Vagyunk-e még indiánok? - A magyar indiánozásról nyílt kiállítás a PIM-ben

Vagyunk-e még indiánok? - A magyar indiánozásról nyílt kiállítás a PIM-ben

Generációk nőttek fel Magyarországon indiánokról szóló történeteken, de azt valószínűleg kevesen tudják, hogy még Szabó Magda is Karl May-összest kért ajándékba a kiadójától. Kik voltak a magyar indiánozás nagy hatású, ihlető írói itthon? Az ő nyomukba ered a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállítása, amelynek alkalmából Wirth Imre kurátor tartott online tárlatvezetést. 

Sándor Anna | 2021. április 19. |

Tegye fel a kezét, aki gyerekkorában lelkesen „indiánozott”, falta a regényeket, szurkolt Gojko Mitić-nek/Pierre Brice-nek, és a barátokkal indult kalandokra a kertben. És ki az, akit felnőttként is lázba hoz a téma? A magam részéről mindkét csoportot erősítem, ezért is várom már nagyon, hogy kinyissanak a múzeumok, és személyesen is végigböngészhessem a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb tárlatát a magyarországi indiánozásról.

Azaz arról a jelenségről, hogy gyerekek tömegei nőttek fel szinte kizárólag olyan fehér férfiak által írt indiánregényeken, akik egyáltalán nem vagy ritkán, későn jutottak el egyáltalán Észak-Amerikába. És aztán ezek a gyerekek felnőttként is folytatták az indiánromantikát, táborokat szerveztek, amikben egyre autentikusabban próbálták reprodukálni, hogyan élhettek a síksági indiánok a 19. században. Mindezt a kommunista rendszer egyáltalán nem nézte jó szemmel, „Indiánok” fedőnévvel még a Belügyminisztérium is vizsgálta a jelenséget. Minderről Wirth Imre, a kiállítás kurátora mesél a megnyitó alkalmából készített online videósétán: 

A kiindulópont tulajdonképpen Borvendég Deszkáss Sándor, azaz Fehér Szarvas A sziklás hegyek varázslója című könyve, amit Wirth kisfiúként kapott a nagypapájától. Ez arról szól, hogyan lesz egy magyar fiúból indián törzsfőnök. A könyvön nem szerepelt műfaji megjelölés, benne a fotókat a szerző saját felvételeiként tüntették fel, ezért az egész úgy olvastatta magát, mintha valóság lett volna. Amikor Wirth felnőttként kutatni kezdett Borvendég Deszkáss Sándor/Fehér Szarvas után, stílszerűen szinte „nyomkeresésbe” kezdett, olyan kevés információ maradt az író után. És ahogy egyre több minden bukkant fel a múltból, úgy körvonalazódott a kiállítás is.

Az indiánozás korai ihletői Magyarországon

Mindenekelőtt azzal a dilemmával kellett kezdeniük valamit, hogy az indiánromantika a szabadságvágyhoz és a természetközeli élethez, a szabad térhez kötődik, nekik pedig mindezt egy irodalmi múzeumban kell bemutatniuk. A megvalósításban végül két síkra koncentráltak,

  • az egyik, hogy kik voltak a magyar indiánozást befolyásoló, meghatározó írófigurák;
  • és hogyan alakult át számukra és a követőiknek a gyerekkori olvasmányélmény felnőttkori tevékenységekké, mit lehetett átmenteni a felnőttkorba, és hol lépett (taposott) közbe a történelem.

Amikor az írók felé fordultak, Wirth megfogalmazása szerint „gazdag világ tárult fel”. A történet Csíktaplocai Xántus Jánossal indul, mert a Xántus János Levelei Éjszakamerikából című kötetben ő írt először hitelesen magyar nyelven az amerikai őslakosokról. Xántus az 1848-49-es szabadságharcot követően utazott London érintésével menekültként az Egyesült Államokba, ahol a földmérés mellett több más dologba is „leleményesen” belefogott. Ő alapozta meg a Néprajzi és a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, majd az Állatkert igazgatója lett. „A városi legenda szerint róla mintázta Old Shatterhand alakját Karl May” – mondja Wirth, jelezve, hogy a népszerű teória nem bizonyított. Igaz, Xántus nem indiánozott a szó játékos értelmében, viszont a Levelei fontos forrásanyagok, és emiatt Wirth szerint nagyon is köthető a kiállítás témájához.

-

Kismarosi-sziget, az indián tábor lakói - Szürke Sólyom, Nyílhegy Jr., Heverő Bölény a tábor alapítója (Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész), Öreg Halászsas. 1938. Forrás: Fortepan / Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András.

Egy másik jelentős alak Baktay Ervin festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító – indián neve Heverő Bölény. Ő indította 1931-ben az első indián tábort a Dunakanyarban, ami jóval 1963-as halála után is fennmaradt, a „dunai indiánok” egészen 2005-ig aktívak voltak. Wirth itt kiemelte, hogy „a mi tapasztalatainkhoz képest nyitott világban éltek. Utazhattak, tájékozódhattak, bejárták a világot”. 

Fehér Szarvas és az ÁVO

Borvendég Deszkáss Sándor sorsa jellegzetes kordokumentum, ráadásul a személye és a  szellemisége alapvetően határozta meg a magyar indiánozást. 1940 és 1945/46 között öt könyve jelent meg, utána viszont íróként nem működhetett tovább. Kiadója, az Athenaeum marketingfogásból döntött úgy, hogy lehúzza A sziklás hegyek varázslója borítójáról a műfajt jelölő ‘regény’ szót, ráadásul a könyv végén felajánlották, hogy aki kapcsolatba akar lépni a szerzővel, annak megadják a címét. És a levelek elkezdtek ömleni Borvendég Deszkásshoz. „Ő végig hitt abban, hogy lélekben indián, mozgalmat is indított az észak-amerikai indiánok felszabadítására” - meséli Wirth, és hozzáteszi, itt természetesen elsősorban írásokra kell gondolni, nem egyéb szerveződésekre. 

