Krúbi: Tárgyalás a nők vezérigazgatójával
Dalszöveg: Krúbi
Megjelenés éve: 2023
Akárcsak még néhány más név a listán, Krúbit is azok között az újhullámos rapperek között szokás emlegetni, akikkel eljött egy generációváltás a magyar mainstream pop/hiphop/rapzenében. Azon alkotók egyike, akiknek köszönhetően ma már senki nem lepődik meg, hogy nagyon rövid idő alatt befutó fiatal előadók arénákat töltenek meg, akik a közösségi média és a mémek világában megváltoztatták a zeneiparban azt a sokáig fennálló alapigazságot, hogy évtizedeket kell gürizni a népszerűségért.
Krúbi 2017-ben kezdte rap karrierjét, azóta 3 stúdióalbuma jelent meg, a legutóbbi, a III. Krúbi, amelyen az általunk kiválasztott dal is található, 2023-ban.
A dalaiban nem zárkózik el a politikai-közéleti utalásoktól, koncertjein rendre zúgnak a kormányellenes skandálások, és Orbán Viktort ábrázoló bábu is előkerült már a fellépésein. De mindezek mellett Krúbi szövegei vállaltan vulgárisak. Hogy a puncis-faszos poénokkal átlép-e egy határt, arra ő maga reflektál a Tárgyalás a nők vezérigazgatójával számban a 69. emeleten:
„Hölgyem, én itt vagyok abban a szituban
Hogy nem tudom, hogy magyarázzam ki magam
Én csak belülről parodizáltam egy szexista műfajt szarkasztikusan
Aztán azóta jó nagy fizu van
Minden nap írnak a hoe-k, hogy mizu van
És most már én sem tudom biztosan
Hogy mi volt vicc, és mit mondtam komolyan”.
Krúbi ezúttal is hozza a tőle megszokott ironikus stílust, magát csak félig veszi komolyan, és három percben értekezik arról, hogy a Puniversal Music Hungarynál minden nő epekedik érte. Egy interjúban azt mondta, szerinte ezt az albumot senki más nem írhatta volna meg, annyira egyedi szövegileg, zeneileg és előadásmódban is. (ta)
Lóci játszik: Szociálisan érzékeny dal
Dalszöveg: Csorba Lóci
Megjelenés éve: 2015.
Elsőre talán meglepő lehet a Lóci játszik zenekar szerepeltetése a listán, hiszen az együttest inkább az ártalmatlan, szórakoztató, de nem túl mélyenszántó kifejezetten tánczenére hangolt szövegvilág jellemzi, van azonban egy Szociálisan érzékeny dal is a repertoárban, amely minden tekintetben telitalálat. A számot Csorba Lóci Szeder-Szabó Krisztina közreműködésével adta elő a 2014-es Ki Mit Tube-on, amivel döntőbe is jutott a formáció.
Elsőre tűnhet úgy, hogy sztereotipizálni könnyű, hiszen csak kliséket kell halmozni hozzá, és ez könnyen és olcsón beindítja a ráismerésből fakadó humort, de valójában a jó arányérzék mellett szükséges az is, hogy a banális leltárhoz egyedi nézőpontot tudjunk kijelölni, ahonnan az egész egy kicsit más fénytörésbe kerül. Ezt a műveletet hajtja végre mesterien Csorba Lóci is a Szociálisan érzékeny dalban, amely több mint a hétköznapok önmagába kanyarodó spiráljaira való rácsodálkozás, ennek a közhely-listának dramaturgiája van és tapintható belső feszültségei.
“L: Te vagy otthon, ha hív a doktor
K: Te veszed a húst a boltból,
L: Ha te főzöl ebédet, hát én
LK: Főzök/l utána kávét.
