Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Rézbőrű volt az alkony címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum év végéig tartó kiállításon emlékezik meg a magyar indiánozás múltjáról és legendás alakjairól (cikkünket ITT olvashatod róla). A tárlat apropóján a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben, de reflektáljanak az indián témára. Az eredmény Az utolsó indiánkönyv című antológia, ami arról mesél, mit jelentett nekünk az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Sándor Anna | 2021. június 10. |
Margó
Az utolsó indiánkönyv című antológiát a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be. A kötet szerkesztői Gyukics Gábor, Jász Attila és Wirth Imre beszélgetnek Csobánka Zsuzsa Emesével, Márton Lászlóval, Murányi Zitával és Nagy Márta Júliával, akik fel is olvassák saját szövegeiket. Zenei közreműködő: Nagy János Afronauta. Hol? A Városmajori Szabadtéri Színpadon. Mikor? Június 13-án 18.00-kor. Részletek erre>>

Winnetou, Unkasz, Csingacsguk, Tokei-ihto - indián hősök, akik magyar gyerekek és fiatalok generációinak ivódtak mélyen a szívébe. Az indiánozás pedig nemcsak a németeknek, de a magyaroknak is amolyan nemzeti játékélmény lett. A nálunk elérhető, illetve a legnépszerűbbé váló indiános regények zömét fehér emberek írták, a fenti hőslistából kettő is német szerző képzeletének szülötte.

Ezekben az alakokban nem az tükrözödőtt, hogy milyenek valójában az amerikai őslakosok, sokkal inkább a felvilágosodás korában megszülető nemes vadember ideája, ami Coopernél kapott romantikus amerikai lendületet, és a mai napig meghatározza az indiánkép és ábrázolások egy részét óceánon innen és túl. Indiánozásunkban tehát nagyon is fehér és nagyon is európai képzetek sűrűsödtek, a rousseau-i természetes létezés, a civilizációból való kivonulás idealisztikus vágya találkozott olyan 19. századi “férfias” eszményekkel és értékekkel, mint a mindent eltűrő higgadtság, a megkérdőjelezhetetlen bátorság, a testvéri barátság, a természetes, majd spirituális bölcsesség. A Disney Pocahontasáig “az indián hős” elsősorban férfi - persze ez nem jelentette azt, hogy a lányok ne indiánoztak volna a fiúkhoz hasonló lelkesedéssel.

Az utolsó indiánkönyv mindennek a lenyomatát magán viseli. A nosztalgiát már a megjelenésében vállalja: a keménykötés szövetgerince, a kép a címlapon. Gyönyörű könyv egyébként, kifejezetten jó érzés kézbe venni, igényes a tipográfiája, a papírja, igazi jutalomkötet bárkinek, akit megmozgat a téma. 

Az pedig, hogy a PIM felkérésére 79 szerző írt bele, szépen illusztrálja, mennyire erőteljes összekötő erő számunkra az indián alakja és étosza: generációtól, életkortól, nemtől, stílustól és műnemtől függetlenül közös referenciapont.

A szerzők között ott találjuk a hazai irodalmi élet legváltozatosabb képviselőit az első vonalbeli sztárszerzőktől a nagyközönségnek talán kevésbé ismert, feltörekvő alkotókig. A kötet szerkesztői Wirth Imre, aki a kiállítás kurátora is volt, Jász Attila, alias Csendes Toll, aki az indián identitást a költészete szerves részévé emelte és Gyukics Gábor, akinek fordításaiból magyarul is megismerhetjük a kortárs amerikai őslakos költészet színe-javát.

-

Ahogy már említettem, a kötet markáns motívuma a múltat, a gyerekkort megidéző nosztalgia, illetve a nosztalgián átszűrt reflexiók sora történelmi eseményekre és korszakokra, a múlt vagy a jelen egyéni, közösségi és civilizációs kihívásaira. Az indián gyakran egyesül a játszó gyerek szemszögével, és lehet a felnövekvés fájdalmainak tanúja (Schein Gábor), de ugyanígy lehet egy disztopikus társadalomkritika jövőtől megfosztott, tengődő kis vandálja is (Puskás Panni). Az indiánban megtestesülhet az elnyomó kommunista rendszerrel való szembeszegülés igénye (Háy János) és a népirtás öröksége (Szántó T. Gábor). Segíthet egy felnőtt fiúnak jobban közelebb kerülni az apjához (Kiss Tibor Noé), vagy egy házaspárnak egymáshoz (Mán-Várhegyi Réka). Megjelenik az erdélyi vadonban (Vida Gábor), és az egyetlen cigánygyerekben az osztályban (Jónás Tamás), vagy éppen az egykor derűs másmilyenekben, akik nem adták meg magukat a zsarnoki túlerőnek (Falcsik Mari).

Az indián életérzés, metafora és projekciós felület.

A múlt tragikus hőse, akinek a jelenéhez, a mai állapotához és kultúrájához nem sok közünk van. Igaz, egy-egy szövegben azért felbukkan Tommy Orange vagy Jim Northrup neve. Az utolsó indiánkönyv így szépen leképezi az indiánozás ellentmondásosságát is: hogy miközben alapvetően nagyon pozitív érzéseket, elképzeléseket és értékeket társítunk az indiánhoz, tárgyiasítjuk is, mert öntudatlanul, jó szándékkal, de sokszor azt csináljuk, amit amerikai őslakosok sora kifogásol a jelenben. Elég néhány hétre vagy hónapra bekövetni a közösségi médiában őslakos oldalakat, újságokat, biztos szembe fog jönni pár cikk vagy vélemény arról, mennyire elegük van abból, hogy a fehérek szinte kizárólag csak a múltban vagy idealizált múltbeli önmagukként ábrázolják őket, hogy nem ismerik a kultúráik sokféleségét, hogy az őslakosok számára fontos és szent viseleteiket hordják partikellékként (például halloweenkor) stb.

