Listát írni istenkísértés és embert próbáló feladat. Listát írni kockázatvállalás és vitaalap, konfliktushelyzetek sora, listát írni mégis a legjobb játékok egyike. Listát készíteni igazságkeresés, ugyanakkor listát készíteni mindig igazságtalan, nem árt észben tartani, hogy egyetlen lista sem tökéletes.
A hazai dalszövegírói hagyomány gazdag, a kétezres évektől errefelé is. Törekedtünk rá, hogy a rajongói komfortzónánktól a lehető legmesszebb merészkedjünk a lista összeállítása során, de biztosan maradtak még a mélyben kincsek.
A módszertanról: mindhárman, akik részt vettünk a lista összeállításában, delegálhattunk a longlistre számokat, amelyeknek aztán vakvokssal, 1-től 5-ig tartó skálán értékeltük a dalszövegeit, kommentekkel nyomatékosítva a szavazatainkat. A hosszúlistánkra 213 dal került, vagyis több mint tíz óra zene. Mivel arra törekedtünk, hogy minél szélesebb merítést mutassunk meg, úgy döntöttünk, egy szövegírótól csak egy dal kerülhet a kiemelt félszáz közé, így aztán mindegyik szerzőtől a legmagasabb pontszámú dalt választottuk ki, pontegyenlőség esetén pedig a delegálóra bíztuk a döntés meghozatalát (ha több formációba is írt szöveget valaki, akkor a szóban forgó daloknak egymással is farkasszemet kellett nézniük).
Így alakult ki az a mezőny, aminek öt részletben, ábécérendben mutatjuk be a tételeit. Találkoztok majd ismerős dalokkal, de a lista talán egy-egy új felfedezést is tartogat. A zenekarokat abc-rendben közöljük.
Az összeállítás elkészítésében részt vettek Zsembery Borbála (kritikus, tanár) és Rédai Gergely (tanár), akik az Arany-köpés dalszövegelemző műsor vezetői, valamint Vass Norbert (kíváncsi punk, író, kritikus). A szócikkek megírásába a lista összeállítóin kívül Bakó Sára, Borbély Zsuzsa, Szabolcsi Alexander, Tasi Annabella, Valuska László segített be.
30Y: Mecseki sétányok
Dalszöveg: Beck Zoltán
Megjelenés éve: 2010
A 2000-es évek egyik legmeghatározóbb alternatív rockzenekara kétségtelenül a 30Y. Gyorsan felzárkóztak az elődjüknek tekinthető, szintén pécsi Kispál és a borz mellé, akikhez hasonlóan szövegcentrikus, rockos hangzású számokat írnak.
A 30Y esetében nem az volt a kérdés, hogy felkerülnek-e erre a listára, sokkal inkább az, hogy melyik számukkal. Lassan 25 éves pályafutásuk során számtalan slágert írtak, szövegeik rendkívül sokrétűek. Legyen szó a legegyszerűbb életképekről vagy egészen komplex érzelmi helyzetekről, Beck Zoltán tolla szinte mindig ugyanolyan erősen fog. A Mecseki sétányok jó érzékkel kimért ötvözete mindannak, ami a 30Y-t kiemeli az átlagos alter zenekarok közül. A gyerekkor és felnőttkor határán megszólaló hang melankólikus, de nem reményvesztett, egyszerre tekint a múltba és a jövőbe. A szöveg egy jól körülírható helyzetet ragad meg: az önálló életet kezdő egyetemisták, az életbe nagy reményekkel belevágó fiatal felnőttek keserédes himnusza ez a dal. Sok tekintetben az öt évvel korábbi (talán a legnagyobb 30Y slágernek számító) Bogozd ki ellenpontja, ami ugyanennek az életszakasznak a féktelenségét tematizálja.