-

Kisoroszi, az indián tábor lakói - Fehér Bagoly, Szürke Sólyom. Musztang, Sastoll, Hörcsög és Zengő Hang. 1966. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor.

A kiadó trükkje viszont annyira jól sikerült, hogy nemcsak olvasók sokasága gondolta, hogy a története igaz, hanem később a hatóság is gyanúsnak találta a szerzőt feltételezett amerikai kémkapcsolatai miatt. Ráadásul az indiánozás sem maradt semleges terep, mert az addigra betiltott cserkészmozgalom magyarországi vezetői rájöttek, hogy mennyi lehetőség és hasonlóság van az indiánromantikában a természetközeliség, a csapatszellem stb. miatt. (A kiállításon láthatunk is olyan fennmaradt, eredeti tárgyakat, amik ennek jegyében készültek el a táborokban.) Amikor 1948-ban az ávósok házkutatást tartottak Borvendég Deszkássnál, minden dokumentumot, relikviáját lefoglalták, amik többet nem is kerültek elő. 

Borvendég Deszkáss aztán a hatvanas évek elején bukkant fel újra, abban a bizonyos „indiánperben”, amiben az indiánozást a magyar ifjúság megrontójaként akarták elítélni. (Az ügyről olvashattok alaposabban Kovai Melinda tanulmányában ITT.) Ebből végül semmi sem lett, mert 1963-ban Borvendég Deszkáss is amnesztiát kapott – előtte viszont mindent bevallott: hogy soha nem járt Amerikában, hogy a könyvei kitalációk. A vallomása is olvasható a kiállításon. Ám nem mindenki volt ennyire „szerencsés”, a kiállításon látható először az a felvétel, amin a recski munkatábort megjárt Wiesler József, azaz Kószáló Éji Sas mesél többek között arról, hogyan vitte el 1949-ben az AVH, mert a magyar indián szövetséget próbálta szervezni. 

A vallatói többek között azt kérdezték tőle, miért indiánokkal foglalkozik, miért nem a vendekkel?

A sors fintora, hogy a hatvanas évek elején, Borvendég Deszkáss vallomásával párhuzamosan elindult a Cseh Tamás-féle bakonyi indiánozás is, ami a mai napig aktívan meg is maradt.

Vagyunk-e még indiánok?

A kiállítás nagyon sokat köszönhet látványtervezőjének, Mihalkov Györgynek is. A gyerekkorból felnőtt létbe átlényegülés megjelenik a színekben, a terekben, a földön emberi és állati lábnyomok vezetnek az ösvényen, egy-egy idézettel megtámogatva. Emellett a magyar irodalomból származó olyan idézeteket olvashatunk a falakra festett képregény-buborékokban is, amik valamiképpen az amerikai őslakosokhoz kötődnek.

Az irodalmi értékek mellett sokféle tárgyi relikviát is láthatunk majd: azt a Karl May-összest, amit Szabó Magda kért a kiadójától a sikerei elismeréséül – valamint az egyre nagyobb tárgyi hitelességre törekvő táborokból a kézzel készített indián ingek, Cseh Tamás, azaz Füst-A-Szemében első tipije, jegyzetei, tomahawk-békepipája. Egy mozgásérzékelő segítségével még azt is megoldották, hogy ha Füst-A-Szemében főnök gazdag fejdísze elé állunk, elindul egy indián ének felvételről – Cseh Tamás énekel.

A kiállításhoz kapcsolódva hamarosan megjelenik Az utolsó indiánkönyv című antológia, 79 kortárs magyar szerző szövegeivel az indiánozásról, indiánokról. Amíg azt kézbe vehetjük – és a múzeumnyitásra várva –, álljon itt a kiállítás címét ihlető Radnóti-vers:

GYEREKKOR

Már mozdulatlanul lapult az indián,
de izgalom szaladt még sziszegve fönt a fán
s a szél forgatta még a puskaporszagot.
Egy megrémült levélen két vércsöpp csillogott,
s a törzsön szédelegve tornázott egy bogár.
Rézbőrü volt az alkony. És hősi a halál.

(1944)

(Kiemelt kép: Kisoroszi, az indián tábor lakói - Nyílhegy, Hörcsög, Zengő Hang, Musztang, Ülő Mókus, Szürke Sólyom és Fehér Bagoly. 1966. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Martin Scorsese gazdag indiánok elleni sorozatgyilkosságról forgat

Az 1920-as években Oklahomában történt sorozatgyilkosságról forgat thrillert Martin Scorsese Oscar-díjas rendező Leonardo DiCaprio, Robert De Niro és Lily Gladstone szereposztással.

...
Kritika

Tíz éve ment el Cseh Tamás, a bakonyi indián

...
Kritika

Az indiánok nem képesek felejteni, de nem tudnak emlékezni sem

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Hírek
...
Podcast

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...
Gyerekirodalom

Sárkányos, balatoni, pöttyös - A legújabb gyerekkönyvek közül válogattunk!

...
Szórakozás

Good Omens 2: Angyal és démon újra zűrt kavar a Mennyben, Földön, Pokolban

...
Hírek

Thomas Cromwell imakönyvét találták meg a Hever-kastélyban

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Könyvtavasz

Kányádi Sándor történetei a Hargita tájairól mesélnek medvékkel, rigókkal és málnaszörppel

...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]