Nem vagyunk mi állatok, pedig mi vagyunk a medvék

Nem vagyunk mi állatok, pedig mi vagyunk a medvék

Fredrik Backman Mi vagyunk a medvék című ifjúsági történetében a sportnak élő, északi kisváros állóvizébe ugrik bele páros lábbal az író. Gejzírként törnek föl a település felszíne alatt lappangó indulatok, amelyek önmagával való szembenézésre késztetik a közösséget. A nemi és a családon belüli erőszak, a kollektív apátia és a problémák szőnyeg alá söprése ellen szólal föl Backman. Elkészült az ötrészes televíziós adaptáció.

Bányász Attila | 2020. november 26. |
FREDRIK BACKMAN
Mi vagyunk a medvék
Ford.: Bándi Eszter, Animus, 2020, 384 oldal

Fredrik Backmant szeretik a filmesek: Az ember, akit Ove-nak hívtak és az Itt járt Britt-Marie után ez már a harmadik története, amelyből mozgókép készült. Az író utánozhatatlan stílusa persze megfilmesíthetetlen, de szerencsére írásai mondanivalóban, drámai fordulatokban és aprólékosan kidolgozott karakterekben gazdagok, amelyek értő kezekben élő-lélegző filmes világot teremtenek vászonra és képernyőre egyaránt. Peter Grönlund rendező korábbi filmjeiben már bizonyította, hogy milyen otthonosan mozog a svéd iparvárosi közösségekben, és mennyire érzékeny a társadalmi és politikai témákra. Björnstad északi medvevárosát mintha egyenesen neki találták volna ki. Könyörtelen objektívje rétegről rétegre hámozza meg e kis közösséget, hogy feltárja a valóját.

Björnstad a távoli északi erdőségekben megbújó kisváros, amelyben a közeli bánya bezárását követően nem nagyon akad munka. Így az emberek minden örömüket és bánatukat a sportban vezetik le. A medvevárosban (a svéd „björnstad” szó jelentése) a hoki az úr. Így elképzelhető, hogy milyen kitörő örömmel fogadják a kanadai sportkarrierjét hátrahagyó Peter Anderssont, aki kis családjával hokiedzőként vonul vissza szülővárosába. A sportsikereitől kissé arrogáns férfi rögtön rátelepszik a közösségi sportklubra, és nem mindenkinek tetsző változtatásokat visz végbe. Kisajátítja magának a junior hokicsapatot, és a csapat sztárjára, Kevinre építve új, taktikus csapatjátékot honosít meg. Nemtetszést vált ki, amikor a serdülők közül beválogatja a junior csapatba a fürge, bevándorló családból származó Amatot. Björnstad junior hokicsapata azonban megtáltosodva szárnyalni kezd.

A felhőtlen öröm kárászéletűnek bizonyul, amely egy csapásra hagymázas rémálomba fordul át a döntő napján. A kiváltó esemény nem csupán megosztja a kisvárost, a kialakuló morális válság a közösség széthullásával fenyeget.

A családon belüli erőszak nem csak fizikai formát ölthet. Ahogy a hokisztár Kevin apja rátelepszik a fia életére, folyamatosan rombolva a srác önértékelését, és sutba vágva az érzelmi igényeit, az kimeríti a lelki terror fogalmát. Mats, az apa a saját elmaradt sportkarrierjét akarja megélni a fia sikereiben, amitől Kevin kihasználtnak érzi magát. Hatalmas rajta a nyomás nemcsak a családja, de a közösség részéről is, hiszen a csapat húzójátékosa révén a siker az ő vállain nyugszik. Felelősség, kitüntető figyelem és egyben érzelmi mellőzöttség feszíti a fiú lelkét. „Csak a hoki van, anélkül szar se’ vagyok”, jegyzi meg kiábrándultan egy világos pillanatában, amikor épp szárba szökkenhetne a szerelem, és lehetősége nyílhatna egy normális párkapcsolat kialakítására. Ám az ölébe hulló siker éppoly arrogánssá és önteltté teszi, mint az edzőjét. „Minden a tiéd, csak el kell venned”, hangzik el a sorozatban, és az összezavarodott fiú ezt is teszi. Hiszen ő a király. Mi baj történhetne? Nos, a bajnak másik neve is van: következmény.

A szexuális erőszak bűncselekmény. Börtönbüntetéssel és meghurcoltatással jár. És komoly következményei vannak nemcsak az elkövető és az áldozat, de az egész közösség számára. A társadalom kötelessége az elkövető elleni fellépés mellett az áldozat iránti empátia. Ez azonban még ma, a metoo világában sem mindig teljesül. Megdöbbenéssel vegyes hitetlenkedés, ürügy keresése és félrenézés – egyfajta kollektív apátiáról számol be Backman a történetében. Ha nem veszünk róla tudomást, akkor nem érint minket, nem piszkol be, nyugodt szívvel besöpörhető a szőnyeg alá. Ez nem a mi problémánk. Hanem az egyéné. Hogy ő is tagja a közösségnek? Nos, már nem sokáig. A problémától mindig egyszerűbb megszabadulni, mint megoldani.

Backman és a sorozat a következményekkel szembesít minket, az egyéni tettnek a közösség tavában vetett újabb és újabb hullámaival, amelyek át-, meg átcsapnak a személyes sorsokon. Ha teszel valamit, itt mindenki vizes lesz. Úgyhogy kétszer gondold meg, mit csinálsz! Ezt kiegészítve azzal a másik egyetemes axiómával, hogy „amit nem szeretnéd, hogy tegyenek veled, azt te se csináld másokkal”, nos, már közelítünk a lényeghez.

Már csak jókora empátia hiányzik a boldogsághoz. Ez az, amiből sohasem elég, mert a mai kitikkadt társadalmunk szivacsként szívja magába.

A Mi vagyunk a medvék talán megérett rá, hogy ajánlott irodalom legyen a középiskolák, gimnáziumok számára.

FREDRIK BACKMAN
Egymás ellen
Ford.: Bándi Eszter, Animus, 2020, 416 oldal

Könyvben már itt is a folytatás, a tévében még jócskán várni kell rá. De már az első évad ügyesen megágyaz az elkövetkezőknek, hála Benjinek, Kevin legjobb barátjának (ha jól sejtem, őt veszik majd elő): érzékenysége és szexuális irányultsága célkeresztet rajzol a homlokára egy ilyen célt tévesztett, intoleráns társadalomban. Nincs nagyobb bátorság, mint szembenézni a fájdalommal, a félelemmel és önmagunkkal. Jó lenne, ha a tetteink következményeivel nem bátorság kérdése lenne. Hanem a lényünk része.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ősszel érkezik a Mi vagyunk a medvékből készült sorozat az HBO-n

Ötrészes sorozatot készített az HBO Fredrik Backman Mi vagyunk a medvék című bestselleréből. Az adaptáció Beartown címmel ősszel fog debütálni, a rendezője Peter Grönlund.

...
Hírek

Skandináv és balti Szent Iván-napja a Millenárison

...
Általános cikkek

A sötét pont, avagy a kortárs skandináv irodalom jelentősége

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.