A magyar származású, élete utolsó éveit az akkori Palesztinában töltő, majd Budapesten 1944. november 7-én, a brit hadsereg Zsidó brigádja harcosaként kivégzett költő irodalmi hagyatéka mindeddig családja birtokában volt. Az archívum alapja a Szdot Jam nevű kibucban, utolsó otthonában halála után megtalált bőrönd tartalma, amelyhez a második világháború után Izraelbe költözött édesanyja hozzáadta az addig általa Budapesten őrzött fényképeket, első irodalmi próbálkozásait, utolsó verseit és üzeneteit.
David Bloomberg, az intézmény igazgatótanácsának elnöke a Nemzeti Könyvtár új szerzeményének fontosságát és Szenes Hannának az izraeli irodalomban betöltött jelentőségét méltatta. Hezi Amiur, a gyűjtemény kurátora kiemelte Szenes Hanna egyszerre zsidó és magyar hazafiasságát, fájdalmát a nagyhatalmak első világháború utáni trianoni döntése miatt, valamint azt, hogy 1944-es perében vádlóinak is kijelentette, hogy ő az igazi magyar és bírái árulták el valójában Magyarországot.
Amiur ismertette az archívum legfontosabb részeit: az évekig vezetett napló négy füzetét, a 17 héber nyelvű versét tartalmazó füzetecskét, melyek közül több is az izraeli költészet legfontosabb alkotásai közé tartozik, valamint leveleit, melyeket elsősorban édesanyjához és György nevű bátyjához írt. Emellett Szenes Hanna tárgyi emlékeit is a könyvtár fogja őrizni, benne Magyarországról vitt írógépét és fényképezőgépét, mellyel új életét dokumentálta Izraelbe költözése után.
A Nemzeti Könyvtár képviselői hangsúlyozták, hogy eddig soha nem hozták nyilvánosságra teljes egészében Hanna Szenes naplóját. Ezentúl közkincsé válik teljes hagyatéka, melynek darabjait kiállításokon fogják bemutatni és az interneten is teljes egészében látható és kutatható lesz.
(MTI)