Többet fogunk keresni,
Többet fogunk nevetni,
Csak azt nem tudni, mikor fogunk egymásba szeretni”
A szöveg elemei egy múltszázadi párkapcsolat leírására is alkalmasak lennének, bár a kezdő sorok tradicionális nemi szerepei hamar fellazulnak és összekeverednek a későbbiebkben. A refrénszerűen visszatérő kérdés is többféleképpen tud csengeni más-más korokban, de kétségkívül van valamilyen sajátos kortárs aktualitása is annak, ahogy problematizálódik a szerelmi vágyakozás az egyébként ideálisan működő kapcsolatban. Hogy az e a sorok közt bujkáló kimondatlan válasz, hogy maga a kérdés rossz, és el kellene már engedni; vagy éppen az, hogy hiába minden, ha a titkos összetevő hiányzik, ez már a hallgatóság térfelén pattog, de az biztos, hogy sikerül bemozgatnia ezt a dillemát, és közben még a hangulatunkon is inkább emel, mintsemhogy lerántana. (rg)
Ludditák: Glória
Dalszövegíró: Fiáth Titanilla és Fiáth Marianna
Megjelenés éve: 2003
A 2000-es évek elején Fiáth Marianna (MC Móki) és Fiáth Titanilla (MC Titi) elmentek a tilosos dj-hez, Homoki Péterhez a Vörösmarty utcába, berúgtak, előkerült két mikrofon és elindult a Ludditák. A bátaszéki MC-lányok egyszerre voltak punkok, ironikusak és okosak, nem vették magukat halálosan komolyan, ennek ellenére csináltak egy Ludditák címen futó demót, majd jött a Porcogó, és a duplaalbum, a Tizenegyes.
Az első, 2003-ban megjelent albumukon helyet kapott a Glória, ami A sohasevolt Glória című filmhez készült: egy klasszikusnak mondható hajnali házibuli-jelenettel indul, amikor valaki bekap valamit és elszakad a film. Innentől a Móki és Titi egymással feleselgetnek, körvonalazódnak az éjszakai események, illetve a másnap és harmadnap is. A tripezgetés lendületes dalban kerül feldolgozásra, és a szövegből a dominókártyát a fiatal olvasóknak már el sem tudjuk magyarázni, és a Sophie Marceau-hoz is valószínűleg a Wikipediára kellene linkelni.
Móki: Jó, jó, jó most jövök én,
Móki, az MC-jógi, a rapfenomén.
Mit tudom én, mit tudom én, mit tettem,
mit tetettem éjjel,
az a parti nekem is betett és széjjel-
széjjelszedte bennem a memóriát,
de azóta egy különös glóriát
érzek magam mellett, ez valami secret
Titi: Magaddal hordod, mint egy sziámi ikret.
Móki: Nem para, mer'jól jön ez a protection-paplan,
bármi is az aciton, én halhatatlan vagyok,
Titi: Vagy okozhatja ezt más is
a táskádban volt hasis-bázis.
Móki: Most azt mondod, hogy tanulj tinó,
de nem Tinódi írja, hanem Tarantino
a mai napom, a halál sem jut el
hozzám, mert túlélem mint Jackson Samuel!
Titi: Nem a detoxikáció az, ami kiver.
Móki: Tegnap a taxiban találkoztam valakivel.
Móki: Nem a detoxikáció az, ami kiver.
Titi: Tegnap a taxiban valakivel.
A magyar hiphop-életben a Ludditák mindig is egy kis, Tilos-közeli sziget volt, “egy költséges hobbi”, ahogy egy interjúban megfogalmazták. És ettől voltak fantasztikusak! (vl)
Magashegyi Underground, Beck Zoli: Árnyékok
Dalszöveg: Tariska Szabolcs, Beck Zoltán, Toldi Miklós, Fodor Máriusz
Megjelenés éve: 2013
A zenekart 2004-ben alapította Fodor Máriusz és Kardos-Horváth János, azonban a Kaukázus nevű másik formációjuk mellett háttérbe szorult. 2006-ban azonban csatlakozott hozzájuk Bocskor Bíborka és a Szeplős váll című című daluk 2007. egyik meghatározó száma lett – részben az akkor megújult Petőfi Rádiónak és MTV-nek köszönhetően. A siker ellenére egyéves szünetet tartottak, 2009-ben új felállással indultak újra.
Második lemezük, a Tegnapután 2013-ban jelent meg. Ez szövegvilágában személyesebb és nőiesebb annak ellenére, hogy a szövegeket Tariska Szabolcs írta, illetve az albumon a 30Y frontembere, Beck Zoltán, és az Akkezdet Phiai tagja, Závada Péter is közreműködött. A szövegíró egy kapcsolat történetét öntötte dalokba egy nő szemszögéből.
Az Árnyékok című szám egyfajta visszatérés a természetbe, az idilli paradicsomi állapotba. A narrátor elmenekül a városból, a civilizációból, de ahová vágyik – a kapcsolat egy boldog korszaka – az már nem valóság, csak egy nosztalgikus álom. A múlt árnyékaként is értelmezhetjük a nő visszaemlékezéseinek tükrében.