„A válladon pihen / Sok régi álmod / És onnan figyel / Hogyan csinálod / Mutasd most milyen / Ha átdobálod / És nézd ahogy repül”
Ez a néhány sor igen plasztikusan mutatja meg a felnőtté válás kiábrándulásokkal teli ívét – a fiatalkori álmok lassan nyomasztó teherré válnak, majd a belátással vesztenek súlyukból. A szövegbeli megszólalás az elengedés gesztusát rögzíti, azt a pillanatot, amikor képessé válunk megválni a visszatekintve sokszor naivnak tetsző elképzeléseinktől. A 30Y védjegyének nevezhető érzelmi összetettség ebben a szövegben a nosztalgikus fájdalom és a megkönnyebbülés keveredéséből adódik, amit a gyerekkor utolsó ábrándjaitól is megszabaduló felnőtt érez. (zsb)
Akkezdet Phiai: Zenebuddhizmus
Dalszöveg: Süveg Márk, Závada Péter
Megjelenés éve: 2010
Kevés egyértelműbb hely adódik ezen a listán, mint az Akkezdet Phiai formáció. A szubkultúrán belül már az első lemez idején is osztatlan rajongás övezte a munkásságukat, és az országos ismertség felé való menetelésben a 2010-es Kottazűr egyértelműen átszakította a célszalagot. Mindezt úgy, hogy a csapat nem sok gesztust tett a populáris szcéna felé, sem zeneileg, sem szövegileg nem látszik az anyagon halvány nyoma sem az ilyen irányú kompromisszumoknak.
Kevés lenne azt mondani, hogy Süveg Márk és Závada Péter jól bánnak a rímekkel és a szójátékokkal, a két rapper szövegvilágában a nyelv maga van szabadjára engedve, játszótérré alakítva és kinyújtva az ismert határain túlra is.
Az első lemez dalai még inkább 4 soros szövegblokkok laza fűzérei, és a Kottazűrön is találunk bőven ilyen szövegmontázsokat, de itt már jóval több koncepciózus textus is helyet kap, mint amilyen a Zenebuddhizmus, amely amelett, hogy hozza a megszokott nyelvi játékokat és sodró lendületű flowt, egy erős és koherens mondássá is összeáll.
“Hova, más Hova, mindig más rezgésen születünk, / egy kezdet phia mindenki, »egy cipőben evezünk«, / egy zene létezik, de vannak külön stílusok, 1 én is ég, / bocs, de nem érdekel ki mocsok.”
A Saiidtól beemelt idézet szóláskontaminációja, amely Újonc részében is elhangzik, talán azt tudja legjobban példázni, hogy ebben a metanyelvi nyelvmágiában még a képzavar is kiszakad képzavar-jellegéből, ahogy a két rapper a sokféleség egységének eszméjével, vagy akár a vallási szinkretizmussal gondolatrímelteti össze azt.
Ha minőségi dalszövegekről beszélünk az AKPH-ról csak szuperlatíszuvokban lehet, olyan kortárs utcaköltemények születtek a kezük alatt, amelyek még a műfajtól idegenkedőkből is biztosan hatást váltanak ki. (rg)
Amorf Ördögök / Amorf Lovagok: Napséta
Dalszöveg: Tariska Szabolcs
Megjelenés éve: 2010, 2013
Itt az Amorf Ördögök feltüntetése némiképp csúsztatás, mert valójában a zenekar 2007-ben feloszlott, és ezt a számot az Amorf Lovagok elnevezésű, Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs alkotta formáció jegyzi.
Az Amorf Ördögök zenekar eredetileg 1994-ben alakult és saját meghatározásuk szerint stílusuk kacat-pop volt. Hangzásuk a sanzon, a diszkó, a tangó, a balkáni népzenék és a reggae házasításából állt össze. A változó tagságú együttes három stúdióalbummal és ugyanennyi kislemezzel, illetve egy válogatáslemezzel jelentkezett, a fesztiválok és klubok rendszeres fellépői voltak. Utolsó koncertjüket 2007. április 12-én adták a Honvéd Férfikarral közösen.
