A legtöbb regény sok változtatáson, átíráson megy keresztül, mire az olvasó kezébe kerül, és vannak olyan kötetek, amelyek végül soha nem jelennek meg, vagy csak az író halála után, szerkesztők vagy más írók által kiegészítve.
Egy korábbi cikkünkben olyan könyvsorozatokról írtunk, amelyeket a szerzők különböző okokból nem tudtak befejezni, és más szerzők nevéhez fűződik a folytatás. Most híres írók olyan befejezetlen regényeit gyűjtöttük össze, amelyeket az utókor nem hagyott feledésbe merülni.
Jane Austen: The Watsons
Jane Austen 1803 körül kezdett el dolgozni a Watson család történetét elmesélő köteten, és valószínűleg az édesapja 1805 januárjában bekövetkezett halála után hagyta abba a munkát. A fennmaradt 80 oldalas szöveg alapján a regénykezdet a Surreyben élő Mr. Watsonról, az özvegy, betegeskedő lelkészről és családjáról szól.
A történet főszereplője a két fiú és négy lány közül a legfiatalabbik, Emma, aki gazdag nagynénjénél nevelkedett, így kifinomultabb és iskolázottabb, mint testvérei.
Amikor azonban a nagynéni beleugrik egy ostoba, második házasságba, a lány kénytelen hazaköltözni az apai házba.
Az eredetileg cím nélküli töredéket Austen unokaöccse, James Edward Austen-Leigh adta ki 1871-ben The Watsons címmel. Ez a változat a Project Gutenberg keretében itt el is olvasható. A szövegről a Jane Austen House forgatott dokumentumfilmet.
Franz Kafka: A per
Kafka soha nem fejezte be regényeit. A per és A kastély című köteteit csak a halála után adták ki, mert ő maga úgy vélte, hogy nem elég jók. Meg is kérte is barátját, Max Brodot, hogy halála után égesse el műveit. Brod nem teljesítette a kérést, így ma ezek a kötetek a világirodalom legmagasabb polcán trónolhatnak.
Egy anekdota is fennmaradt arról, hogy Kafka mennyire nem szerette saját műveit. Amikor egy rajongója megajándékozta egy speciális kötésű példánnyal az egyik, még életében megjelent könyvéből, az Átváltozás szerzője a következőket mondta:
„Az én firkálmányom nem más, mint az iszonyat materializálása. Egyáltalán nem szabadna kinyomtatni. El kellene égetni.”
Ernest Hemingway: Édenkert
Ernest Hemingway több regényt is félbehagyott, mert „kifogyott belőlük a lélek”. Ilyen volt az Édenkert is, aminek kéziratán Hemingway 1946-tól kezdve 15 éven át dolgozott.
A regény David Bourne amerikai író és felesége, Catherine életének öt hónapját meséli el.
A fiatal pár a nászútja alatt kísérletezni kezd a nemi szerepek átjárhatóságával, külsejük hasonlóvá változtatásával – Catherine pl. olyan rövidre vágatja a haját, mint a férje – , és mindketten ugyanazzal a nővel kezdenek viszonyt.
A regényt Hemingway sosem fejezte be, a kézirat három, egymással összeegyeztethetetlen, különböző hosszúságú vázlatban volt meg, amelyek közül a leghosszabbat választották a végül 1986-ban kiadott regény alapjául. Ezt alaposan lerövidítették, a szöveg kb. kétharmadát eltávolították. A regény ilyen módon való szerkesztése vegyes fogadtatást kapott, kritikusai szerint a szerkesztés nem tükrözte Hemingway eredeti szándékát.
A könyvből 2008-ban filmadaptáció is készült John Irvin rendezésében.
García Márquez: Találkozunk augusztusban
1999-ben García Márquez egy novellát publikált a kolumbiai Cambio magazinban.
A történet a középkorú Ana Magdalena Bachról szól, aki erotikus viszonyba keveredik egy trópusi szigeten, ahová azért érkezik, hogy virágot helyezzen édesanyja sírjára.
Állítólag ez volt az első fejezete a könyvnek, melyen akkoriban az író dolgozott. García Márquez végül a regény 2004-es, ötödik változatát tekintette véglegesnek, ám úgy döntött, hogy a könyv nem elég jó, és „meg kell semmisíteni”.
Amikor 2014-ben elhunyt, mindeki úgy gondolta, hogy a mű kiadatlan marad, mert a család nem szeretne befejezetlen alkotást publikálni. 2023-ban az író két fia mégis úgy döntött, hogy kiadják a könyvet, mert túl értékesnek tartják a művet ahhoz, hogy elrejtsék Kolumbia és a tágabb világ elől, melyre óriási hatással voltak a szerző mágikus realista történetei.
Charles Dickens: Edwin Drood rejtélye
Dickens 1870. június 9-én bekövetkezett halálakor a regény befejezetlenül maradt az íróasztalán. A tervezett tizenkét részből az író mindössze hattal készült el.
A félkész regény nem a címszereplőre, Edwin Droodra helyezte a fókuszt, hanem nagybátyjára, John Jasperre, aki egy ópiumfüggő prépost és kórusvezető, és aki Edwin menyasszonyára áhítozik. Edwin egy nap eltűnik.
Soha nem derült ki, hogyan folytatta volna Dickens a történetet, ugyanis nem hagyott hátra tervet a regény a fennmaradó részeivel és a rejtély megoldásával kapcsolatban.
Számos író próbálta rekonstruálni és befejezni a sztorit, többek között Charles Forsyte vagy Dan Simmons sci-fi író, aki Drood című kötetében írt Dickensről. Edwin Drood rejtélyét több filmes adaptáció, musical, rádiójáték dolgozta fel.