A női hang egy elmúlt szerelmet idéz fel, ami „Csak felgyulladt, és rögtön elfújták”. A férfihang refrénjével az árnyékban találkozik: „Kövessen, mint test az árnyékát”. Itt megfordul a helyzet, ahogy a férfihang válaszában is: a test követi az árnyékot és nem fordítva, az árnyék lép elé, majd egyenesen ki is mondja.
A refrén felütése: „Úgy volt, hogy egyszer majd látom” egyszerre lehet egy szerelmesnek tett ígéret számonkérése, de akár egy jóslatszerű kijelentés is, egy megjövendölt, generációk óta várt esemény ígérete.
„Az árnyékom úgy lép elém
Hogy ott áll színes ruhában
Hogy én ő vagyok, ő meg én”
A szerelmesek összetartozását a test és az árnyék vagy a test és a tükörkép viszonyával írja le, amelyek egyszerre elválaszthatatlanok és különállóak. Az árny és a tükörkép olyasmi, ami mindig követ, soha nem tudod lerázni, de eggyé válni sem vagy képes vele. Az elszökő árnyék például a Pán Péter történetben tűnik fel, ahol ennek visszavarrásakor ismerkedik meg Péter és Wendy. De az „Egy megsárgult fényképről nézek rád” sor Oscar Wilde Dorian Gray arcképét is idézheti.
Az árnyék vagy a tükörkép általában a másik „én”-nel, a valós személlyel ellentétes tulajdonságokkal rendelkezik számos irodalmi műben és filmben. Ez gyakran a sötétebb oldalát, alantasabb, gonoszabb vágyait tartalmazza. Ez olyan késztetésekre vagy akár múltbeli tettekre is vonatkozhat, amit képtelen az illető a tudatos énjében elfogadni. Azokat a tudata árnyékos oldalára száműzi. (bzs)
Mayberian Sanskülotts: Kobaltkék
Dalszerző: Csordás Zita
Megjelenés éve: 2011
Sötét, rémálomszerű, balladai világot teremt a Kobaltkék című dal szövegében a Mayberian Sanskülotts, ami a magyar zenei élet kisrealista zenekara, akiktől egy interjúban sem olvashatsz nagy elképzelésekről, tervekről, viszont magával ragadóan beszélnek a zenélésről. Csordás Zita és Balogh Gallusz lassan tizenöt éve alapította meg a zenekart.
A nyolcvanas évek magyar undergroundjának hatásától indulva alakították ki önálló zenei világukat, ami olyan, mint a legszomorúbb szerelmesfilmek: varázslatosak, melankolikusak, szenvedéssel teliek. A szomorúság itt nem bug, hanem feature, ahogy a Kobaltkékből is kiderül.
A dalszöveg erős képekkel építkezik, rögtön az elején egy magányosan repülő madárral lehet azonosítani az énekest, Csordás Zitát, aki egyszerre száll a problémák fölé, vált alakot, vagyis menekül, miközben mindenki más ítélkezik.
“Nem járok a kertek alatt
Madár vagyok, repülök
Gyilkos szemek kibeleznek
Magányosan repülök”
A magányos repülésből tekintünk vissza arra, amit maga mögött kellett hagynia: egy párkapcsolat végét láttatja Csordás, az eltávolodást, a másik meggyűlölését, a hideget, a sötétet, az éjszakát.
“Takarók közt, hideg ágyban
Kínhalál a gyűlölet
Barna lett az éjszakától
Az utcákon a kövezet
Titkos lepel csendje lebben
Szemgödröm a türelem
Nem kell olyan rohadt érzés
Mint a hűvös szerelem” (vl)
Mulató Aztétok: Füli gér
Dalszöveg: Tink
Megjelenés éve: 2016
A Mulató Aztékok már a nevükben előre jelzik, hogy nem mindennapi zenéről van szó, az okos, önreflektív rap világát mutatják be a srácok, ahol minden probléma és megoldás négy ütemben összefoglalható, rímeltethető és megénekelhető. 2013-ban három srác, Tink, pHLaT és Emekajji felfedezték a Balzac utca (ahol akkor együtt laktak) különös zenei világát, és megmutatták, mi az a valódi játékos rap. Nem mellesleg a csapatnak már korán volt mire építenie, mivel Tinknek (Balázsovics Mihály) anyai nagyapja Juhász Ferenc volt.
