Dübörög tovább a listánk, ezúttal az év legvisszataszítóbb történetével, egy újrafelfedezett klasszikussal és a háborúval, amelynek soha nincs vége. Irodalmi úti céljaink ezúttal: Marseille, a Don-kanyar, Ghána és az Országház lépcsője.
Az előző részek tartalmából: 50-41., 40-31.
30. Szécsi Noémi: Egyformák vagytok
Szécsi Noémi: Egyformák vagytok
Magvető Könyvkiadó, 2017, 240 oldal, 3299 HUF
A Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó után ősszel megjelent a Bárdy-család történetét feldolgozó trilógia záró darabja, ami már nem kosztümös, mert megérkeztünk a jelenbe. Szécsi Noémi könyve két szálon fut: a jelen idejű szál a két főhősnő, Elza és Em egy napján kalauzol minket, miközben a másik szálon megismerkedhetünk múltjukkal, a nehézségekkel, ellentmondásokkal, melyekkel meg kellett küzdeniük, és az elmulasztott lehetőségeikkel is. Fiatalon vidékről Budapestre költöznek, meg akarják hódítani a várost, ám előbb-utóbb szembesülnek azzal, hogy életüket a férfiak határozzák meg: áldozatul esnek nekik, letörik az ambícióikat, és nem tudják elkerülni a szembesülést az elveszett illúzióikkal sem. A negyvenesek dilemmája ez, az egzisztenciális, családi, párkapcsolati kérdések leképeződése.
Cikkünk a regény margós bemutatójáról>>
29. Kácsor Zsolt: A harminckét bolond
Kácsor Zsolt: A harminckét bolond
Kalligram, 2017, 267 oldal, 3500 HUF
Kácsor Zsolt „elvarázsolt regényében" Marseille, a Don-kanyar és Magyarország között ugrálunk ifj. Mazurka Flóriánnal, aki a nagybátyjához, Pierre-hez költözik ki Franciaországba, hogy aztán hazatérve teljesen összeomoljon, és id. Mazurka Flóriánnal, aki a második magyar hadsereg katonájaként várja a halált a mínusz harminckettőben, és emeli be a helyszínt a kortárs magyar irodalomba. Unoka és nagypapa történetét Sándor története teszi teljessel, akinek gyerekként végig kellett néznie, milyen hatással volt apjára, id. Flóriánra mindaz, amit Voronyezs környékén látott és átélt. Kácsor könyve olyan fontos, és kellemetlen kérdésekkel szembesít, mint hogy generációkkal később is jóvátehetők-e a családi bűnök, és lehet-e örökölni az őrületet?
28. Cormac McCarthy: Isten gyermeke
Cormac McCarthy: Isten gyermeke
Fordította: Morcsányi Júlia, Magvető Könyvkiadó, 2017, 201 oldal, 2999 HUF
Az év legvisszataszítóbb történetében Cormac McCarthy megmutatja a teljes elidegenedést, magányt és embertelenséget. Az Isten gyermeke 1973-ban jelent meg Amerikában, idén végre magyarul is olvasható lett. Lester Ballard annyira a társadalmon kívül él, hogy talán fel sem fogja azt, iszonyú erőszakos és perverz, legalábbis a mi társadalmi konvencióink szerint. Amikor talál egy halott párt az autóban, felizgatja a nő teste, ezért hazaviszi a hullát, mert azért mindenkinek szüksége van egy társra. Iszonyú sötét regény ez, ami a maga módján ebből a rengeteg ocsmányságból hoz létre valami egészen poétikus dolgot, amelynek az alapvető kérdése mégis az, hogy milyenek is vagyunk mi, mindannyian.
27. Yaa Gyasi: Hazatérés
Yaa Gyasi: Hazatérés
Fordította: Csuhai István, Libri Könyvkiadó, 2017, 423 oldal, 3499 HUF
Szuper érzés, amikor azt látjuk, hogy a Könyves Magazin Három kívánság rovatában felsorolt könyvek közül valamelyik megjelenik magyarul is. Yaa Gyasira azonban nem csak ezért figyeltünk: a ghánai származású író női szemszögből meséli el egy család szerteágazó történetét. A kiindulópontot egy testvérpár adja a 18. századi Afrikában, akik nem ismerik egymást: egyikük egy angol kapitány felesége lesz, a másikukat elrabolják, és rabszolgaként Amerikába hurcolják. A regény az ő leszármazottaik életét követi nyomon generációkon keresztül, és mesél közben emberségről, vágyakról, választásról. Korábban a hét könyve volt nálunk, akkor az idei év egyik legizgalmasabb és legkellemesebb irodalmi felfedezésének neveztük.
