Folytatódik Deborah Feldman, az Unortodox szerzőjének története

Folytatódik Deborah Feldman, az Unortodox szerzőjének története

A Deborah Feldman önéletírásából készült Unorthodox című sorozat a tavalyi év egyik nagy Netflix sikere volt. A ma már Berlinben élő szerző több mint tíz éve hagyta el az ultrakonzervatív szabályairól elhíresült brooklyni szatmári haszid közösséget. Könyve az identitáskeresés és a hagyományok megkérdőjelezése mellett ebbe a zárt világba is betekintést ad. A kötetről többször írtunk mi is (ITT és ITT), a szerzővel készült interjúnkat pedig ITT tudod elolvasni. Exodus címen most megjelent Deborah Feldman történetének folytatása – mutatunk belőle egy részletet!

Könyves Magazin |

Az Unortodox - A másik út című sikerkönyv szerzője, Deborah Feldman a brooklyni Williamsburg szatmári zsidó közösségét maga mögött hagyva felejthetetlen utazásra indul, hogy megértse gyökereit és ezáltal önmagát is. Deborah-nak immár egyedülálló, független nőként kell helyt állnia a zárt zsidó közösségen kívüli világban: gondoskodnia kell a fiáról, biztosítania kell a megélhetésüket, miközben írói karrierjét építi, s meg szeretné találni az igaz szerelmet is. Deborah végül útnak indul, hogy Európát bejárva megismerje családjának történetét, s felfejtse azokat a misztikus szálakat, amelyek magyar származású őseihez és a zsidó valláshoz kötik. Minderre azért van szükség, hogy megértse azokat a múltban gyökerező kötődéseket, amelyeket néha el kell szakítanunk, hogy igazán önmagunk lehessünk.

Deborah Feldman
Exodus
Ford.: Getto Katalin, Libri Könyvkiadó, 2021, 426 oldal
-

Deborah Feldman: Exodus (részlet)

A szökésemet követő első időszak örömteli izgalmát nemsokára a félelem, a magány és az önmagamban való kételkedés váltotta fel, amely ott fortyogott az egykedvű felszín alatt. Hat hónap telt el a távozásom óta, és a családomnak lassan derengeni kezdett, hogy többé nem megyek vissza hozzájuk. Hogy elejét vegyem az esetleges zsarolásnak és fenyegetőzésnek, megváltoztattam a telefonszámomat, és a korábbinál is visszahúzódóbb életet éltem. Nem akartam, hogy a nyomomra akadjanak. Abban biztos voltam, hogy a múlt letűnt világába nem akarok visszatérni, de egyre inkább kételkedtem abban, hogy a kinti világban van-e hely a számomra.

Ott éltem tehát, a kinti világban, de valójában nem éreztem, hogy része lennék. Sehogy sem találtam a helyem, mintha egy fényképet néznék, amelyről tudom, hogy rajta kell lennem valahol, mégsem látom magam. Sokszor azt álmodtam, hogy keresgélem a térképen az utcát, ahol lakunk, de sehogy sem sikerül megtalálnom.

Mintha kiradírozták volna.

A távozásom óta az emberi életet egyre inkább a kapcsolatok hatalmas hálózataként kezdtem látni. Mindenkinek, akit valaha ismertem, megvolt a helye ezen a szövevényes térképen, amelyet a szememmel alig tudtam követni, valami különös érzék folytán mégis könnyedén eligazodtam rajta. Közeli családtagjaikhoz rövid, egyenes vonalakkal kötődtek a térképemen szereplő személyek, barátaikhoz, szerelmeikhez, szomszédaikhoz hosszabb, kanyargós utak vezettek. Ezek a láthatatlan szálak most kitapinthatóvá váltak a számomra; lelki szemeim előtt megjelent az a hálózat, amely mindenkinek szilárdan kijelölte a helyét ezen a titkos térképen. Én azonban kiszakadtam mindebből. Nem is értettem, hogy maradtam életben ilyen sokáig a saját hálózatom nélkül, és azt sem tudtam, van-e esélyem újat építeni a semmiből. Mi lesz velem, ha örökre számkivetett leszek? Ha az idők végezetéig a senkiföldjén bolyongok majd, és minden egyes eltelt órával közelebb sodródom a semmi pereméhez, míg végül bele nem zuhanok? Alig volt néhány új ismerősöm, barátom, hiszen nem volt időm, hogy új ismeretségeket szerezzek. Évekig tarthat, gondoltam, mire társaságot gyűjtök magam köré, és ugyan ki tudja, számíthatok-e rájuk, megbízhatok-e bennük úgy, ahogy a családtagjaiban bízik az ember. Az volt a legrémesebb az egészben, hogy tudtam, ha valami történne velem, talán hetek is eltelnek, mire valaki rám talál. Nem tudtam kiverni a fejemből az oszladozó holttestem rémképét, amelyre talán sose bukkan rá senki.

Magányos voltam, de nem a megszokott értelemben, amikor társaság után vágyik az ember.

Hiszen ha nagyon akartam volna, szerezhettem volna magamnak társaságot. De én az egyedüllétet választottam, talán éppen azért, mert így kevésbé szembesültem azzal, hogy mi minden hiányzik az életemből. Bár ha jobban meggondolom, egész addigi életem ebben a magára záruló burokban telt. Abban a világban, ahol a szomszédok feljelentették egymást a „bűneik” miatt, ahol a barátok elárulták egymást, hogy jobb pozíciót harcoljanak ki maguknak a közösségben és elnyerjék a felettük lévők jóindulatát, a bizalom a legnagyobb luxusnak számított, amit sosem engedhettem meg magamnak, még azokkal szemben sem, akik segítették a távozásomat. Talán öntudatlanul is a magányt kerestem, végtére is ez volt az az állapot, amit ismertem, és ezért talán az egyetlen, ami némi biztonságérzetet adott.

Gyermekkoromban gyakran hallottam egy jiddis mondást azokkal a haszidokkal kapcsolatban, akik elhagyták a közösséget: „úgy járt, mint az istállóból szökött tehén”, nagyjából így fordíthatnám. A mondás arra utal, hogy a közfelfogás szerint az a tehén, amelyik hosszú fogság után kiszökik a nyílt legelőre, előbb-utóbb szakadékba zuhan és elpusztul.

A kiugrott haszidok állítólag mind kicsapongó életet élnek, isznak, drogoznak, útjuk menthetetlenül a pusztulásba vezet.

Ebből mindenki megérthette, milyen veszedelmes a szabadság azok számára, akik regulák között éltek. Ahányszor csak szóba került köztünk az a néhány lázadó, akik kiugrottak, valaki mindig bedobta a tehenes hasonlatot. Ez már gyerekként mérhetetlenül bosszantott, hiszen azt sugallta, hogy több értelme van az istállóban elvesztegetett életnek, mint annak, hogy vállaljuk a kockázatot a szabad és teljes élet érdekében. Ha így van, akkor talán eleve be sem kellett volna zárni azt a tehenet, hanem engedni kellett volna, hogy odakint legelésszen, nem?

Egyik vasárnap délelőtt a Tappan Zee híd mellett volt találkozónk Isaac apjával, aki a láthatást követően hozta vissza a gyereket. Akkoriban még elég barátságos viszony volt közöttünk.

– Mi sosem voltunk olyanok, mint a többi házaspár – mondta Eli aznap. – A legtöbben megállás nélkül marakodnak. Mi sosem veszekedtünk.

Felsóhajtottam.

– Ez még nem jelenti azt, hogy boldogok voltunk. – Valójában meggyőződésem volt, hogy csak azért nem veszekedtünk, mert a legkevésbé sem érdeklődtünk egymás iránt, de ezt nem mondtam ki hangosan.

– Én boldog akarok lenni. Te nem?

Üres tekintettel, tanácstalanul nézett rám, mintha erre eddig sose gondolt volna.

– Mikor jössz haza? – kérdezte.

– És te? Miért nem tartasz velem? – kérdeztem. – Tudod, hogy ott nem lehetünk boldogok.

Úgy nézett rám, mint aki fontolóra veszi, amit hallott, de aztán megkeményedett a tekintete. Már megint ez a szó, mintha ezt akarta volna mondani.

– Mit jelent tulajdonképpen az, hogy boldog? – kérdezte.

Be kellett látnom, hogy igaza van. Mit tudhatunk mi a boldogságról?

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Annál több szabályt hoz egy társadalom, minél gyengébbnek érzi magát” – interjú Deborah Feldmannal, az Unortodox írójával

Hatalmas sikerrel debütált tavasszal a Netflix Unorthodox – A másik út című sorozata, ami Deborah Feldman azonos című könyve alapján készült. A jelenleg Berlinben élő szerzővel közösségről és tradíciókról, identitásról, az olvasásról és magyarországi élményeiről is beszélgettünk.

...
Nagy

Unortodox minden vakon követett mítosz - Maradj otthon #49

Csupán egy jó mítosz kell és máris a kezedben lehet egy egész közösség! A recept pofonegyszerű: végy egy adag sokszorosan traumatizált és/vagy kétségbeesett embert, ígérj nekik megváltást, és bármit is teszel, követni fognak mindaddig, amíg képes vagy velük valóságként elfogadtatni saját fikciódat.

...
Kritika

Egy unortodox világ, melyben egy rövid szoknya olykor nagyobb bűn egy gyilkosságnál

Az Unortodox szerzője, Deborah Feldman egy rendkívül zárt és hierarchikus vallási közösség tagjaként született és nőtt fel, de már fiatalon, mindössze huszonegy évesen kilépett a számára fullasztó és élhetetlen közegből. 

2021 legjobb könyvei
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 10-1.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 20-11.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 30-21.

Hírek
...
Podcast

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

...
Hírek

Betiltották a Maust egy amerikai iskolában a meztelenségre hivatkozva

...
Hírek

Frida Kahlo naplója végre magyarul is megjelenik

...
Hírek

100 éves lenne Göncz Árpád, egykori otthonából emlékhely lesz

...
Hírek

Ferenc pápa Bruck Edithet fogadta a Vatikánban

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

...
Szórakozás

Queen-koncertfilm, Kertész, hősnők [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Nézz bele a Briliáns barátnőm harmadik évadába!

...
Podcast

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

Varró Attilával, a Volt egyszer egy Hollywood szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

...
Sándor Anna

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

...
Ruff Orsolya

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A hét könyve
Kritika
Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (II. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, a második adag!

...

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

...

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

...

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Gyerekirodalom
...
Szórakozás

Sorozat lesz Percy Jackson és az olimposzi hősök kalandjaiból

A Disney+ sorozatot forgat a a Percy Jackson és az olimposziak című regényszériából. A hírt az író, Rick Riordan jelentette be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbnek talál. Január kiemelt könyve A Zúzmaraszív folytatása lett.

...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció, ami a Netflixen látható.

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

...
Szórakozás

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

Milyen érzés egy Rembrandtokkal teli házban felnőni, miért vesz valaki öt éven keresztül heti egy festményt – és jut így tíz Rembrandthoz –, és hogyan lehet kiszúrni egy még katalogizálatlan mesterművet? Az én Rembrandtom azokat az embereket mutatja be, akik szenvedélyesen kötődnek egy-egy Rembrandt-képhez. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!