Az első nagy albumuk A Füli Gér 2016-ban jelent meg, ezen már magabiztosan szólt a Mulató hangzás, a minimalista funk, a fejbólogatós dob-témák, és a játékos, olykor szaggatott ritmusok remek alapot szolgáltattak a nem mindennapi szövegeknek. Ezekben egyaránt ott van a gyermeki hecc és a melankolikus kontempláció, nem rappelnek fegyverekről, nőkről, autókról, hanem szinte prózaverset írnak. Kifordítják a világot, mert kíváncsiak és örömmel számolnak be minden felfedezésről.
„Nálunk a smúz kriminál
Néha kiütjük magunkat, mint a Vikidál
Lent a kisközért a minibár
Minden cuccunk saját, semmi nem imitált”
A Füli gér olyan, akár egy manifesztó. A srácok mindennapjai forognak a négy ütemen, szinte ott érezzük magunkat a lakásstúdióban a cigifüstben, ahol folyton valami rap szól a háttérben, a sorokban életképek tűnnek fel. Minket is behívnak a körbe, érezzük, hogy bármikor mi is el tudnánk mesélni valamelyik napunkat, itt nincsenek státuszok, sem értékek, egyedül a zene van, és a Balzac utca mítosza. A manifesztó és a mítosz így ér körbe, a Mulató Aztékok kazettáját nem kell visszatekerni, örökkön forog, a srácok mindennapja a vallás, a tudomány és a kultúra egysége, zenében élnek, és bennük él a zene. (sza)
Mikee Mykanic: Shadowboxing
Dalszöveg: Kocziha Mihály (Mikee Mykanic)
Megjelenés éve: 2021
Mikee Mykanic 2008 óta egy igazán összetéveszthetetlen és egyedi hangot képvisel a hazai hiphop világban. Nehéz pár szóban megragadni Mikee-t mint jelenséget, azt, hogy szerelmes a hosszú és sűrű rímekbe és a szójátékokba, ezen a listán is többekről elmondjuk, és bár ez elengedhetetlen a jellemézéséhez, mégsem írja le kellőképpen a szövegvilág unikalitását. A 2012-es Vijjumináti album “vijjúzásai” is jól mutatják, mennyire ösztönösen és hangzás alapon szervesülnek itt össze a zenei és verbális elemek a dalokban, noha a zsigeri intuiciók mellett kétségtelenül sok átgondolt szótag-legózás is megjelenik.
Az anti-pc polgárpukkasztó obszcenitás is védjegye a békéscsabai reppernek, és a freestyle-csaták világából átemelt oltogatás és öntömjénezés kettőse is elengedhetetlen kellék, de mindez kellő humorral és iróniával van előadva, inkább csak egy műfaji kerete a nyelvi játszadozásnak, így sokakkal elelntétben elkerüli, hogy nevetségessé váljon ebben a szerepben.
A 2021-es Shadowboxing bár nem a legvirtuózabb szövegtechnika az életműben, de talán itt lép ki legszembeötlőbben az mc a megszokott freestyle csata felállásból, persze itt is játékosan reflektálva a váltást, hogy ezúttal a verbális ütközethez önmagát helyezze a ringbe, és egyfajta terápiás önreflexiót pakoljon ki elénk.
“Mitől döglik a légy? Chemotox King
Szorongás, verejték, ledobott ing
Bedobott törcsi, ego dopping
Önmagam árnyéka, shadowboxing”
Az önirónia és a nyelvi humor itt sem hiányzik, de új dimenzióba emeli a számot, hogy ezen a kreatív nyelvi boncasztalon, egy pszichés sebészi szike is vájkálni kezd, és nem önsajnálat csordul ki mellőle pusztán diagnózis és lelki karakterológia. (rg)
NKS: Oh La La
Dalszöveg: Turan Khan - Zenki Mefisto
Megjelenés éve: 2007
Az NKS, azaz Nem Közölt Sáv a hazai underground rap zenének az egyik oszlopos csapata. Lassan 30 éve nyomják, 1996-ban alakultak, és azóta is újabb és újabb zenéket gyártanak, amelyben szatirikusan, kritikusan vagy éppen viccesen állnak a világhoz. Már eleinte is céljuk volt, hogy a kilencvenes, kétezres években beindult, amerikai mintára épülő rap zene helyett valami mást képviseljenek, ezért is törekedtek inkább a saját hangra. Nem vágnak fel, nem vagánykodnak, két lábbal állnak a földön, és ha kell, mindenkit felráznak az alvásból.
Első nagylemezük az 5 csillag (*****) 2007-ben jelent meg, több mint 10 évvel megalakulásuk után. De a várakozás inkább érlelés volt, mint halogatás. Az album meghatározó mérföldkővé vált a zenei világban, és olyan, akár egy koraérett, okos, dühös tinédzser, aki nem fogja vissza magát, nem válogatja meg a szavait, pontosan oda szúr, ahol a legjobban fáj, és akkor is megmondja, ha nem tetszik. És nem azért, mert naiv, hanem mert a társadalom még nem tanította meg behódolni, merészen, éleslátóan kérdőjelezi meg a világot. Miközben szórakozni sem felejt el.
„Ha oda csap minden 1-2g, dupla Shot, hosszú OCB,
Tripla THC slukk, ami TNT top, mint a PNC grupp
Nekem a többi csak STB, kb. neked is úgy kell a kápé,
Mint Bp-nek a bankok, punkoknak a BKV.”
Az Oh La La a mozaikszavak és betűszók dzsungelén vezet keresztül. A szám egyszerre világot épít és rombol a szavakkal: a szóösszevonások egy torzított képet mutatnak a valóságról, és pont ezt játsszák ki a srácok. Akár Rimbaud A magánhangzók szonettje című verse, a szavak többé nem képviselnek hatalmat, mert a szövegben a jelentés relatívvá válik, másodlagossá. Itt az ABC és a KGB ugyanúgy hangzik, a BTK ráolvasódik a BVK-ra. Az Oh La La azzal, hogy eltörli a berögzült, torz szavaink jelentését, egy új világot teremt, új értékekkel. (sza)
Pajor Tamás: Szeretem Pestet
Dalszöveg: Pajor Tamás
Megjelenés éve: 2014
A keskeny úton című, 2005-ös dalában Pajor Tamás metafizikai munkásként írja körül magát. Ugyanitt búgja a fülünkbe azt is, hogy „Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba”. És bár meglehet, akadnak a bal- és a jobb parton is irigyei, a hívei azonban többen lehetnek mindkét oldalon, elvégre Pajorról a hagyományok és a nyelvi rétegek között magabiztosan közlekedő hídember portréját rajzolják ki a sorai.
Szójátékos, szellemes, szubverzív és szentimentális szövegei a nyolcvanas évek undergroundjának egyik legizgalmasabb szerzőjévé tették őt. Az egzaltált funkyban utazó Neurotic élén a honi hip-hop pionírja lett, aztán 1987-es megtérése után az Ámenben folytatta a pályát, és mivel az élete legfontosabb támaszkodási pontja az írás mellett az Írás lett akkoriban, a rendszerváltozás évében megjelent első Ámen-lemez a hazai keresztény rockzenében játszott úttörő szerepet.
Aztán ironikus twisthez, latinos eurodance-hez, dzsesszes táncdalokhoz és kifordított mozgalmi nótához is írt szöveget, életművében ezért a stiláris elkötelezetlenség tán a legmarkánsabb elem. Na meg a vers és a dal keskeny útján egyensúlyozó, irodalmi, mozgóképes, popkulturális utalásokban lubickoló, spoken word és szózene között libikókázó, őrült rímhelyzeteket hozó (számomra az egyik legkedvesebb: „Esik eső, Marikára / Csiga vére, Che Guevara”, olykor bölcs melankóliával, máskor páratlan empátiával vagy épp társadalomjobbító éllel hömpölygő sorok.
A 2014-ben rögzített Összközmű című lemezen a ska és a bárzene mellett a történetmesélés dominál. A Szeretem Pestet turistalátványosságokról, bekötőutakról és a peremkerületekről is mesél. Keresztül-kasul bebarangolja Pajor elsőszámú játszóterének és legfőbb ihletőjének, a fővárosnak a tereit. Elsőre tán tájleíró, tétova ódának láttatja magát, csakhogy az „Örkénylő duma” színén megcsillan a haladó magyart beszélő szerző tükörképe is, akinek idetartozását mi sem fejezi ki jobban, mint ez a síkság és a dombok közé dünnyögött vallomás: „Persze nem vagyok Rambo, se Marlon Brando, / csak olykor egy kis budapesti gyarló mandró”. (vn)
Platon Karataev: Elmerül
Dalszöveg: Balla Gergely
Megjelenés éve: 2022
Balla Gergely, Czakó-Kuraly Sebestyén és Bradák Soma 2016-ban alapította meg a Háború és béke című Tolsztoj-regény egyik karakteréről elnevezett együttesét. (Balla és Czakó-Kuraly mellett jelenleg Farkas Zsombor és Sallai László a Platon Karataev tagjai.) A 2017-ben és 2020-ban megjelent két angol nyelvű lemezt (For Her és Atoms) követően, 2022-ben kijött, Partért kiáltó című, Fonogram-díjjal kitüntetett albumon immár magyar dalszövegeket hallhatunk. A Prae által ugyanebben az évben publikált, azonos című kötetben el is olvashatjuk Balla Gergely kozmikus-karizmatikus sorait, amelyeket a könyv lapjain Dobos Emőke illusztrációi kísérnek a zenekar dallamai helyett.
