Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Rézbőrű volt az alkony címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum év végéig tartó kiállításon emlékezik meg a magyar indiánozás múltjáról és legendás alakjairól (cikkünket ITT olvashatod róla). A tárlat apropóján a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben, de reflektáljanak az indián témára. Az eredmény Az utolsó indiánkönyv című antológia, ami arról mesél, mit jelentett nekünk az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Sándor Anna | 2021. június 10. |
Margó
Az utolsó indiánkönyv című antológiát a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be. A kötet szerkesztői Gyukics Gábor, Jász Attila és Wirth Imre beszélgetnek Csobánka Zsuzsa Emesével, Márton Lászlóval, Murányi Zitával és Nagy Márta Júliával, akik fel is olvassák saját szövegeiket. Zenei közreműködő: Nagy János Afronauta. Hol? A Városmajori Szabadtéri Színpadon. Mikor? Június 13-án 18.00-kor. Részletek erre>>

Winnetou, Unkasz, Csingacsguk, Tokei-ihto - indián hősök, akik magyar gyerekek és fiatalok generációinak ivódtak mélyen a szívébe. Az indiánozás pedig nemcsak a németeknek, de a magyaroknak is amolyan nemzeti játékélmény lett. A nálunk elérhető, illetve a legnépszerűbbé váló indiános regények zömét fehér emberek írták, a fenti hőslistából kettő is német szerző képzeletének szülötte.

Ezekben az alakokban nem az tükrözödőtt, hogy milyenek valójában az amerikai őslakosok, sokkal inkább a felvilágosodás korában megszülető nemes vadember ideája, ami Coopernél kapott romantikus amerikai lendületet, és a mai napig meghatározza az indiánkép és ábrázolások egy részét óceánon innen és túl. Indiánozásunkban tehát nagyon is fehér és nagyon is európai képzetek sűrűsödtek, a rousseau-i természetes létezés, a civilizációból való kivonulás idealisztikus vágya találkozott olyan 19. századi “férfias” eszményekkel és értékekkel, mint a mindent eltűrő higgadtság, a megkérdőjelezhetetlen bátorság, a testvéri barátság, a természetes, majd spirituális bölcsesség. A Disney Pocahontasáig “az indián hős” elsősorban férfi - persze ez nem jelentette azt, hogy a lányok ne indiánoztak volna a fiúkhoz hasonló lelkesedéssel.

Az utolsó indiánkönyv mindennek a lenyomatát magán viseli. A nosztalgiát már a megjelenésében vállalja: a keménykötés szövetgerince, a kép a címlapon. Gyönyörű könyv egyébként, kifejezetten jó érzés kézbe venni, igényes a tipográfiája, a papírja, igazi jutalomkötet bárkinek, akit megmozgat a téma. 

Az pedig, hogy a PIM felkérésére 79 szerző írt bele, szépen illusztrálja, mennyire erőteljes összekötő erő számunkra az indián alakja és étosza: generációtól, életkortól, nemtől, stílustól és műnemtől függetlenül közös referenciapont.

A szerzők között ott találjuk a hazai irodalmi élet legváltozatosabb képviselőit az első vonalbeli sztárszerzőktől a nagyközönségnek talán kevésbé ismert, feltörekvő alkotókig. A kötet szerkesztői Wirth Imre, aki a kiállítás kurátora is volt, Jász Attila, alias Csendes Toll, aki az indián identitást a költészete szerves részévé emelte és Gyukics Gábor, akinek fordításaiból magyarul is megismerhetjük a kortárs amerikai őslakos költészet színe-javát.

-

Ahogy már említettem, a kötet markáns motívuma a múltat, a gyerekkort megidéző nosztalgia, illetve a nosztalgián átszűrt reflexiók sora történelmi eseményekre és korszakokra, a múlt vagy a jelen egyéni, közösségi és civilizációs kihívásaira. Az indián gyakran egyesül a játszó gyerek szemszögével, és lehet a felnövekvés fájdalmainak tanúja (Schein Gábor), de ugyanígy lehet egy disztopikus társadalomkritika jövőtől megfosztott, tengődő kis vandálja is (Puskás Panni). Az indiánban megtestesülhet az elnyomó kommunista rendszerrel való szembeszegülés igénye (Háy János) és a népirtás öröksége (Szántó T. Gábor). Segíthet egy felnőtt fiúnak jobban közelebb kerülni az apjához (Kiss Tibor Noé), vagy egy házaspárnak egymáshoz (Mán-Várhegyi Réka). Megjelenik az erdélyi vadonban (Vida Gábor), és az egyetlen cigánygyerekben az osztályban (Jónás Tamás), vagy éppen az egykor derűs másmilyenekben, akik nem adták meg magukat a zsarnoki túlerőnek (Falcsik Mari).

