A legendás esszéista, költő és filozófus Ralph Waldo Emerson tanítványaként Thoreau követte mestere eszméit, minek köszönhetően nemcsak művészként, de az első környezetvédőként is számon tarthatjuk. Az író a demokratikus eszmék mellett kampányolt, illetve a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója, elveit maga Gandhi is követte.
Thoreau 1845-ben vonult ki a Walden-tó partjára, ahol Emerson tulajdonában lévő kis földterületen saját kezűleg épített kunyhóban élt és írt, majdnem két évig. Itt született meg Walden című műve, amely eleinte nem aratott nagy sikert, később mégis az amerikai klasszikus irodalom fontos kötetévé vált. A természetben eltöltött idő alatt tett kijelentése a Holt költők társasága című filmben hangzott el később.
„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni.
Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét.
Elpusztítani mindazt, ami nem volt Élet,
Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.”
A videóban láthatjuk mindennapos sétái szépséges környezetét, amely a könyv írása során is inspirálta, hogy bemutassa a természethez fűződő viszonyát. A kisházban puritán körülmények között élt, mégis mindene megvolt, amire egy írónak szüksége lehet: egy keskeny ágy, egy íróasztal és egy kőkandalló. Noha az író elzárkózottan élt, szívesen látogatott el a közeli étterembe, ahol emberek között lehetett. Persze, nem vitte túlzásba a szociális életet, leginkább halászott, megfigyelte a madarak vonulását, mindezeket pedig gondosan feljegyezte a naplójába.
