt, ő, érettségiző diákként, biztosan nem akarna saját magából felelni, sokkal fiatalabb írókkal foglalkozna szívesen. Közelebbi példát is mondok, az én érettségiző évemben, 1990–91-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi versenyen az egyik választható téma a Fancsikó és Pinta volt. 

Az egyetemi hallgatók nagy része tehát nem sokat tud Esterházy életművéről, amikor az egyetemen hallani kezd róla – viszont, bármennyire is különösen hangzik ez, többnyire fél tőle. Fél, mert annyit tud róla, hogy posztmodern alkotó: és a magyar iskolákban, tisztelet az összes kivételnek, mert vannak, szerte az országban, a posztmodern az érthetetlen, lila, nehéz, rémisztő szinonimájaként oktatódik. (Lilának lila volt EP, de nem úgy… ezt most abba is hagyom.) De nemcsak ezért szoronganak: félnek azért is, mert azt tapasztalják, hogy az egyetemen oktató tanáraiknak Esterházy műveiből képződött meg valamiképp az „anyanyelve”, ők meg ezt a nyelvet nem beszélik, nem értik az utalásokat, sokszor még azt sem, ez miért olyan ellenállhatatlanul vicces. Azt tapasztalják, hogy a tanáraiknak Esterházy mintha személyes ismerősük lett volna, akármilyen korszakról beszéljenek is, és ők ehhez a képzeletbeli közös asztalhoz nem mernek, nem tudnak odaülni.

Tovább olvasnál? A cikk folytatását a Könyves Magazin Esterházy-különszámában találod, amit itt tudsz megrendelni!

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...

Hidas Judit: Nőként gyakran szapuljuk az apákat, különösen, ha elváltak 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!