Az indián életérzés, metafora és projekciós felület.

A múlt tragikus hőse, akinek a jelenéhez, a mai állapotához és kultúrájához nem sok közünk van. Igaz, egy-egy szövegben azért felbukkan Tommy Orange vagy Jim Northrup neve. Az utolsó indiánkönyv így szépen leképezi az indiánozás ellentmondásosságát is: hogy miközben alapvetően nagyon pozitív érzéseket, elképzeléseket és értékeket társítunk az indiánhoz, tárgyiasítjuk is, mert öntudatlanul, jó szándékkal, de sokszor azt csináljuk, amit amerikai őslakosok sora kifogásol a jelenben. Elég néhány hétre vagy hónapra bekövetni a közösségi médiában őslakos oldalakat, újságokat, biztos szembe fog jönni pár cikk vagy vélemény arról, mennyire elegük van abból, hogy a fehérek szinte kizárólag csak a múltban vagy idealizált múltbeli önmagukként ábrázolják őket, hogy nem ismerik a kultúráik sokféleségét, hogy az őslakosok számára fontos és szent viseleteiket hordják partikellékként (például halloweenkor) stb.

Ilyen szempontból az antológiából nekem szinte kiragyogott Csobánka Zsuzsa Emese novellája, ami 

(ön)reflektáló magyarázat nélkül, friss természetességgel hívta meg egy traumatikus női életélmény és az abból való gyógyulás lírai leírásába a Pueblo Farkasasszony, La Loba alakját.

És miközben ez az írói gesztus persze támaszkodik az indiánkép spirituális oldalára, mégis csak közelebb lép a valós őslakos kultúrához, és a meseterápiából ismert módon követi le a szexuális trauma, gyász és gyógyulás pszichés folyamatait egy újjászületést segítő mitikus figura bevonásával.

A mai gyerekek már nem indiánoznak. Biztos van, aki igen, de a mai közös játékélmény már a varázsló, sőt, inkább a szuperhős. Ez nem baj, a folyót nem lehet megfordítani. Generációk indiánozása az évekkel, évtizedekkel úgy tűnik majd el a múltban, ahogy az indián képe is a múltba tapadt. Az utolsó indiánkönyv keserédes, szép pillanatfelvétel a felnőttektől, akik gyerekként lúdtollal a hajukban, egy tomahawknak kinevezett botot szorongatva osontak az udvaron, hogy meg ne lássák őket a sápadtarcúak. Könnyen lehet, hogy a leszármazottaink ugyanolyan furcsállva nézik majd ezt, ahogy az őslakosok, amikor megtudják, hogy Európa közepén rajongva és boldogan voltunk nemes indiánok.

(Kiemelt kép: 1938. valahol a budapesti Szentkirályi utcában. Fortepan / Kurutz Márton)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vagyunk-e még indiánok? - A magyar indiánozásról nyílt kiállítás a PIM-ben

Cseh Tamás híres bakonyi indiánjai előtt már voltak indiános táborok Magyarországon. A harmincas évek szabadsága után viszont a kommunista rendszer nem nézte jó szemmel az indiánozó fiatalokat. De kik indították el a magyar indiánozást? A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításán ezt is megtudhatjuk.

...
Gyerekirodalom

Az indiánosdinál csak a barátság lehet fontosabb

A holland Erna Sassen eredetileg színésznő volt, 2004-ben debütált gyerekkönyvíróként, a következő évben pedig hátat is fordított a színpadnak. Magyarul az Egy indián, mint te meg én az első könyve, amely egyszerre óda a gyermeki fantáziához, és ad mesés fogódzót a valóság feltérképezéséhez.

...
Kritika

Tíz éve ment el Cseh Tamás, a bakonyi indián

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat

Fenyvesi Orsolya legújabb, Miri című mesekönyvének főhőse egy ovis kislány, kinek kalandjait Miklya Emese illusztrációi keltik életre. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A Fő utcában Sinclair Lewis szatirikus tükröt mutat a kisvárosi Amerikának

Az 1910-es években játszódó történet középpontjában Carol Milford, a fiatal, tanult, haladó szellemű nő áll, aki nagy terveket dédelgetve, világjobbító szándékkal vág bele az életbe. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

A Petőfi bicentenáriumi évhez kapcsolódva jelent meg a Költővel nem járnék, melynek novellái nem a megszokott módon beszélnek Petőfi Sándorról, a minket körülvevő világról és rólunk, emberekről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Hírek
...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Spanyolul is megjelenik Gurubi Ágnes Szív utcája

...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat

...
Hírek

Michael Caine első thrillere novemberben jelenik meg

...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg