Talán még a tegnapi listát sem sikerült megemészteni, de már itt is a következő, amiben eláruljuk, ki volt a legpunkabb író idén, ki a környezetvédelmi sci-fi atyaúristene, milyen nehéz a náci orvos, Joseph Mengele bőröndje, de azért egy rózsaszín ruhát is felpróbálunk.
A lista eleje itt olvasható: 50-41.
40. A bilincs a szabadság legyen - Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948 - 1997
A bilincs a szabadság legyen - Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948 – 1997
Jelenkor, 2017, 894 oldal, 5999 HUF
A legszebb emberpárnak nevezte Örkény István Polcz Alaine-t és Mészöly Miklóst. Kevés ilyen nagy hatású párt, igazi power couple-t találunk a magyar kulturális életben: Polcz a tanatológia úttörőjeként radikálisan változtatta meg a halálról való beszédet és gondolkodást, ami a hospice-on keresztül a mindennapi egészségügyi rendszerbe is beépült, míg Mészöly szintén radikálisan újította meg a magyar prózát, miközben Esterházy Péterre, Nádas Péterre vagy Krasznahorkai Lászlóra is nagy hatást tett. A bilincs a szabadság legyen című kötetben ötven év levelezését szerkesztette össze Nagy Boglárka.
„Vannak ugyan szimbiotikus párok, de ők nem szimbiózisban éltek, hanem sorsszerű és végzetes volt a találkozásuk. Egymásra voltak utalva. Akadályozták is egymást. Ebben is egymást segítették. Egymásból éltek, egymást ölték és tönkretették. Egymást ették. A másik nélkül nem voltak el” - mutatta be saját nézőpontjából Nádas a házaspárt, akikkel egy időben nagyon közeli viszonyt ápolt (és akikről egy kísérő esszét is írt a kötetbe). Persze nemcsak a konfliktusaikkal, hiányaikkal vagy szerelmükkel terhelt kapcsolatuk bontakozik ki a levelezésből, hanem ötven év társadalmi és irodalmi ügyei is.
39. David Szalay: Minden, ami férfi
David Szalay: Minden, ami férfi
Fordította: Kiss Gábor Zoltán, Kossuth, 2017, 446 oldal, 3800 HUF
Különálló történeteket fog egybe, mégis regényszerű benyomást kelt David Szalay regénye, mely 2016-ban felkerült a Man Booker rövidlistájára is. Különböző nézőpontokból vizsgálja különböző életszakaszban lévő, állandóan úton lévő férfi hőseit – a 17 éves diáktól a 73 éves ex-diplomatáig, mi pedig velük együtt és általuk keresztül-kasul bejárjuk egész Európát. Szalay elmondta, hogy számára ez a kötet nem egyszerűen történetek gyűjteménye, hanem olyan organikus munka volt, melyet az egyre idősebb férfiszereplői tartanak egyben. És hogy mit gondol a 21. századi férfi problémáiról? „A hagyományos férfiszerepek biztos, hogy egyre vitatottabbakká váltak az idők során, ami nehezebbé teszi a férfiak számára, hogy megtalálják a helyüket a világban, de érdemes hozzátenni, hogy ez a folyamat nem most kezdődött, hanem legalább 100 éve, szóval nem valami új, nem valami kortárs jelenség.”
38. Kim Stanley Robinson: New York 2140
Kim Stanley Robinson: New York 2140
Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2017, 656 oldal, 4480 HUF
Az egyik legjobb sci-fi író idén is nagyot dobott, amikor New Yorkból Velencét csinált: a klímaváltozás olyan károkat okozott, hogy az óceán szintje annyira megemelkedett, hogy ellepte a nagyvárost. Ahogy ő mondta a vele készített interjúban: „A New York 2140 – sok science-fiction regényhez hasonlóan – a jelen kor kritikájaként íródott. Egy lehetséges jövő történetét meséli el és közben azon tűnődik, az a konkrét jövő mit taníthat nekünk a jelenünkről.” A természeti katasztrófában Robinson megmutatja, mi lesz a végeredménye annak az ipari fejlődésnek és eszement fogyasztásnak, amiben most élünk. Egy manhattani lakóközösség történetén keresztül ismerjük meg ezt az új világot, aminek elsődleges okozója maga az ember volt. Környezetvédelmi disztópia egy krimi köntösében, aminek az elolvasása után a benzines autót elektromosra cseréljük, fullos vegán étrendre térünk át és a dezodorokat is eldobjuk, persze kicsit szorongva, de reménykedve. Miközben a megjelenített világ lenyűgöző, a cselekmény pörgős, addig iszonyú jó kérdéseket tesz fel a regény, hónapokig tartó könyvklubot szervezhetnénk belőle az Aurórába (és ezzel bravúrosan még az előző könyvére is utaltunk!).
37. Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje / Josef M. két halála
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje - Josef M. két halála
Kalligram, 2017, 526 oldal, 3990 HUF
Gyurkovics Tamás hatalmas rizikót vállalt szépírói debütálásában, párosregénye narrátorául ugyanis Josef Mengelét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor vezető orvosát tette meg. Az első részben elmeséltette vele dél-amerikai bujkálását, a másodikban pedig elképzelte, mi lett volna, ha Eichmann helyett a magát tudósnak és nem nácinak tartó sarlatán kerül a vádlottak padjára Jeruzsálemben. Gyurkovics Mengeléje elképesztően hiteles (ha nevezhetünk egyáltalán hitelesnek egy hangot, akinek utolsó évtizedeiről szinte semmit nem tudunk), „a meg nem érett zseni szerepét magára véve, akaratos óvodásként követeli az őt megillető életkörülményeket, és nem veszi észre, hogy mennyire elment mellette a világ. (…) Áldozatként tekint magára, és épp ettől az önként vállalt áldozatszereptől/szereptévesztéstől válik olyan gyarlóvá és emberivé, sőt, néha nevetségessé is”. A regény csak a második résznél inog meg kicsit, ahol Gyurkovics nagyrészt nem a saját fantáziájára, hanem a túlélők és szemtanúk beszámolóira támaszkodott, ám ettől nem lesz kevésbé emlékezetes és provokatív.
Interjúnk a szerzővel ITT és ITT olvasható>>
36. Cserna-Szabó András: 77 magyar pacal - Avagy a gyomor csodálatos élete
Cserna-Szabó András: 77 magyar pacal - Avagy a gyomor csodálatos élete
Magvető, 2017, 288 oldal, 3999 HUF
Az idei év legpunkabb írója a szentesi pacalember lett, aki két prózaírás között a legszívesebben a marhagyomor közvetlen közelében szereti tölteni az idejét. A pacal rohadt büdös, gumiállagú cucc, amiből mégis óriási dolgokat lehet varázsolni, például a Margó Irodalmi Fesztiválon 100 főre főzött a szerző pacalt néhány birkafejjel. Cserna-Szabó gasztrovonzalmát nem kell bemutatni senkinek, de egy olyan mikromániát sikerült bemutatnia és felnagyítania, hogy a könyvesboltokban olasz mirelitpacalt vennénk a könyv mellé vagy belépnénk a Pacal Gyülekezetbe vagy az annál is fiatalosabb Felpacal egyházba. És ezek a példák nem túlzóak, mert bibliaszerű könyvről beszélünk, amiben mindennek az eredete, hagyománya megtalálható, legalább annyi bölcsességet és hasznos tudást gyűjt egybe, mint szépirodalmi szöveget. Hetvenhét pacalreceptet, történeti és irodalmi szövegeket tartalmaz a könyv, ami szerintem még a vegánoknak is szórakoztató lehet, de az előítéletes pacal-hatereket tutin meggyőzi. Nyáry Krisztián közlése szerint egyszer úgy tették meg Csernával a Budapest-Kolozsvár távot, hogy a mániákus író az elején vett egy levegőt, és addig beszélt a pacalról, amíg oda nem értek. Az ilyen őrületes vállalásokért őszintén rajongunk.
Itt lehet beleolvasni a könyvbe>>
35. Sarah Perry: Az essexi kígyó
Sarah Perry: Az essexi kígyó
Fordította: Borbély Judit Bernadett, 21. Század Kiadó, 2017, 3990 HUF
A gyanútlan olvasó könnyen viktoriánus rémregényként veheti kézbe a könyvet, hiszen a cím és a csodás borító is egyértelműen a Blackwater nemezisére, a csak Bajként emlegetett mitikus szörnyre utal. Pedig a fókuszt nem is annyira a rejtélyes kígyóra, mint inkább egy gazdag és öntudatos özvegy, egy szakmai tökélyre törekvő sebész, valamint a babonás félelmekkel szemben a ráció erejével fellépő tiszteletes és az ő családtagjaik, ismerőseik közötti összetett viszonyrendszerre helyezte Sarah Perry. „Egy furcsa, barátságokkal, testi vonzalommal, babonával, ragaszkodással, társasági etikettel, elhallgatásokkal teli kapcsolati háló bomlik ki a szemünk előtt, és ahogy haladunk a könyvben, válik egyre világosabbá, hogy Perrynél a kígyó nem más, mint alibi, amivel elsőre berántja az olvasót, de a szárnyas szörny helyett igazából semmi másról nem akar mesélni, mint az emberekről és egymás közötti viszonyaikról.”
34. Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha
Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha
Libri, 2017, 166 oldal, 2999 HUF
Vannak olyan írók, akik hivatásukat tekintve élő lelkiismeretek, olyan tanúk, akik képesek mindent elmesélni, ami a négy fal között a családban történik. Szabó T. Anna a Törésteszttel mutatta meg tavaly, hogy milyen hangot adni mindazoknak, akik nem tudnak vagy akarnak megszólalni, és ezt teszi most Péterfy-Novák Éva is. Tipikusan olyan elbeszéléskötettel találkozunk, ami megdolgoztatja az olvasó lelkét, pedig ügyesen keveri a szerző a drámát a humorral, sőt igazán empatikus is. Az Egyasszony nagy sikerei után Péterfy-Novák rövidebb elbeszéléseket gyűjtött egy kötetbe, ami csupán annyit jelent, hogy sokkal szisztematikusabban dolgozza meg az olvasót, hogy szembesítse a saját hazugságaival, elhallgatásaival és elnyomásaival. A rózsaszín ruha egy újabb bizonyíték arra, hogy Péterfy-Novák Éva minden apró gesztusra, elharapott szóra és viszonyra nagyon figyel, de ami ennél sokkal fontosabb, úgy tudja megteremteni ezeket az életeket, hogy nemcsak ő lesz részese alkotóként, de olvasóként mi magunk is valahogy ott ülünk azokban a nyomasztó helyzetekben, amiket minden erőnkkel igyekszünk elkerülni. Ezek ellenére rendre magunkra ismerhetünk a megírt életekben, ami talán a legfontosabb és legbosszantóbb írói hatás, amit csak el lehet érni.
33. Rakovszky Zsuzsa: Célia
Rakovszky Zsuzsa: Célia
Magvető Könyvkiadó, 2017, 312 oldal, 3699 HUF
Mint a tűztől, úgy tart az elköteleződéstől és a felelősségvállalástól Rakovszky Zsuzsa Célia című regényének narrátor hőse, a regényírói ambíciókat dédelgető Ádám. Nem nagyon tud mit kezdeni azzal a helyzettel sem, amikor kiderül: lehet, hogy egy immáron kamaszkorú lány apja. A Célia ugyanakkor nem a boldog egymásra találások, inkább a boldogtalan hiányok regénye, melyet ki-ki habitusa és lehetőségei szerint próbál kitölteni. A margós bemutatón Szabó T. Anna úgy jellemezte a regényt, hogy az egy „dupla fenekű könyv a keresésről”, kritikánkban pedig azt emeltük ki, hogy a Célia „több szólamban szembesít bennünket mindazokkal a hibákkal, melyeket szülőként és gyerekként elkövethetünk”.
Beszámoló a könyvbemutatóról>>
32. Potozky László: Égéstermék
Potozky László: Égéstermék
Magvető Könyvkiadó, 2017, 168 oldal, 2999 HUF
A forradalmi regények éve (is) volt az idei, elég csak végigkattintgatni a Könyvesblog 2017-es archívumát. Potozky László új regényében egy közelebbről nem meghatározott, de nyomaiban romániai, ukrajnai és magyarországi vonásokat is tartalmazó ország fővárosában tör ki a forradalom, melybe a futárként dolgozó hős már-már véletlenül (barátnője révén), kívülállóként csöppen bele. Potozky hőse ugyanakkor nem egy forradalmi hevület által fűtött figura, sokkal inkább – ahogy írója a bemutatón fogalmazott – egy „krónikus unalommal megfertőzött” alak, akin simán átgázol a történelem.
Beszámoló a könyvbemutatóról>>
31. Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből
Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből
Jelenkor, 2017, 101 oldal, 2499 HUF
„Egyszerre legalább két fronton dúl a harc Schein Gábor új verseskötetében. A >>közösségi<< és a >>személyes<< hadszíntér eseményei ráadásul mindinkább egymásba fonódnak, míg végül valóban szét- és elválaszthatatlanná válnak ebben a kíméletlen, megrázó erejű anzikszgyűjteményben” – írtuk az Üdvözlet a kontinens belsejéből című kötetről, ami Schein lírai életművének egyik legerősebb darabja. A versekben megjelenő apokaliptikus táj maga az utca, ahol 2006 után már semmi nem ugyanolyan többé, a szabadság kordonok közé került, Magyarország „gyűlölködő koldusországgá” változott. Ezzel a romos, háborús díszlettel olvasódik egybe a halálos betegség, és a gyógyulás, ami leginkább a gyászhoz hasonlatos. Schein szándékai szerint "a cím ironikus is, hiszen az üdvözlet olyasmi, amit általában képeslapon küldünk valahonnan, ahol jól érezzük, vagy legalábbis jól kellene éreznünk magunkat, és ahol csak rövid ideig tartózkodunk. Nem ott élünk.”