Ezt követően Tövisházi Ambrus zeneszerző-billentyűs-énekes és Tariska Szabolcs szövegíró-énekes Amorf Lovagok fedőnéven adott ki pszichedelikus gyereklemezt 2010 végén. A Tócsarobbantó album Napséta című száma azonban 2013-ban robbant igazán nagyot, amikor a két zenész átdolgozta a Honvéd Férfikar hat tagjának közreműködésével. Az új remixet pedig megfejelték egy Csáki László rendezte animációs videóklippel.
„Voltunk egy Zuboly-koncerten még tavaly Pécsett, és játszották a Szép az icipici női cipő című számot, aminek annyira beleragadt a fülembe a ritmusa, hogy írtam rá egy új dallamot, de csak később vettem észre a nyilvánvaló lopást. Szabi pedig rittyentett rá egy olyan szöveget, hogy az Egymillió lépés Magyarországon szignálja lehetne, ha visszavihetnénk az időben.” – foglalta össze a Napséta keletkezését Tövisházi Ambrus.
Nem véletlen tehát, hogy a dal ritmusa belemenetel az ember fülébe is és akár a szövegbeli Nap, járkál benne körbe. A dallam lüktetése olyan természetes és simulékony, hogy még órákkal később is azon kapjuk majd magunkat, hogy ezt dudorásszuk.
A gitáron pengetett bevezető és a megérkező Honvéd férfikar egyszerre idézi a trubadúrokat, a Mátyás király-mesék elején besétáló középkori vándorénekeseket, a továbbiak pedig a népdalokat, katonanótákat, sőt, az Eric Sumo Band számait. A szöveg- és a dallamvilágon egyértelműen tetten érhető, hogy a szerzők a Kaláka együttesen nevelkedtek. Gryllusék basszusa ott dörmög a Férfikar hátterében.
„Hűs a Tisza vize, zeng a Bakony
A Vértes kedves, nem tagadom
A Káli-medence fényre való
A hó a Pilisben ágytakaró”
Ezek a sorok bármelyik Kaláka-lemezről származhatnának.
A betűtésztával kiírt dalszöveg, a Hortobágyon – háttérben tevével – éneklő puli vagy a vokálozó nyírfák egyszerre teszik otthonossá, ismerőssé a magyar tájat és a kalandok, mesék színterévé. Ahol egymás mellett vannak jelen a balatoni nyarak emlékei, és bukkannak fel a filmek, könyvek lényei, és költöznek buckalakók a Mátrába, tevék meg a Hortobágyra.
„Ring a Balaton, a szép Badacsony
Nyári délben jó kalapom
A Börzsöny, a Mátra buckalakó
A Hortobágy egy teveitató”
„Kicsit fából vaskarika, mert egy ilyen pszichedelikus gyereklemezt próbáltunk csinálni, elvontat, őrültet. Közben a gyereknek meg kell mondani, hogy mi van, nem lehet velük ironizálni. Nem lehet idéző jelbe tenni dolgokat, azt kell mondani, ami van, és ebben nem voltunk olyan sikeresek.” – vallotta be egy interjúban Tövisházi Ambrus.
A Nap népmesei vándorként ballag körbe a világon, mindenre egyformán veti a tekintetét (sugarait), amikor pedig senki nem látja, akkor magában énekelget. Pont mint te, mikor mész haza az iskolából a szokott útvonalon nyugtázva a helyükön lévő útjelzőket: a kisboltot, a szomszéd macskát és a szokatlanokat, az új autókat az utcában vagy egy új játékot a kirakatban. Lehet, hogy a Napséta nem tökéletes gyerekdal, arra azonban kiválóan alkalmas, hogy felébressze a bennünk lévő gyereket. (bzs)
Analóg Balaton: Könnyű
Dalszöveg: Zsuffa Aba
Megjelenés éve: 2021
A 2017-ben alakult együttes néhány éves látványos felfutását bizonyára nem a kreatív szövegvilág indokolta, ennek belátásához elég csak az egysoros bekiabálást rotáló Dealer című számot magunk elé idéznünk a korai dalokból. A Lent című albumra viszont kétségtelenül összeérett az instrumentális rész és a dalszöveg minősége. Ezen a lemezen már klasszikusabb popdal szerkezetű verzékben adagolja az énekes-dalszerző Zsuffa Aba, a mindennapi életképeket és a tágasabb, általánosabb érvényű szóképeket vegyesen, ráadásul a szövegek ritmikailag is érzékeltesen hozzá van hajlítva a zenékhez.