A Platon-szövegek kapcsán a kísérés kulcsszó lehet, hisz emberen túli, kapaszkodótlan tartományok felé nyitnak irányt a dalok. A kollektív tudattalan kapuján kopogtató, az ismeretlent magukhoz ölelő versszakok meglelését, vagyis az alkotást A Szív hasábjain nemrég megjelent interjúban Balla Gergely lebegéssé átkeretezett vég nélküli zuhanáshoz hasonlította.
De mire hasonlít egy Platon Karataev-dalszöveg? Erre a kérdésre pontatlan közelítésekkel tudok csak szolgálni egzakt válaszok helyett. Szóval, például olyan, mint egy Hamvas-esszé a Vágtázó Halottkémek koncertjeiről. Olyan, mint egy Weöres Sándor által rögzített posztrock-lemez vagy halraj, amit Pilinszky János a hálóból a ködbe engedett.
Balla Gergely költői univerzumában a halott csillagok fénye a szemben ragyog és egymásba lökődnek különböző léthalmazállapotok. Ebben az egyszerre személyes és egyetemes kozmoszban árnyak örvénylenek kívül és belül, némelyik arc pedig tengerre cserélhető. Az álom és ébrenlét közti átbukások alkalmával talált vagy automatikus írás során feltáruló hipnotikus sorokat melankolikus hálaadó énekekké öltöztetik a hangszerek.
Csakhogy, amint az Elmerülből vett részlet is mutatja („követ kötök köré, az elme elmerül / nem beszélem nyelved, de beszélek emberül”), zene nélkül is zene lakik Balla Gergely szavaiban. Felettünk felhő jár, bennünk folyó folyik, a Platon Karataev szövegei pedig lépcsőt kínálnak nekünk a lassú égbolt vizeihez. (vn)
Hogyan állt össze a lista?
Listát írni istenkísértés és embert próbáló feladat. Listát írni kockázatvállalás és vitaalap, konfliktushelyzetek sora, listát írni mégis a legjobb játékok egyike. Listát készíteni igazságkeresés, ugyanakkor listát készíteni mindig igazságtalan, nem árt észben tartani, hogy egyetlen lista sem tökéletes.
A hazai dalszövegírói hagyomány gazdag, a kétezres évektől errefelé is. Törekedtünk rá, hogy a rajongói komfortzónánktól a lehető legmesszebb merészkedjünk a lista összeállítása során, de biztosan maradtak még a mélyben kincsek.
A módszertanról: mindhárman, akik részt vettünk a lista összeállításában, delegálhattunk a longlistre számokat, amelyeknek aztán vakvokssal, 1-től 5-ig tartó skálán értékeltük a dalszövegeit, kommentekkel nyomatékosítva a szavazatainkat. A hosszúlistánkra 213 dal került, vagyis több mint tíz óra zene. Mivel arra törekedtünk, hogy minél szélesebb merítést mutassunk meg, úgy döntöttünk, egy szövegírótól csak egy dal kerülhet a kiemelt félszáz közé, így aztán mindegyik szerzőtől a legmagasabb pontszámú dalt választottuk ki, pontegyenlőség esetén pedig a delegálóra bíztuk a döntés meghozatalát (ha több formációba is írt szöveget valaki, akkor a szóban forgó daloknak egymással is farkasszemet kellett nézniük).
Így alakult ki az a mezőny, aminek öt részletben, ábécérendben mutatjuk be a tételeit. Találkoztok majd ismerős dalokkal, de a lista talán egy-egy új felfedezést is tartogat. A zenekarokat abc-rendben közöljük.
Az összeállítás elkészítésében részt vettek Zsembery Borbála (kritikus, tanár) és Rédai Gergely (tanár), akik az Arany-köpés dalszövegelemző műsor vezetői, valamint Vass Norbert (kíváncsi punk, író, kritikus). A szócikkek megírásába a lista összeállítóin kívül Bakó Sára, Borbély Zsuzsa, Szabolcsi Alexander, Tasi Annabella, Valuska László segített be.