10 érdekesség a friss Aegon-díjas Nádasdy Ádámról

Könyves Magazin | 2020. április 22. |

Fotó: Valuska Gábor

Jól láthatóan lógok itt című verseskötetével Nádasdy Ádám nyerte el a 2020-as Aegon-díjat, mi pedig összeszedtünk tíz érdekességet, amiket talán nem tudtatok róla:

NÓTA

A zeneiség családi vonalon is nagyon erősen jelen volt és van az életében: édesapja Nádasdy Kálmán, háromszoros Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, színészpedagógus, színházigazgató és műfordító volt, édesanyja pedig Birkás Lilian operaénekesnő. Nádasdy Ádám a gyerekének is továbbadta a zene szeretét: lányával, Vilmával például magyarnóta-esteken is felléptek.

DABLJÚ

Soknyelvű családban nőtt fel, hiszen otthon németül, franciául, olaszul is beszéltek. Az angolt viszont ő választotta, végül angol-olasz szakon végzett az ELTE-n. Döntéséről egy korábbi interjúban ezt mondta: "Vonzott ez a nyelv, mert senki nem beszélte a családban. Amikor elkezdtem tanulni, fivéreim egy ideig csúfondárosan dabljú-nak szólítottak. Azért is esett az angolra a választásom, mert abban az időben kezdte igazi világnyelvvé kinőni magát. Addig, ugye, a német, a francia volt divatos. A németet nem akartam választani, túl személyesnek, túl nagymamásnak éreztem, és mivel anyanyelvi szinten beszéltem, nem éreztem a kihívást."

SHAKESPEARE

Nádasdy Ádám az ELTE-n, Ruttkay Kálmántól tanulta a Shakespeare-alapokat, első fordítását pedig 1994-ben, a Szentivánéji álomból készítette a Katona József Színház számára, a rendező, Gothár Péter felkérésére. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk: Nádasdy szerint nem indul hátrányból, amikor egy olyan művön dolgozik, melynek korábbi fordításai már kanonizálódtak a magyar irodalomban, Shakespeare pedig csak addig megy ki a divatból, mint mondjuk a miniszoknya.

FONÁKSÁG

Ugyanebben az interjúban szóba került az is, milyen hatással volt az életére Shakespeare - a következőket válaszolta: "Talán annyiban, hogy jobban észreveszem a dolgok komikus, vagy fonák elemeit. Ő is állandóan ezt csinálja, szinte nincs olyan tragédia, amiben ne lennének komikus jelenetek, vagy ahol az embernek ne kéne, ha máshogy nem, hát kínjában nevetnie azon, hogy ekkora disznóságot hogy engedhet meg magának valaki."

ÍRÓASZTAL

Korábban megmutattuk Nádasdy Ádám íróasztalát is - kiderült, hogy a dolgozószobájában csak akkor fordul meg szépirodalmi mű, ha épp a fordításán dolgozik. Ez alól kizárólag Dante és Shakespeare művei a kivételek, akiknek külön sorok is jutottak, bár Shakespeare „az én szempontomból nem is szépirodalom, és az egyszerűség kedvéért akkor már minden itt van tőle, az is, amihez nekem nincs közöm”. A polcokon nyelvészeti kötetek, szótárak sorakoznak, egy doboz régi floppylemez és egy csokor színes papírcsík, amelyek könyvjelzőként funkcionálnak. Minden, ami szépirodalminak minősül, a nappali faltól-falig polcán tanyázik ABC-sorrendben.

Így néz ki Nádasdy Ádám dolgozószobája - Könyves magazin

Az ismeretlen újlipótvárosi cselédlánynak sejtelme sem lehetett arról, hogy a szobájában évtizedekkel később feltárulnak majd a Pokol, a Paradicsom és a Purgatórium titkai, és minden eddiginél közelebb engedik a magyar olvasókhoz Dantét. A néhai cselédszobában rendezte be dolgozóját Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár és hobbi-nótaénekes, Shakespeare és Dante fordítója.

EGY SOR

Újrafordította az Isteni színjátékot, amely kötetként 2016-ban jelent meg. A mű tizennégyezer sora közül Nádasdy csupán egyetlenegyet nem változtatott meg a Babits-fordításhoz képest.

COMING OUT

Felnőtt fejjel coming outolt, és egyszer azt nyilatkozta, egyik célja ezzel épp az volt, hogy pozitív példaként járjon elöl, és megmutassa, hogy egy meleg ember nem csak tetőtől-talpig flitter. A vastagbőrű mimóza című kötete (olvass bele ITT) megjelenésekor interjúztunk vele, akkor a következőket mondta erről: "Úgy éreztem, hogy ha már a Jóisten egyfelől így megnehezítette a sorsomat, másfelől azonban minden egyéb szempontból megkönnyítette, akkor el kell mondanom, hogy így is lehet élni. Épp úgy, mint egy hajótörött, aki megmenekült, és szeretne beszámolni arról, hogy mibe kapaszkodott, hogy túlélje."

NYELV

Nádasdy óriási tanáregyéniség, rengetegen tanultak nála nyelvészetet az ELTE-n. Amúgy épp idén tavasszal jelent meg új kötete a Corvinánál - a Milyen nyelv a magyar? című könyvéről néhány napja Nyáry Krisztiánnal beszélgettek. Akkor egyebek között elmondta azt is, hogy szerinte a magyar nem veszélyeztetett nyelv. Az olyan jövevényszavak, mint a shorlist például nem jelentenek veszélyt rá. „A magyar nyelv mindig nagy importőr volt.”

HALÁLKÖZELISÉG

"Ez a visszatérő kötet a sokéves Dante- és Shakespeare-rabszolgaság után" - mondta a most díjazott könyvéről a nyári Margón. Akkor a kötet keletkezésének körülményeiről is beszélt, és elmondta, hogy egy darabig súlyos beteg volt, kórházban is feküdt. Egyik alkalommal annyi cső lógott ki belőle, hogy az egyébként rutinos és semmin sem csodálkozó nővér elnevette magát, és azt mondta: "Kábel a rengetegben". A "populáris poézisek ez a szép megnyilvánulása" aztán őt is megihlette és mindenféle magazinok margójára elkezdett írogatni, és azok a sorok később be is kerültek ebbe a kötetbe. „A betegség, az öregség, a halál ott járt az ágyam körül.” (A teljes beszélgetés visszahallgatható a Margó podcast-csatornáján.)

JÖVŐ

Ugyanezen a beszélgetésen szóba kerültek jövőbeli tervei is. Akkor azt mondta, van egy kisebb megbízása a pannonhalmi bencések és Mácsai Pál révén. Szent István Imre herceghez intézett intelmeit fogja újrafordítani, kicsit maivá formálni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádasdy Ádám 2020 Aegon Irodalmi Díjasa

2020 Aegon Irodalmi Díj és a vele járó 3 millió forint nyertese Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete. A 73 éves költő, műfordító, egyetemi tanárnak 2019-ben jelent meg verseskötete, amelynek versei úgy egyensúlyoznak a komolyság és komolytalanság határán, mint a vízisízők a víz felszínén, akiket száguldás közben csodálattal teli félelemmel nézünk, az elbukás pillanatában azonban nevetünk rajtuk.

...
Nagy

Nádasdy Ádám: A magyar nyelv mindig is nagy importőr volt

Milyen nyelv a magyar? Miért sorolják a nyelvészek a finnugor nyelvek közé? Tényleg olyan nehéz megtanulni, mint hisszük? Bemutatták Nádasdy Ádám új kötetét, amiből csupa ilyen és ehhez hasonló kérdésre kapunk választ, közérthető és szórakoztató formában. 

...
Hírek

Nádasdy Ádám költészete azt üzeni, hogy élj úgy, ahogy akarsz [Aegon Irodalmi Díj]

Széchenyi Ágnes szerint verseinek nagy erénye, hogy mer a komoly szerep mellé játszást, könnyed iróniát hozni. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.