Ezt teszi a Könnyű képzelt vagy valódi utazást tematizáló dala is. Frissítően hat, hogy maga az utazás sem annak gyakran szcenírozott egzotikus izgalmában jelenik meg, az utazó viszi magával a saját életterét, a kisbolt és a kocsma marad a fix orientációs pont, csak a cím változik. A szöveg azt is nyitva hagyja, hogy egy kétes ízű összeszokással vagy a magányban megragadt kitörölhetetlen emlékekkel zárul-e a történet.
Az időbeli ugrásokkal terhelt vágóképekként ugráló megnyilatkozások azonban többé tudnak válni önmaguknál, a „sík és meredek” váltakozása nem marad meg egyszeri tájképi észlelésnek, de végighullámzik a teljes dalszövegen; ahogy a szám végén a szobatakarítás és a hulló vakolat is jelképekké tudnak duzzadni.
„Telik az idő, alakulok át / Megjegyzem a szülinapodat / Kitakarítom a pici szobát / Pakolok, hullik a vakolat”
Az alapvetően melankólikus szövegvilág nem úszik önsajnálatban, és nincs punkos haragban állása sem a világgal. Sajátos egyveleget alkot, amelyben a korai Galaxisok banalitásokból építkező rezignáltsága ötvöződik az Elefánt poétikusabb energikusságával, és ez egy higgadt, de személyes környzetfestéssé, mindennapi sorsminták keresésévé áll össze a dalokban. (rg)
Anima Sound System: Tedd a napfényt a számba
Dalszöveg: Prieger Zsolt
Megjelenés éve: 2010
Az Anima Sound System zenekart Prieger Zsolt és testvére, Szabolcs alapította 1993 nyarán Szombathelyen. Hozzájuk csatlakozott Németh Gergely, megalkotva az együttes magját. A három alapember mellett a formációban többen megfordultak az évek során. A 10. vállaltan az Anima eddigi legpopulárisabb lemeze, verze-refrén-dalokkal, a diszkó, a glamrock, a táncdal és a funk területeinek ironikus bejárásával és nagyobb kihagyás után ismét magyar nyelvű dallal.
Listánkra a 2010-es albumuk címadó dala, a Tedd a napfényt a számba került fel. A szinte pornográf felszólításnak tűnő cím valójában egy líraian elvont kép – vagy épp fordítva. A szexuális célzást Prieger Fanni halk, szinte kislányosan csengő hangja ellenpontozza, ahogy a poszt-szakítás hangulatú szöveg dühösebb kirohanásait is.
A dal önmagában egy oximoron, ami vizsgálat hatására további önellentmondásokra esik. Végiglebeg rajta a szakítás utáni kettősség, a nosztalgikus vágyódás és a csalódott düh. A visszatekintve a boldog pillanatokba is bejátszó csalódás: „Legyen hazug, mint a túlexponált kép”. A pillanat boldogságának fénye annyira elvakít, hogy nem látod a valóságot, a másik vagy a kapcsolat hibáit.
