Tompa Andrea: A hóhér háza
Ahogy arról mi is hírt adtunk, Tompa Andrea első könyve The Hangman's House címmel jelenik meg angolul idén nyáron a Seagull Books gondozásában, Bernard Adams fordításában. A hóhér háza egy Kolozsvár-regény, amely egy kamasz lány szemszögéből mesél Erdélyről, a Ceaușescu-rendszerről, 1989-ről. Magyarul 2010-ben jelent meg a Kalligramnál. Most a Hungarian List-sorozatban adják ki angolul Ottile Mulzet kezdeményezésére. Tompa Andreával legutóbb Haza című regénye kapcsán interjúztunk. A napokban a rangos amerikai World Literature Today nyári száma közölt egy részletet angolul a Hazából.
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Bodor Ádám első regénye 1992-ben jelent meg a Magvetőnél, és rögtön egyöntetű kritikai és közönségsikert hozott számára. A könyv azóta tizenhárom nyelven jelent meg, angolul a New Directions adta ki Paul Olchváry fordításában. A Sinistra körzet egy román–ukrán határmenti falunál játszódik, valahol a Kárpátok hegyláncai közt. Erre a különös, számkivetett helyre látogat az elbeszélő, Andrej, hogy felkeresse nevelt fiát. Egy romos egykori vízimalomba kerül, majd a nevétől is megfosztják. Idővel az erdeigyümölcs-begyűjtő központ vezetője lesz, ahonnan a körzet belsejében lévő rezervátumban élő medvéket etetik.
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
Krasznahorkai László az egyik legismertebb kortárs magyar író külföldön, 2015-ben fordítóival, Ottilie Mulzettel és George Szirtessel együtt elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat, 2019-ben pedig megkapta a Báró Wenckheim hazatér című regényéért – szintén Ottilie Mulzet fordításában – a legnagyobb amerikai könyves elismerést, a Nemzeti Könyvdíjat. Mi ezt írtuk a regényről: “Összetett, nagyszerű, ráadásul szórakoztató regényt írt Krasznahorkai László, aki kivételesen érzékeli szereplői motivációit, nagyravágyásukban rejlő kicsinyességüket, vagy a magyar társadalom jelenlegi állapotát. Nyelvezete, stílusa elemelt, mégis minden szereplőjét igyekszik megérteni, nem akar moralizálni döntéseikről vagy karakterjegyeikről. Régóta olvasok Krasznahorkait, örömteli ez a “hazatérése”.”
Dragomán György: Máglya
Dragomán Györgynek több könyve is megjelent külföldön. A Máglyát 2014-es megjelenése óta Európában nagy sikerek övezik, az SWR Bestenliste első helyén szerepelt, franciául pedig a Femina-díj shortlistjéig jutott. A könyv angolul is megjelent, Ottile Mulzet fordításában, a címe kísérteties szójáték: The Bone Fire, amely egyszerre utal az angol bonfire szóra, és a tűzben égő csontokra, a máglyahalált halt emberekre. Februárban a New York Times is írt Dragomán regényéről. A kritikában valódi coming-of-age sztorinak nevezték, amelyben egy kamasz kalauzol minket a posztkommunizmus utórengései közepette, és amelyben a személyes kihívások (menstruáció, szerelem, barátok, fürdőruha) mellett a varázslat, a szellemek és az ősi emlékezet is fontos teret kap. (Kritikánk a Máglyáról ITT, interjúnk Dragomán Györggyel ITT.)
Totth Benedek: Holtverseny
Totth Benedek Holtverseny című regénye franciául jelent meg a neves Actes Sud kiadónál, Natalia Zaremba fordításában. (Ez a műhely gondozza többek között Kertész Imre, Szabó Magda és Salman Rushdie műveit is.) A regényt aztán kiadták Kanadában Nagy Ildikó Noémi fordításában és Szlovákiában is. A Margó-díjas regényről mi ezt írtuk megjelenésekor: “Totth Benedekről eddig is tudtuk, hogy jól fordít, arról azonban fogalmunk sem volt, hogy ilyen jól ír. A Holtversenyre sokan fogják ráhúzni, hogy ifjúsági regény, ami nem baj, amíg közönsége nem csak a kamaszok közül kerül ki. A szereplői ugyanis hiába tizenévesek, ha az események teljesen kicsavarodott láncolata nem csak és kizárólag róluk szól, és róluk próbál elmesélni valamit. Totth ugyanis egy keskeny fénycsóvát metszett abba az irdatlan sötétségbe, melyet úgy hívnak kamaszkor, és amelyben mi is benne voltunk egykor. És amelyről piszok hamar el lehet felejteni, hogy mennyi félelemmel, kétséggel és kapaszkodó nélküli légüres térrel van kibélelve.”
