Régóta keringenek pletykák arról, hogy egy, a közönség által még soha nem látott irodalmi remekmű heverhet a néhai szerző családjának poros széfjében vagy lakat alatt a Texasi Egyetemen. Pénteken a Penguin Random House megerősítette, hogy a kiadatlan Gabriel García Márquez-regény nemcsak létezik, de 2024-ben meg is jelenik Latin-Amerikában.
Az eddig még nem publikált szöveget azóta övezik találgatások, mióta 1999-ben García Márquez egy novellát publikált a kolumbiai Cambio magazinban.
A történet a középkorú Ana Magdalena Bach-ról szól, aki erotikus viszonyba keveredik egy trópusi szigeten, ahová azért érkezik, hogy virágot helyezzen édesanyja sírjára.
Állítólag ez volt az első fejezete a könyvnek, melyen akkoriban dolgozott az író.
Ám miután 2014-ben elhunyt, mindeki úgy gondolta, hogy a mű kiadatlan marad, mert a család nem szeretne befejezetlen alkotást publikálni. "Mostanáig az író két gyermekének álláspontja az volt, hogy nem teszik közzé a szöveget, de úgy tűnik, meggondolták magukat, miután elolvasták a kéziratot" - mondta Jaime Abello, a Gabo Alapítvány igazgatója.
García Márquez fiai pénteken azt nyilatkozták, hogy túl értékesnek tartják a művet ahhoz, hogy elrejtsék Kolumbia és a tágabb világ elől, melyre óriási hatással voltak a szerző mágikus realista történetei.
A félelem és a bizonytalanság teljes eluralkodásának vagyunk tanúi ezekben a napokban. Újabb és újabb rendelkezéseket igyekszünk betartani, percről percre alakítjuk át az életünket, minden gondolatunk a járvány körül forog, és ha nem csak a hihetetlen mennyiségben ránk zúduló hírtömeget böngésszük, akkor is olyan olvasmányokhoz nyúlunk, melyek valamiképpen aktuálisak lehetnek. Albert Camus regénye, A pestis például reneszánszát éli, de biztosan van olyan olvasó is, aki García Márquez Szerelem a kolera idején című nagyregényét veszi majd kézbe, remélve, hogy megérthet valamit az emberi életről a járványok alatt. A vaskos kötet azonban címe ellenére alig, mindössze néhány oldalon foglalkozik a kolerával, mégsem okoz csalódást, mert olyasmiről szól, ami nagyon is fontos most: a várakozásról, a türelemről és az élet halállal szembeni határtalanságáról.
A nyilvánosságra hozott részletek között szerepel, hogy a könyv körülbelül 150 oldalas lesz, és Ana Magdalena alakja köré szerveződve öt különálló fejezetet tartalmaz majd. Az angol kiadás időpontját egyelőre nem jelentették be. García Márquez a legtöbbet fordított spanyol nyelvű író a világon, kulturális hatása szinte felmérhetetlen. Legismertebb regénye a Száz év magány, a Buendía család története, melynek eseményei egy fiktív, Macondo nevű faluban játszódnak.
"García Márquez munkáiban egyszerre tudta megragadni Kolumbia mérhetetlen szépségét és megmutatni az ország tragikus, véres történelmét. Az idő múlásával az író jelentősége egyre csak nő. Dosztojevszkijhez, Joyce-hoz és Cervanteshez hasonlóan neki is olyan sajátos stílusa és világnézete volt, mely az egész világra hatást tudott gyakorolni" - mondta Ariel Castillo, a barranquillai Universidad del Atlántico professzora, az író munkásságának vezető szakértője.
95 éve ezen a napon született Gabriel García Márquez Nobel-díjas író, újságíró, politikai aktivista. Könyvei Kolumbia leghíresebb kulturális exportcikkei mind a mai napig. Élete és munkássága évtizedek óta rengeteg olvasót vonzanak, könyvei számos szerzőt inspiráltak világszerte - a magyarok közül Vámos Miklós könyvet is írt Márkez meg én címmel (és korábbi interjúnkban is mesélt az életműhöz való viszonyáról), de például Szűcs Péter Dharma című regényének bemutatóján is szóba került a kolumbiai író, pontosabban a Szerelem kolera idején című regénye - amelyet amúgy mi is újraolvastunk a koronavírus-járvány alatt. Mindenkinek mást kínál Márquez, az évforduló pedig jó alkalmat adott arra, hogy felelevenítsük saját irodalmi Márquez-élményeinket.
García Márquez öröksége sehol sem látható jobban, mint hazájában, Kolumbiában. Az író felhelyezte az andoki nemzetet az irodalmi térképre, de megváltoztatta önmagáról alkotott képét is, mondja Castillo. A világ legkedveltebb regényeinek megírásával az író felszámolta Kolumbia kisebbrendűségi komplexusát, és megváltoztatta az ország képét a Karib-térségről, ahol García Márquez született. A régiót régóta lenézik, mert kulturálisan alacsonyabb rendű, de a szerző
megvilágította egyedülálló kultúráját és természeti szépségét.
"Két kolumbiai kultúra van: a Márquez előtti és az utáni" - mondta Castillo. A váratlan bejelentés természetesen izgalmat keltett, és kritikai vitákat is indított el arról, hogy a befejezetlen művet kiadják-e posztumusz.
"Számomra ez nagyszerű hír!" - lelkesedett a kolumbiai író, Juan Gabriel Vásquez. "Úgy kell olvasni, hogy tisztában vagyunk azzal, ez nem egy befejezett mű, és közismert, hogy García Márquez nagyon gondos mesterember volt. De élvezhetjük úgy, ahogy van: egy nagyszerű művész befejezetlen alkotásaként. Nincs ok arra, hogy megfosszanak minket ettől az örömtől."
Forrás: The Guardian