„Azt mondod, minden jól van
Képen látom, mikor készült
Régi géppel tőled kaptam
Ki is dobtam, még a télen
Akkor végig fáztam tényleg
Fotóiddal takaróztam
Aztán mindet összetéptem
Szavakkal dobálóztam”
A másik végletként pedig megszabadulás minden, az exhez köthető tárgytól. Nemcsak a fényképek összetépése és kidobása, de a gépé is, ami készítette őket, mintha gyökerestől tépné ki az érzést.
Az ellentmondások vizuálisan is folytatódnak: a napfényről szóló dal klipjében havas tájon sétál és hintázik az énekes – a dal elbeszélője. A nosztalgiázó dalszöveget a videóklip kissé túlexponált képi világa tovább erősíti. A szám három idősíkot is játékba hoz 2024-ből tekintve, hiszen innen nézvést már 2010 is nosztalgikus a merészen átfésült emófrufruval. A klip erre tol rá egy 80-as évek VHS-felvételeit idéző szűrőt, és vág bele valódi 80-as évekbeli családi videókat – feltehetőleg az énekesnőről – felváltva gyaníthatóan random, külföldről származó képsorokat motorcsónakázásról vagy díjugratásról. A valódi és az elképzelt/vágyott múltat szinte lehetetlen már szétválasztani. A megtörtént és csupán a mi fejünkben keletkezett emlékek összekeverednek, ahogy a szavak és kifejezések is összemosódnak. A „köpök rátok”-hoz hozzátapad egy „napfény”-t, a „szórok rátok” mögé pedig besurran egy „álmot” az átkot helyett. A dal kicsengése épp olyan vegyes, mint a szakítás utáni érzelmi viharok. (bzs)
Bëlga: Nemzeti hip-hop
Dalszöveg: Tóth Szabolcs, Bicskei Titusz, Paizs Miklós, Jager Barnabás, Kékesi Balázs
Megjelenés éve: 2002
A hazai zenei színtéren valahol a ‘80-as évek második felében jelentek meg a tengerentúlon már javában virágzó hiphop kultúra nyomai, de nagyjából az ezredforduló környékéig kellett várni, hogy mind zene, mind szöveg tekintetében valóban színvonalas produkciók is láthatóvá váljanak. A Bëlga elsősorban parodisztikus, a trash kultúrát kifigurázó szövegeivel, az (ön)iróniát végletekig fokozó imázsával vált ismertté. Szövegeik egy olyan reflektált pozícióból íródnak, ami ellehetetleníti, hogy a befogadó kivonja magát az irónia alól. A Nemzeti hip-hop Jancsó Miklós Kelj fel komám, ne aludjál című filmjének betétdalaként az egyik legismertebb számuk lett. A szélsőségesen nacionalista nézeteket kifigurázó szövegnek már a címe is szarkasztikus, hiszen egy magyar kifejezéssel le sem írható kultúrát nevez egyszerre magyarnak, sőt nemzetinek.
„Szép szöveget, erkölcsi témát! / Ezeréves múlthoz hű magatartást! / Mert pornós, kábítós hip-hop nekünk nem kell, / Neveljünk etikus, hazafias rappel!”
A szöveg elsősorban a túlzás eszközeivel éri el hatását, ám ha kicsit közelebbről megnézzük, egészen a 19. századig repít vissza. A 12 pont megidézése helyezi kontextusba a szöveget, majd erre erősítenek rá az itt idézett sorok is. Valójában az egész szöveg érthető a köztudatban Petőfi nevével fémjelzett időszak szarkasztikus parafrázisaként is: a magyar nemzetkarakterológia és a történelmi múlt beemelése a(z irodalmi) közbeszédbe a 19. század második felének fontos törekvése volt. A Magyar nemzeti hip-hop egyértelműen rájátszik erre szóhasználatával, az alföldi táj vagy a betyárvilág ironikus megjelenítésével: “Állok a pusztában, gatyám lobog. / Seggem kilóg, gyomrom korog. / Nézek a magosba, gondolok nagyot! / Magyar égre magyar csillagot!” A hatást csak tovább fokozza DJ Titusz a Tenkes kapitánya zenéjéből kevert alapja, ami végképp feledhetetlenné teszi az igazi és egyetlen hungaro-pannon-népi-nemzeti magyar rap-pet. (zsb)
Beton.Hofi: Pesti istenek
Dalszöveg: Schwarz Ádám
Megjelenés éve: 2021
A 2020-as évek zenei szempontból a rap újhullámának betöréséről szólnak. Rövid időn belül számtalan fiatal alkotó jelent meg a hazai színtéren, akik szövegeikkel és trap-pes hangzásukkal képesek voltak megújítani az egy ideje stagnáló rap szcénát. Ehhez az új generációhoz tartozik Beton.Hofi is, akit ma már egy generáció hangjaként emlegetnek.. Szövegeinek miliője leggyakrabban a városok betondzsungele, ahol a szélsőségesen eltérő társadalmi rétegek nyomasztó zsúfoltségban élnek egymás mellett. A dalokban tetten érhető kritikai attitűdöt nem a műfajra sokszor jellemző indulat, sokkal inkább egy mélyebb megértést célzó figyelem hatja át. Schwarz a saját generációját a bizonytalanság és a magárahagyatottság alapélményével jellemzi. A Pesti istenek is ezt a belátást tárja elénk, a fővárosi fiatalok reményvesztett, sehova nem tartó pörgésén keresztül.
„Mindenki Anyegin, nem valami boldog / És anyagi okból, anyagot boltol / Nincsen menedék, de van, ami pótol / Katt a bióba vagy katt a biótól”
A szójátékokra épülő szakasz Anyegin alakjának játékba hozásával a cél és tét nélküli létezés kilátástalanságáról beszél. A társadalomnak nincs szüksége a felesleges emberre, aki a tettek helyett csak beszél azokról, valójában azonban pótcselekvésekbe menekül. A bió mint pótcselekvés többértelmű: utalhat az utcákon legolcsóbban beszerezhető drogokra, a szintén függőséget kialakító értelmetlen Insta-görgetésre, de akár a vég nélküli önéletrajz küldözgetésre is. Schwarz szövegeinek egyik legfontosabb erénye, hogy állításait nem közvetlenül kiabálja az arcunkba, sokkal inkább impressziók sorozatába rejti azokat, kellő teret hagyva az eltérő befogadói attitűdöknek. (zsb)
Ha szeretnél többet megtudni Baton.Hofi szövegeinek működéséről, hallgasd meg az Arany-köpés vonatkozó adását.
Bobafett: Csodapisti lát
Dalszöveg: Szántó László
Megjelenés éve: 2010
A nyíregyházi rapper a kilencvenes évek óta aktív tagja a magyar underground hiphop szcénának. Igazi rétegzenét csinál, így talán ezen a listán is ő a legextrémebb választás.
Zenei alapjait alkotótársa, Bobakrome jegyzi, aki a punk és hardcore elemeit ötvözi meglehetősen zúzós stílusban.
Szövegei távol állnak a mainstream rap szövegektől – nem próbálnak mindenáron ködös, intellektuális(nak álcázott) életigazságokat közvetíteni, de nem is elégednek meg a kétbites hunglish odamondogatással. Bobafett szövegei elsőre szinte improvizációnak tűnhetnek, a megmunkáltság vagy túlgondolás látszatát is messzire elkerülik. Mégis, a legütősebb számok nyakatekert szójátékaikkal, képtelennek ható rímeikkel úgy tudnak humorosak lenni, hogy muszáj őket komolyan is venni.
