A szolgálólány Gileádból soha nem szabadulhat

A szolgálólány Gileádból soha nem szabadulhat

Erős cliffhangerrel ért véget A Szolgálólány meséjének harmadik évada: June kiszabadított Gileádból egy repülőnyi gyereket, majd sebesülten összeesett az erdőben. A folytatásban, amelyre oly régóta vártunk, nemcsak gyógyulnia kell, hanem azt is ki kell találnia, hogyan tudja folytatni az ellenállást úgy, hogy mindenki rá és a többi lázadó szolgálólányra vadászik. (Vigyázat, spoileresek leszünk!)

Forgách Kinga | 2021. május 21. |

Feszültségteli, megkönnyezős és sokszor fullasztó A Szolgálólány meséjének negyedik évada, legalábbis az a része, amely Magyarországon jelenleg elérhető. Az HBO GO-n eddig hat epizódot tettek közzé, az új részeket pedig minden héten csütörtökön osztják meg a felületen. A sorozat már jó ideje külön életet él Margaret Atwood regényétől, de a disztópikus patriarchális társadalom szabályai következetesen élnek tovább, a gileádi világ ugyanolyan könyörtelen maradt, mint ahogy azt az író elképzelte. (Atwood egyébként éppen a napokban nyilatkozott arról, hogyan élte meg, hogy el kellett engednie a saját vízióját és utat kellett adnia a tévések elképzeléseinek.)

A sorozat harmadik évada úgy ért véget, hogy a sokadszorra is lázadni próbáló és mindent kockáztató June (Elisabeth Moss) elképesztő tettet hajtott végre. A márták segítségével mozgalmat indított, hogy az éj leple alatt kiszabadítsanak annyi gyereket Gileádból, amennyit csak bírnak. Az akció sikeresnek bizonyult, a repülő felszállt, a sok rémült kisgyerek pedig biztonságosan landolt Kanadában, ahol aztán, akit tudtak, hazavittek a vér szerinti rokonaihoz.

June-ból igazi hős lett, csak éppen magát szokás szerint beáldozta.

-

Az új évad fő kérdése talán nem is az, hogy meg lehet-e menekülni Gileádból, hanem hogy helyrehozhatók-e még egyáltalán a károk, amelyeket a rendszer az emberekben okozott. Az ilyen jellegű, könyörületet nem ismerő hatalmi struktúrákban ugyanis soha nem lehet jó döntést hozni. Mindig minden bizonytalan, és a helyes döntéseknek is súlyos ára van, valaki mindig sérül, valaki mindig veszít. Az egyik döbbenetes jelenség az új epizódokban az, hogy kiderül: az ellopott gyerekek már nem érzik a saját családjuknak a valódi rokonaikat, az ő otthonuk már Gileád. June-nak egy ponton saját magának is szembesülnie kell azzal, hogy 

hiába küzd minden erejével azért, hogy visszaszerezze a lányát, Hannah-t, bizonyos értelemben már elveszítette őt, egyszerűen azért, mert túl sok idő telt el.

Ahogy az már a korábbi évadokból is kiderült, June nem az a típus, aki könnyen feladja. Fordulatok azonban most is vannak bőven, a gyerekek és a szolgálólányok eltűnéséért felelősségre vont Lydia (Ann Dowd) pedig alig várja, hogy újra a keze ügyébe kerüljön June, és testileg, lelkileg megkínozhassa mindazért, amit tett. A sorozat készítői most is hullámokban zúdítják ránk a folytatást, a feszült, a meghitt, a borzalmas és az örömteli jelenetek váltakoznak. Időnként úgy érezzük, mindjárt megfulladunk, ezt nem lehet tovább kibírni, utána mégis fellélegzünk, felcsillan a remény, hogy ezt az egészet mégiscsak túl lehet élni valahogy. Persze veszteségek most is vannak bőven, és 

June-nak minden egyes döntéséért meg kell fizetnie, hiszen egyfajta vezetőként sokkal több felelősséget és kockázatot vállal, mint társai.

-

Az új évadban most is több szálon futnak az események, a tét pedig már nemcsak az, hogy a belső ellenállásnak milyen lehetőségei vannak, hanem az is, hogy a háborúnak mi lesz a vége. Mert June akciója természetesen nemcsak a gyerekek életére van hatással, komoly diplomáciai következményei is vannak, a feszültség pedig egyre jobban kiéleződik a nagyhatalmak közt, miközben Chicago próbál küzdeni az önállóságáért. A Kanadában játszódó szálon közben ott harcolnak azok, akiknek sikerült kimenekülniük Gileádból, és akik mindent megtennének, hogy megmentsék az ott ragadt szeretteiket, köztük June-t. Moirának (Samira Wiley) és Luke-nak (O-T Fagbenle) azonban a traumájuk mellett sok-sok szorongással és lelkifurdalással is meg kell küzdeniük. A kanadai szálon szintén izgalmas még, hogy mi lesz Fred (Joseph Fiennes) és Serena (Yvonne Strahovski) sorsa, ők ugyanis már börtönben senyvednek. Az ő szerepük azonban ebben az évadban nem annyira izgalmas, hiszen gyakorlatilag kiiktatták őket, azt pedig nem látjuk, hogy igazán megbűnhődnének a tetteikért, vagy szembenéznének mindazzal, amit elkövettek.

-

A hangsúly tehát ezúttal is azon van, hogy June-nak sikerül-e megmenekülnie. A fő társa a harcokban Janine (Madeline Brewer), aki a tűzön-vízen át küzdő, olykor mégis megkérdőjelezhető döntéseket hozó lázadó szolgálólány legfőbb lelki és harcostársa lesz. A Szolgálólány meséjének negyedik évadában tehát nemcsak egyszerűen folytatódik, hanem a végletekig kiéleződik a küzdelem. Egyszer fent vagyunk, egyszer lent, sodródunk az eseményekkel és a már többszörösen sérült és traumatizált főhősünk erkölcsi és érzelmi ingadozásával. Az évadban két központi probléma körvonalazódik. Az egyik, hogy June-nak rá kell ébrednie, hogy nincs Mayday, nincsen szervezett ellenállás, felmentősereg, nincsen „jó” oldal, csak ő maga van és a többi megalázott, bántalmazott nő társa. A másik pedig, hogy Gileádból valószínűleg sosem lehet kiszabadulni, még akkor sem, ha sikerül elhagyni a területét, és talán még akkor sem, ha az egész úgy ahogy van, megsemmisül.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

Ismét összefeszül June és Lydia néni - új lázadás van készülőben. Április 28-án startol A Szolgálólány meséje negyedik évada, előzetese pedig nem ígér mást, mint vért, verítéket és jó sok feszültséget.

...
Hírek

Kövér László bejelentkezett A Szolgálólány meséje szereplőjének

Kövér László szerint a világ azoké, akik teleszülik. A házelnök mondatait a gyerekvállalásról nehéz úgy olvasni, hogy közben nem jut eszünkbe A Szolgálólány meséje

...
Kritika

A Szolgálólány már nem mese

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Vajon mit tett hozzá az eredeti történethez a folytatás?

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?