Ilyen szempontból az antológiából nekem szinte kiragyogott Csobánka Zsuzsa Emese novellája, ami 

(ön)reflektáló magyarázat nélkül, friss természetességgel hívta meg egy traumatikus női életélmény és az abból való gyógyulás lírai leírásába a Pueblo Farkasasszony, La Loba alakját.

És miközben ez az írói gesztus persze támaszkodik az indiánkép spirituális oldalára, mégis csak közelebb lép a valós őslakos kultúrához, és a meseterápiából ismert módon követi le a szexuális trauma, gyász és gyógyulás pszichés folyamatait egy újjászületést segítő mitikus figura bevonásával.

A mai gyerekek már nem indiánoznak. Biztos van, aki igen, de a mai közös játékélmény már a varázsló, sőt, inkább a szuperhős. Ez nem baj, a folyót nem lehet megfordítani. Generációk indiánozása az évekkel, évtizedekkel úgy tűnik majd el a múltban, ahogy az indián képe is a múltba tapadt. Az utolsó indiánkönyv keserédes, szép pillanatfelvétel a felnőttektől, akik gyerekként lúdtollal a hajukban, egy tomahawknak kinevezett botot szorongatva osontak az udvaron, hogy meg ne lássák őket a sápadtarcúak. Könnyen lehet, hogy a leszármazottaink ugyanolyan furcsállva nézik majd ezt, ahogy az őslakosok, amikor megtudják, hogy Európa közepén rajongva és boldogan voltunk nemes indiánok.

(Kiemelt kép: 1938. valahol a budapesti Szentkirályi utcában. Fortepan / Kurutz Márton)

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Vagyunk-e még indiánok? - A magyar indiánozásról nyílt kiállítás a PIM-ben

Cseh Tamás híres bakonyi indiánjai előtt már voltak indiános táborok Magyarországon. A harmincas évek szabadsága után viszont a kommunista rendszer nem nézte jó szemmel az indiánozó fiatalokat. De kik indították el a magyar indiánozást? A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításán ezt is megtudhatjuk.

...

Az indiánosdinál csak a barátság lehet fontosabb

A holland Erna Sassen eredetileg színésznő volt, 2004-ben debütált gyerekkönyvíróként, a következő évben pedig hátat is fordított a színpadnak. Magyarul az Egy indián, mint te meg én az első könyve, amely egyszerre óda a gyermeki fantáziához, és ad mesés fogódzót a valóság feltérképezéséhez.

...

Tíz éve ment el Cseh Tamás, a bakonyi indián

SZÓRAKOZÁS
...

József Attila a pszichológusok rémálma volt: Nem jobb egy hasfájás,mint egy elszabadított elmebaj?

A Gyermekké tettél kegyetlen múzsájának rehabilitálása, ami nem minden József Attila-rajongónak fog tetszeni.

...

Nemes Jeles László Az idol és az Eufória sztárjaival rendezi meg Cormac McCarthy regényét

Vérfertőzés, félelmetes idegenek, zord tájak.

...

Péterfy Bori és Beton.Hofi rövidfilmeket ajánl

Itt a Friss Hús rövidfilmfesztivál nemzetközi programja Péterfy Bori, Beton.Hofi, Reisz Gábor és Buda Flóra Anna válogatásában.

Olvass!
...

Amikor egy anya a férje teljes uralma alatt áll: olvass bele Andrea Bajani regényébe!

Elnyomás, családi terror, birtoklási vágy – súlyos témákat érint az olasz Andrea Bajani új regénye.

...

Orwell a másvilágon is rágyújt, és cinikus – Olvass bele Margaret Atwood új novelláskötetébe!

A halott Orwell interjút ad, egy nő éticsigává változik az Elveszve a rengetegben című kötetben.

...

Isten valójában 2 milliárdnyi kéregető öregember-űrlény - Olvass bele a Háromtest-probléma szerzőjének új könyvébe!

Isten egy nap sokadmagával visszatér a Földre, hogy teremtett népétől egy kis reggelit és bort kérjen. Olvass bele!

Kiemeltek
...

Ezt nem láttuk jönni: Dua Lipa az irodalom új sztárja?!

Dua Lipa egy igazi könyvmoly és fantasztikus interjúkat készít fontos írókkal. Elájultunk a könyvklubjától, mutatjuk, miért! 

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

Nyugodtan bízzuk rá magunkat az erdőre, nem fogjuk megbánni! 

...

Mi az a Harcosok klubja, és mit kell tudni róla?

A Harcosok klubja, bár sose ment ki a divatból, a kormány hatására hirtelen megint nagyon népszerű lett, viszont talán nem mindenki emlékszik, hogy miről is szól ez a kultikus regény/film. 

Hírek
...

A Metallica Budapesten két koncertet is ad – ezekkel a könyvekkel segítheted felkészülésedet!

...

Tudtad, hogy a Büszkeség és balítélet cím nem is Jane Austentől származik?

...

Már el is készült az első magyar könyv XIV. Leó pápáról

...

Elhalasztották a Trónok harca spin-off sorozatának bemutatóját

...

Elle Fanning csatlakozik az Éhezők viadala előzményfilm stábjához

...

Először lett novellagyűjtemény Nemzetközi Booker-díjas – Banu Mushtaq Heart Lamp című kötete az idei nyertes