„Haitiből tegnap este telefonált haza E.T., / Felvételt élőbe’ a rádió közvetíti. / Dzsibutiba lecsitult a sivatagi csetepaté / Megszentségtelenítéseskedéseitekért”
A Csodapisti lát – hasonlóan a korábbi albumon helyet kapó Híradóhoz – a médiából ömlő kakofóniát parodizálja meglehetősen szarkasztikusan. Ennek megfelelően egy polcra helyeződik fikció és valóság, háborúk, giccses filmek és bulvárhírek. A leghosszabb magyar szóként elhíresült kifejezés – aminek semmi értelme nincs azon kívül, hogy elvileg ez a leghosszabb magyar szó – ironikusan reflektál a szöveg valósághoz való viszonyára. (zsb)
Bongor: Hesus
Dalszöveg: Berta Csongor
Megjelenés éve: 2017
Bongor, azaz Berta Csongor, nem megy a szomszédba, ha pár rendszerkritikus beszólogatós zenére van szükség, az egész szinte egy nagymonológ virtózitásával szakad ki belőle. Sose tudni, hogy Bongor milyen flow-val jelentkezik, néhol énekel, néhol rappel, van hogy egyszerre, gyorsít, lassít, a plafonról lóg, majd melankólikusan úszik a zenéje. Az expreimental rap feltörekvő zenésze dalról dalra változik át előttünk, egyik számban délszláv háborúról rappel, a másikban már a gyorshajtásról.
A Hesus a legelső, 2017-ben megjelent kislemeze, de már itt is magabiztosan hozza a szintet, a humor és a groteszk társadalomkritika beatről beatre váltja egymást. A bongori humorban pedig már ott rejlik az igény, hogy ne csak egysorosokat puffogtasson, hanem egy történetet meséljen el, karakterekkel, csattanóval, és egy állandó vagabond szereplővel, saját magával.
„Úgyis, beledöglök ebbe vagy abba, úgy hébe-hóba / a nukleáris nintendóba, vagy a bármiről hihető jóba. / A levegőnek mondott mérgezőgázba, vagy a gázszolgáltatásba, / a hibátlan, fantáziátlan, apátiába, vagy az agresszióba!”
Hesus a stoppolók világának a taxisa, akinek mindenki a fülébe duruzsol, miközben viteti a seggét, de Hesus nem hagyja magát, tudja mit gondol a világról, és ezt nem is rejtegeti. Hesus törvényen kívüli, az utakat járja, nem köti semmi kényszer, pontosan ezért tud szembesíteni minket a valósággal. Maradjunk a szerepeinkben, mondja Hesus, mert nélküle megőrülünk. (sza)
Busa Pista: Nem Mindegy
Dalszöveg: Busa István
Megjelenés éve: 2010
Nem maradhatott le a listánkról Busa Pista ikonikus száma, a Nem Mindegy, ami nem csak 2010-es megjelenésekor szólt nagyot: a mai napig sokunk fejében csengenek a rapper cáfolhatatlan aranyköpései – például, ugyebár, „nem mindegy az, ha az utcán kint vagy, / hogy hívnak a kurvák, vagy kurvának hívnak”. Busa Pista, alias Gyémántfater egyébként kőművesből lett a magyar hiphop-szcéna legendás figurája, akit a közönség a népzenei elemekkel játszó Zuboly vagy a széles körben ismert Irie Maffia együttes egyik frontembereként ismerhet. A szókimondó MC már több szólólemezt is készített, sőt a slam poetry műfajában is kipróbálta magát.
Az idén megjelent Komposztapokalipszis-albumon már a nagy sikerű Nem Mindegy 8. („nyócadik”) részét hallgathatjuk meg, de maradjunk most az örök kedvenc első verziónál:
„nem mindegy, baszki, hogy felhívnak baszni, / vagy basznak felhívni, pertu vagy parti, / hogy eszed a szarod, vagy szarod az eszed, / vízibusz vagy buzi visz”
Még mindig nehéz röhögés nélkül végigolvasni ezeket a sorokat, de Busa Pista tagadhatatlanul sziporkázó módon játszik a hangzással és az értelemmel. Még a YouTube-kommentelők is levonják a tanulságot, hogy milyen szép is ez a magyar nyelv. (bs)
