Lehet-e értelmes halált halni egy olyan korban, amikor minden zsidót halálra ítéltek?

Lehet-e értelmes halált halni egy olyan korban, amikor minden zsidót halálra ítéltek?

A „magyar Anna Frank”, Szenes Hanna életéről és tragikus, korai haláláról szóló Hanna című előadás a fiatal költő naplójára támaszkodva leginkább ezt a kérdést feszegeti.

Fotók: Weszelits András

Laborczi Dóra | 2022. augusztus 24. |

Szenes Hanna (szül. Szenes Anikó, Budapest, 1921. július 17. – Budapest, 1944. november 7.) Magyarországon alig ismert, Izraelben ünnepelt költő és nemzeti hős. Mivel a numerus clausus akkor már nem tette lehetővé továbbtanulását, – a Baár Madas Gimnáziumban letett – érettségije után egy palesztin kibucban tengette napjait. A nagyvárosi, ambiciózus fiatal lány néhány év után úgy érezhette, hogy élete bizonyos értelemben már véget ért itt: habár próbálta a kétkezi munka és a vidéki élet értékeit megbecsülni, a konyhai kisegítés és az állatok utáni takarítás nem tartogatott intellektuális kihívást számára. A tehetetlenség is úrrá lett rajta: nem nézhette tétlenül a magyarországi zsidóság deportálását. Így lett egyike annak a tizenhét magyar zsidó származású fiatalnak, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képzett ki, hogy valamilyen módon megakadályozza a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. Ejtőernyővel Jugoszláviában dobták le a fiatalokat, ahol vélhetőleg azonnal felnyomták őket, és ahogy átlépték a magyar határt, Szenest és két társát azonnal letartóztatták, bebörtönözték és megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit és nem kért kegyelmet. Golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották. Két másik társát, akit vele együtt fogtak el, nem végezték ki – talán azért kapott súlyosabb elbírálást, mert társai ellene vallottak, vagy azért, mert nála rádiós adóvevő is volt? Vannak kérdések, amelyekre sajnos nem térnek ki a visszaemlékezések, és így a feledés homályába vesznek.

-

Annyi azonban biztos, hogy Szenes Hannát Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek, verseiből dalok születtek, amelyeket tábortüzeknél a kibucokban énekelnek. Ezek közül is a leghíresebb egyetlen héberül írt négysorosa, a Boldog gyufa, ami magyar fordításban így hangzik:

Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot,
Boldog a láng, mely szíveknek mélyén lobogott,
Boldog a szív, mely dicsőn múlt ki a világból,
Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot.

„Ami ma bűn, lehet, hogy holnap érdem” – mondja a fogvatartó tisztnek a több hónapja fogságban tengődő Hanna, miközben édesanyja egy másik cellában várja az események kimenetelét, amikor „kérdőjelként lebeg az élet”. Ez utóbbi idézet többször elhangzik a Widder Kristóf rendezte Hanna című darabban, az ismétlések pedig balladai hangulatot adnak az előadásnak. További erőssége, hogy egyszerű szimbolikával, barna ipari csomagolópapírral – kabáttal helyettesített anyával, a szabadtéren rendelkezésre álló fákkal, kövekkel, bokorral „dolgozik”. A két színész több szerepet váltogat, a cselekmény mégis követhető, a történet és a szimbolika is működik.

-

A Hannát és édesanyját alakító Bíró Eszter Fonogram-, Gundel Művészeti- és Érték-díjas, sokoldalú előadó- és alkotóművész volt az előadás megálmodója. Szerepelt többek között a Mozart! és a Az operaház fantomja című musicalekben, sokan a Csoda Krakkóban című film női főszereplőjeként ismerhették meg, és ő volt a Budapest Klezmer Band énekese 2002-2008 között.

Bíró Eszter természetesen mozog Szenes Hanna, az elvarázsolt kamaszlány, majd az ellenálló szerepében is, a darab zenei és szövegvilágában egyaránt. A Hanna körül felbukkanó összes férfiszereplőt egy személyben eljátszó Widder Kristóf az egyórás előadásban természetes egyértelműséggel alakul át Hanna öccsévé, tanárává, udvarlójává, harcostársává vagy kivégzőtisztjévé. A zenei aláfestést és betéteket ketten, a rendelkezésükre álló eszközökkel oldják meg.

Ha nem feszítené a nézőt az ismert történelmi kontextus és az elkerülhetetlen tények, időnként az lehetne a benyomása, hogy két tehetséges ember performanszát nézi.

Ez a könnyedség – ahogyan az időnként kifejezetten szatirikus kiszólások is, melyek a kamasz Hanna verseire utalnak – jót tesz az előadásnak és egyáltalán nem veszi el annak drámai élét.

Szenes Hannával 1944. november 7-én sortűz végzett, akkor 23 éves volt. Tárgyalása befejezése előtt a Margit körúti fogházban kivégezték. Édesanyját szabadon engedték, aki élete végéig gondozta lánya emlékét. Ennek is köszönhető, hogy világszerte ismerik életútját és költészetét. Hazájában, Magyarországon mégis szinte ismeretlen. Kém volt, költő, szabadságharcos vagy nemzeti hős? Hanna versei, naplója, édesanyja és bajtársai visszaemlékezései mögött egy olyan lány történetét fedezhetjük fel, akinek volt bátorsága elhagyni Budapestet egy jobb élet reményében, majd volt bátorsága (őrültsége?) visszatérni, hogy mentse, ami menthetetlen. Egy vakmerő lány történetét meséli el a Hanna című színdarab, hitelesen támaszkodva Szenes Hanna naplójára és a róla szóló visszaemlékezésekre.

Az előadást Szentendrén mutatták be augusztus 17-én, szeptember 29-én és 30-án pedig a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban is játsszák majd.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szenes Hanna-relikviákat tett közzé az Izraeli Nemzeti Könyvtár

Születésének századik évfordulója alkalmából Szenes Hanna-relikviákat tett közzé az Izraeli Nemzeti Könyvtár – írta az MTI.

...
Hírek

Izraelbe került Szenes Hanna teljes irodalmi hagyatéka

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába került Szenes Hanna (1921-1944) költő teljes irodalmi hagyatéka - közölte online sajtótájékoztatón a könyvtár vezetése.

...
Kritika

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

Sztehlo Gábor, az embermentő lelkész sokak számára hős, példakép, igaz ember, jó pásztor. Emlékirata az őt övező tisztelet és emlékezés alapműve, ezért is nagyon fontos, hogy a Magvető kiadó gondozásában most (újra) megjelent. A Háromszázhatvanöt nap a hét könyve.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Hírek
...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

...
Szórakozás

Az angyalok városa még az olyan dörzsölt detektíveknek is veszélyes, mint Philip Marlowe

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]