26. Gerlóczy Márton: Mikecs Anna - Altató
Gerlóczy Márton: Mikecs Anna - Altató
Scolar Kiadó, 2017, 448 oldal, 3950 HUF
A nők és az anyák történetét írta meg új regényében Gerlóczy Márton, aki évekig kutatta és rendszerezte a családi levelezések és dokumentumok gazdag archívumát, és ezek, valamint a memoárok, naplók szövetéből építette fel saját családregényét. Az Altatóban az elbeszélő Mikecs Anna segítségével bomlik ki előttünk a Jékely-, Mészáros- és Schéfer-elődök élete, miközben hétköznapjaikon végigrobog a történelem. „Olyan nőkről szól ez a regény, akik egész életükben háttérbe voltak szorítva. Tisztelem őket, és épp ezért csak végrehajtóként vagyok jelen, nem költözöm be a személyiségemmel a gondolataikba, nincs ott keresnivalója senki másnak. (…) Ennek a regényeimhez nincs köze, ahhoz van köze, hogy regényeket írok. A gyűjtésen, rendszerezésen, szerkesztésen, stilizáláson túl nagy feladat várt rám: regényt kellett kerekítenem az alapanyagból, össze kellett hoznom a generációkat egy nagy közös torra” – mesélte a Könyves Magazinnak Gerlóczy.
25. Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Fordította: Mohácsi Enikő, Jelenkor Kiadó, 2017, 480 oldal, 3999 Ft
Valószínűleg nincs mondat, amit többször írtunk le idén a Könyvesblogon, mint az, hogy 2017 Margaret Atwood éve volt. Még ha ehhez Donald Trump és a Hulu is kellett. Bár A Szolgálólány meséje eredetileg 1985-ben jelent meg, magyarul pedig 2006 óta olvasható, mégis felkerült a listánkra. Ennek legfőbb oka, hogy a legtöbb olvasóhoz valószínűleg csak most, a sorozat miatt jutott el a tenyészállatként kezelt szolgálólányok története, ami még 2017-ben is egészen aktuálisnak hat. Hiba lenne azonban társadalmi-politikai kiáltványként, feminista kötelező olvasmányként vagy a nők elleni elnyomás szimbólumaként tekinteni rá, ugyanis „a sisterhood, a női szolidaritás majdnem teljes hiánya” legalább olyan fontos témája. A regény főszereplője Fredé, akinek egyetlen feladata van. Gyereket szülni a Parancsnoknak egy olyan világban, ahol az új életnél semmi sem fontosabb, ám azon kevesek, akik ellenálltak a sterilizáló vírustörzsek pusztításának, vagyis termékenyek maradtak, a ranglétra legalján állnak. „Látszólag egy antifeminista disztópiával van dolgunk, pedig Gileád valójában egy teljesen átlagos diktatúra, amelyben a nők kasztrendszerbe sorolása számít extrának.” (A Jelenkor egy másik Atwood-regényt, a szintén sorozattá adaptált Alias Grace-t is kihozta idén.)
24. Kemény István: Lúdbőr
Kemény István: Lúdbőr
Magvető, 2017, 228 oldal, 3299 Ft
Fura érzés egy író gondolkodástérképét megismerni, és Kemény István Lúdbőr című esszékötetében végül is épp erről van szó. A történet a címlapra tett képnél kezdődik, Kun Árpád, Kemény, Poós Zoltán és Szirmay Ágnes ülnek a Parlament lépcsőjén a Köztársaság kikiáltása utáni órában 1989. október 23-én. A zavarodottság és a remény egyszerre látszik a fotón, de végigkíséri az egész kötetet is, legyen szó Adyról, Auschwitzról, Komp-országról, türelemről, sci-firől,társadalomról, nemzetről, történelemről vagy politikától. A témákat Kemény nézőpontja köti össze: csendes, a társadalmi és kulturális ügyekre érzékeny alkotóként most tényleg nagyon sok mindenről ír, gondolkodik, vívódik, és miközben alapvetően az ő szellemi érdeklődését követhetjük nyomon, kibontakozik egy aktív párbeszéd Magyarországról, és az itt zajló lehetőségről, elrontott dolgokról is.
23. Han Kang: Növényevő
Han Kang: Növényevő
Fordította: Kim Bogook és Németh Nikoletta, Jelenkor Kiadó, 2017, 184 oldal, 2999 HUF
Vannak könyvek, amelyek olyan erős atmoszférával bírnak, hogy sok-sok hónappal az elolvasásuk után is pontosan emlékszik rájuk az ember. A Növényevő pont ilyen: egyszerre fojtogató és nyomasztó, mégis rendkívül izgalmas, és épp emiatt letehetetlen. A 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjat nyert regény hősnője a testével lázad a kívülről – a közösség, illetve a család által – rákényszerített korlátozások és konvenciók ellen. „A növényevés nála lázadás, melynek végcélja nem más, mint a teljes átváltozás, még azon az áron is, ha azzal saját testét pusztítja el” – írtuk róla annak idején.
22. Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Fordította: Gy. Horváth László, 21. Század, 2017, 3990 HUF
Bár A föld alatti vasút megjelenése idején Colson Whitehead már a kritika által elismert, többkötetes író volt, a nagy áttörést mégis ez a regény hozta el számára. A könyv megkapta a National Book Awardot és a Pulitzer-díjat fikció kategóriában, pedig amit Whitehead leírt benne, az nem kizárólag a fantázia szüleménye. Cora öt államon utazik keresztül a rabszolgák szökését segítő vasúttal, ami ezúttal nemcsak az abolicionista hálózat kódneve, hanem valódi jármű. „A föld alatti vasút utasa nem A remény rabjaiban szerepel, hanem a Slidersben. Sejtelme sincs, hogy a következő állomáson milyen állapotok várják, ám ha nem indul tovább, félő, hogy az adott államban ragad. Csak nem évtizedekig, mint a sorozatban, hanem hullaként vagy szolgaként örökre.” Az amerikai fehérek ugyanis minden megállóban másképpen viszonyulnak a rabszolgasághoz és a feketékhez, hol nyilvánosan lincselik meg őket, hol pedig a sterilizálás ajánlgatják nekik, és múzeumban mutogatják. Whitehead könyvében nincsenek demagóg párhuzamok a jelennel, olvasás közben mégis beszivárog a sorok közé a 21. század.
21. Totth Benedek: Az utolsó utáni háború
Totth Benedek: Az utolsó utáni háború
Magvető, 2017, 336 oldal, 3499 Ft
Az első könyvnél csak a második megírása lehet nehezebb, főleg, ha valaki akkorát ment, mint Totth Benedek a Holtversennyel, ami nemcsak jó kritikákat és olvasói visszajelzéseket kapott, hanem megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is, sőt, idén ősztől franciául is olvasható. Az utolsó utáni háború nagyon más regény lett, igazi posztapokalipszisben, szétroncsolt tetemek között kell egy fiatal srácnak túlélnie és megtalálnia eltűnt öccsét. Kritikánkban azt emeltük ki, hogy "Az utolsó utáni háború fura posztapokaliptikus disztópia, felnövéstörténet, kalandregény, de elbeszélői nézőpontja megidézi a klasszikus first-person shooter játékokat is, amennyiben a tekintet ellenséget és veszélyhelyzetet keres folyamatosan, és a szorongó pásztázásban felfogja, hogy ennek a világnak vége." A regényre nagy hatással volt Cormac McCarthy is, de mit tegyen az ember, ha történetesen ő fordította Az út című regényt? Ahogy írtuk kritikánkban írtuk, a háborúnak se esztétikája, se moralitása nincsen, viszont ettől függetlenül iszonyú vizuális, nyomasztó történet, ahogy némi emberséget és reményt találnak az embertelenségben. "Arra kezdek rájönni, hogy a félelmeimet írom meg. Akkor tudok írni egy szöveget és akkor szeretem csinálni, ha valami nagyon mélyen megérint" - mondta nekünk Totth Benedek egy interjúban.
A lista korábbi részeit a képre kattintva lehet elérni:
