Mint Sokolowski rámutatott, a vakcina szó valójában két különböző történetet képvisel. Az egyik a tudományos történet, amely arról szól, hogy milyen figyelemre méltó gyorsasággal készültek el a koronavírus elleni oltások. Ugyanakkor a szónak a vele kapcsolatos viták miatt komoly politikai vetületei is vannak. "A szó tehát mindkét fontos történetet magában hordozza" - hangsúlyozta a főszerkesztő.
Kemenesi Gábor virológust és Barát József újságírót Vírusvadászat című közös könyvük apropóján kérdeztük koronavírusról, vakcinafejlesztésről, politikai és társadalmi tanulságokról, vírusrégészetről és meglepő fejleményekről. Interjú.
A szótár online felületén tavaly 601 százalékkal nőtt a vakcina szó iránti érdeklődés. Idén pedig - 2019-hez képest - 1048 százalékkal nőtt a vakcina szóra való keresés.
A Merriam-Websterben 2020-ban a pandémia (pandemic) szót nézték meg legtöbbször. Sokolowski szerint
"a világjárvány volt a pisztoly elsülése, és most az utóhatások következnek".
Sokolowski szerint a vakcina szó eredete 1882-re nyúlik vissza, de már korábban is felbukkantak említései a tehénhimlőből származó, oltásokhoz használt folyadékkal kapcsolatban. Az újlatin vaccina szóból kölcsönözték, amely a latin vaccinus nőnemű szóra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy tehéné vagy tehénből. A tehén latinul vacca, ami a Merriam-Webster szerint a szanszkrit vasa szóval rokonítható.
A Merriam-Webster az év szavát az online felületén végzett keresések alapján választja ki. Idén versenyben volt még a címért az insurrection (lázadás) az amerikai Capitolium elleni támadás miatt, az infrastructure (infrastruktúra) Joe Biden amerikai elnök infrasturktúra-fejlesztési programja miatt, a perseverance (kitartás) az erre a névre keresztelt NASA-marsjáró miatt, valamint a nomad (nomád) a 3 Oscar-díjjal elismert A nomádok földje című film miatt.
