Fotó: Valuska Gábor
Jól láthatóan lógok itt című verseskötetével Nádasdy Ádám nyerte el a 2020-as Aegon-díjat, mi pedig összeszedtünk tíz érdekességet, amiket talán nem tudtatok róla:
NÓTA
A zeneiség családi vonalon is nagyon erősen jelen volt és van az életében: édesapja Nádasdy Kálmán, háromszoros Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, színészpedagógus, színházigazgató és műfordító volt, édesanyja pedig Birkás Lilian operaénekesnő. Nádasdy Ádám a gyerekének is továbbadta a zene szeretét: lányával, Vilmával például magyarnóta-esteken is felléptek.
DABLJÚ
Soknyelvű családban nőtt fel, hiszen otthon németül, franciául, olaszul is beszéltek. Az angolt viszont ő választotta, végül angol-olasz szakon végzett az ELTE-n. Döntéséről egy korábbi interjúban ezt mondta: "Vonzott ez a nyelv, mert senki nem beszélte a családban. Amikor elkezdtem tanulni, fivéreim egy ideig csúfondárosan dabljú-nak szólítottak. Azért is esett az angolra a választásom, mert abban az időben kezdte igazi világnyelvvé kinőni magát. Addig, ugye, a német, a francia volt divatos. A németet nem akartam választani, túl személyesnek, túl nagymamásnak éreztem, és mivel anyanyelvi szinten beszéltem, nem éreztem a kihívást."
SHAKESPEARE
Nádasdy Ádám az ELTE-n, Ruttkay Kálmántól tanulta a Shakespeare-alapokat, első fordítását pedig 1994-ben, a Szentivánéji álomból készítette a Katona József Színház számára, a rendező, Gothár Péter felkérésére. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk: Nádasdy szerint nem indul hátrányból, amikor egy olyan művön dolgozik, melynek korábbi fordításai már kanonizálódtak a magyar irodalomban, Shakespeare pedig csak addig megy ki a divatból, mint mondjuk a miniszoknya.
FONÁKSÁG
Ugyanebben az interjúban szóba került az is, milyen hatással volt az életére Shakespeare - a következőket válaszolta: "Talán annyiban, hogy jobban észreveszem a dolgok komikus, vagy fonák elemeit. Ő is állandóan ezt csinálja, szinte nincs olyan tragédia, amiben ne lennének komikus jelenetek, vagy ahol az embernek ne kéne, ha máshogy nem, hát kínjában nevetnie azon, hogy ekkora disznóságot hogy engedhet meg magának valaki."
ÍRÓASZTAL
Korábban megmutattuk Nádasdy Ádám íróasztalát is - kiderült, hogy a dolgozószobájában csak akkor fordul meg szépirodalmi mű, ha épp a fordításán dolgozik. Ez alól kizárólag Dante és Shakespeare művei a kivételek, akiknek külön sorok is jutottak, bár Shakespeare „az én szempontomból nem is szépirodalom, és az egyszerűség kedvéért akkor már minden itt van tőle, az is, amihez nekem nincs közöm”. A polcokon nyelvészeti kötetek, szótárak sorakoznak, egy doboz régi floppylemez és egy csokor színes papírcsík, amelyek könyvjelzőként funkcionálnak. Minden, ami szépirodalminak minősül, a nappali faltól-falig polcán tanyázik ABC-sorrendben.
Így néz ki Nádasdy Ádám dolgozószobája - Könyves magazin
Az ismeretlen újlipótvárosi cselédlánynak sejtelme sem lehetett arról, hogy a szobájában évtizedekkel később feltárulnak majd a Pokol, a Paradicsom és a Purgatórium titkai, és minden eddiginél közelebb engedik a magyar olvasókhoz Dantét. A néhai cselédszobában rendezte be dolgozóját Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár és hobbi-nótaénekes, Shakespeare és Dante fordítója.
EGY SOR
Újrafordította az Isteni színjátékot, amely kötetként 2016-ban jelent meg. A mű tizennégyezer sora közül Nádasdy csupán egyetlenegyet nem változtatott meg a Babits-fordításhoz képest.
COMING OUT
Felnőtt fejjel coming outolt, és egyszer azt nyilatkozta, egyik célja ezzel épp az volt, hogy pozitív példaként járjon elöl, és megmutassa, hogy egy meleg ember nem csak tetőtől-talpig flitter. A vastagbőrű mimóza című kötete (olvass bele ITT) megjelenésekor interjúztunk vele, akkor a következőket mondta erről: "Úgy éreztem, hogy ha már a Jóisten egyfelől így megnehezítette a sorsomat, másfelől azonban minden egyéb szempontból megkönnyítette, akkor el kell mondanom, hogy így is lehet élni. Épp úgy, mint egy hajótörött, aki megmenekült, és szeretne beszámolni arról, hogy mibe kapaszkodott, hogy túlélje."
NYELV
Nádasdy óriási tanáregyéniség, rengetegen tanultak nála nyelvészetet az ELTE-n. Amúgy épp idén tavasszal jelent meg új kötete a Corvinánál - a Milyen nyelv a magyar? című könyvéről néhány napja Nyáry Krisztiánnal beszélgettek. Akkor egyebek között elmondta azt is, hogy szerinte a magyar nem veszélyeztetett nyelv. Az olyan jövevényszavak, mint a shorlist például nem jelentenek veszélyt rá. „A magyar nyelv mindig nagy importőr volt.”
HALÁLKÖZELISÉG
"Ez a visszatérő kötet a sokéves Dante- és Shakespeare-rabszolgaság után" - mondta a most díjazott könyvéről a nyári Margón. Akkor a kötet keletkezésének körülményeiről is beszélt, és elmondta, hogy egy darabig súlyos beteg volt, kórházban is feküdt. Egyik alkalommal annyi cső lógott ki belőle, hogy az egyébként rutinos és semmin sem csodálkozó nővér elnevette magát, és azt mondta: "Kábel a rengetegben". A "populáris poézisek ez a szép megnyilvánulása" aztán őt is megihlette és mindenféle magazinok margójára elkezdett írogatni, és azok a sorok később be is kerültek ebbe a kötetbe. „A betegség, az öregség, a halál ott járt az ágyam körül.” (A teljes beszélgetés visszahallgatható a Margó podcast-csatornáján.)
JÖVŐ
Ugyanezen a beszélgetésen szóba kerültek jövőbeli tervei is. Akkor azt mondta, van egy kisebb megbízása a pannonhalmi bencések és Mácsai Pál révén. Szent István Imre herceghez intézett intelmeit fogja újrafordítani, kicsit maivá formálni.
