Simon Balázs valódi fenomén volt

Simon Balázs valódi fenomén volt

A 2001-ben tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs rendhagyó költészetéről és intellektualitásáról emlékeztek meg tegnap este a Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol az idén megjelent összegyűjtött verseit mutatták be. A kötetről a szerkesztő, Szenderák Bence és Jánossy Lajos beszélgetett. Simon Balázs verseiből Nagypál Gábor olvasott fel.

Fotók: Posztós János/ Margó Irodalmi Fesztivál

Forgách Kinga | 2021. június 12. |

A beszélgetés azzal indult, hogy Jánossy Lajos elmesélte, ő hogyan kapcsolódik Simon Balázshoz. Elmondta, hogy a kötet utószavában is ezt igyekezte megírni, a közös személyes történeteket. Ehhez nemcsak egy rendkívüli figurát kellett kontextusba helyeznie, hanem egy korszakot is. „Nem vagyok egyedül azzal, van még jó néhány ember, akik Simon Balázs nélkül nem lennének azok, akik” – fogalmazta meg, hozzátéve, hogy egyszerre volt inspiráló és szorongató, olykor a kétségbeesésig taszító kapcsolat ez. Mert intellektuális bomba robbant annál, akinek az életében Simon Balázs megjelent. Ő 12-13 korában találkozott vele először, aztán később évfolyamtársak lettek, és egészen a haláláig kapcsolatban maradtak.

Simon Balázs
Összegyűjtött versek
Jelenkor, 2021, 728 oldal
-

Szenderák Bence ezután Simon Balázs költői pályája, programja felé terelte a beszélgetést. Jánossy Lajos szerint már 12-13 éves korában olyan szellemi erővel érkezett meg a korabeli életbe, amihez nem talált foghatót, valódi fenomén volt. A költői gondolkozását egyszerre határozta meg, hogy fogékony lírai és eruptívan filozofikus alkat volt. „A két arcéle együtt tudott működni, de harcban is állt” – mondta, kiegészítve azzal, hogy interjúkban később elmondta, félt, hogy a filozófiai vénája a költői képzelet rovására lesz. Jánossy Lajos szerint a költői életútja az archaikus kultúrában gyökerezett, és azzal a vakreménnyel indult útjára, hogy megpróbálja közvetíteni ezt a hagyományt. Ugyanakkor ez már a 18-19. században, Goethe és Hölderlin számára is embertpróbáló feladat volt. Ez belső drámai feszültséget okozott benne, de egyre érdekesebben oldotta fel ezt a dilemmát, Jánossy Lajos szerint egyfajta hegeli „megőrizve meghaladni” utat választott, nagy sikerrel.

-

Szóba került az is, hogy az első kötetében (Minerva baglyát faggatom mégis) érződik egyfajta fiatalos dac, a másodikban (Nimród) viszont már nehezebb befogadóként elmerülni. Jánossy Lajos elmondása szerint az eposzi formák anakronisztikus újragondolása a 90-es évek elején nagy mutatvány volt, illetve a Nimród egy költői fordulat lenyomata is. Komoly súlypontváltás történt ekkor Simon Balázs költészetében, az Ószövetség felé kezdett fordulni.

Szenderák Bence elmondta, hogy neki egészen más olvasatot adott, amikor megtudta, hogy Simon Balázs beteg volt, igazi paradoxon, hogy egy ilyen vehemens, radikális személyiség úgy írta a verseit, hogy közben a halálra készült. Jánossy Lajos szerint a szövegek és az interjúk azt igazolják, hogy ekkor valóban fordulat következett be a költészetben, Simon Balázs életébe betört a nyers valóság, amit betegségnek nevezünk. Egyensúlyban kellett tartania az eruptív alkotói ént és a beteg, megtámadott, leterített, kínpadra vont ént, és ebben ő komolyan helytállt. Költészetének teljesen új rétege mutatkozott meg a Makdír című drámai erejű kötetben, amelyben agyműtétének tapasztalatait és édesanyja halálát dolgozta fel, rendezte formába. „A magyar költészet legfontosabb kötetei közé tartozik számomra” – jelentette ki.

-

Az est végén műveinek kritikai fogadtatásáról volt szó. Jánossy Lajos szerint nagyon szórványosan követte a kritika a köteteit, bár aki megszólalt, az komolyan vette őt. Ebben személyiségének, kérlelhetetlen fellépésének lehetett szerepe, illetve a 90-es években mainstreammé váló posztmodernnek, amibe ő nem illeszkedett bele. Szedernák Bence végül megemlítette, hogy Márton László a kétezres évek elején azt mondta, majd 2020-ból visszatekintve kell megállapítani, hogy be lehet-e illeszteni Simon Balázs életművét a kánonba. Jánossy Lajos szerint az irodalom erről nem tud dönteni soha, de feladatunk megőrizni és olvasni. Ő személy szerint szereti a rendhagyó dolgokat, ez a költészet pedig abszolút rendhagyó.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

Idén első alkalommal hirdették ki a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjasait. Az alkotók - egy női és egy férfi szerző - fejenként 2 millió forintot kapnak arra, hogy kötettervüket megvalósíthassák.

...
Hírek

Rényi Ádám: Minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk

Rényi Ádám első könyve, az Osztálytalálkozó bemutatóján kiderült, hogyan lett kommunikációs szakemberből kiadóvezető, majd író, ahogy megtudhattuk azt is, miért halnak meg a hősök és miért könnyű Magyarországon abszurdot írni.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

Polc

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

...

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

...

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

...

A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

...
20/21
...
20/21

Háy János: A romániai néni

...
20/21

Mán-Várhegyi Réka: Csak őszintén!

...
20/21

Cserna-Szabó András: Komédia

...
20/21

Molnár T. Eszter: A hiányzás

...
20/21

Zalán Tibor: Sok fehér szalagok

...
20/21

Bartók Imre: A Zöld Istálló

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve.