A zárt haszid közösségből kilépő lány olyan kérdésekkel szembesült, melyekre magának kellett válaszokat találnia. A szabadság, a lázadás, a saját hang megtalálása csak néhány olyan kulcsmotívum, melyek Deborah Feldman Unortodox regényéhez köthetők - a könyvből a Netflix készített sorozatot, a szerzővel pedig a Nyugati tér blogon jelent meg interjú. Utóbbiabn Feldman egyebek között elmeséli, hogy a könyvet a távozást követő átmeneti periódusban írta,

"amikor a legélesebben vetődött fel a kérdés, vajon hogyan alakul át a személyiségem, milyen élet vár rám a jövőben".

Deborah Feldman

Unortodox

Ford.: Getto Katalin, Libri, 2020, 395 oldal

Megveszem

Kénytelen volt szembenézni a múltjával, és rá kellett jönnie, hogy sosem lesz képes teljesen megszabadulni tőle, a múlt mindig része lesz a személyiségének. Rájött viszont, hogy ez nem szükségképpen rossz, és jobbnak látta elfogadni: "A könyv nélkül jóval tovább tartott volna, hogy eljussak eddig a felismerésig".

Forrás

Deborah Feldman szigorú szabályok szerint nevelkedett Brooklynban. Előírták számára, mit viselhet, kivel beszélhet, mit olvashat. Az oktatásával alig törődtek, az egyetlen elvárás vele szemben az volt, hogy engedelmes lány és jó feleség váljon belőle. Mindössze tizenhét éves volt, amikor hozzáment a családja által kiválasztott férfihoz, akit alig ismert. Az interjúban a következőket mondta a közösségi életről:

"Nyilvánvalóan vannak olyanok is a közösségben, akik nálam jóval könnyebben be tudnak illeszkedni a haszid életforma kereteibe, de azt is tudom, hogy sokan szintén börtönben érzik magukat, és egyenlő jogokat szeretnének, ennek eléréséhez azonban nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Amikor még magam is része voltam a közösségnek,

meg voltam győződve arról, hogy nincs kiút,

hiszen senkit sem ismertem a világi életből, és elhitették velem, hogy a kívülállók közül senki sem lesz vevő a közeledési kísérleteimre."

Az interjúból kiderül az is, hogy miután elhagyta a közösséget, megváltoztatta a telefonszámát, mert attól félt, ha megtalálják, és arra kényszerítik majd, hogy visszatérjen. "Később, amikor elterjedt a könyv híre, sok gyűlölködő e-mailt kaptam a családtagjaimtól, és ez nagyon fájt. De a kíméletlen üzenetek éppen arra emlékeztettek,

milyen szerencsés vagyok, amiért el tudtam menekülni abból a közösségből,

és hogy képes voltam meghozni azt a döntést" - tette hozzá Feldman, aki számít arra, hogy a családja bosszút fog állni, amiért megtörte a hallgatás kötelezettségét. Elmondta azt is, hogy szerinte a közösségben sokan titokban el fogják olvasni a könyvét: "A lázadókra mindenki kíváncsi, a róluk szóló hírek, újságcikkek feltűnés nélkül, csendben bejárják a haszid közösséget. Örülnék neki, ha minél többen elolvasnák."

Az Unortodox hőse feláldozott mindent, hogy szabad lehessen - Könyves magazin

A külvilágtól mereven elzárkózó szatmári zsidó közösség tagjaként Deborah Feldman szigorú szabályok szerint nevelkedett Brooklynban. Előírták számára, mit viselhet, kivel beszélhet, mit olvashat. Az oktatásával alig törődtek, az egyetlen elvárás vele szemben az volt, hogy engedelmes lány és jó feleség váljon belőle. Mindössze tizenhét éves volt, amikor hozzáment a családja által kiválasztott férfihoz, akit alig ismert.

Kiderült az is, hogy az írók közül Dickens az abszolút kedvence, és gyerekkorában nagy menedéket jelentettek számára a Harry Potter-könyvek is. Jelenleg nagyon élvezi, hogy egy irodalmi közösség tagja lehet: "Számomra az a tény, hogy nem kell rejtegetnem a könyveimet, nem kell titkolnom, mennyire szeretem őket, a legnagyszerűbb abban, hogy szabad vagyok".

A teljes interjúért kattintsatok IDE!