Simon Balázs valódi fenomén volt

Simon Balázs valódi fenomén volt

A 2001-ben tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs rendhagyó költészetéről és intellektualitásáról emlékeztek meg tegnap este a Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol az idén megjelent összegyűjtött verseit mutatták be. A kötetről a szerkesztő, Szenderák Bence és Jánossy Lajos beszélgetett. Simon Balázs verseiből Nagypál Gábor olvasott fel.

Fotók: Posztós János/ Margó Irodalmi Fesztivál

Forgách Kinga | 2021. június 12. |

A beszélgetés azzal indult, hogy Jánossy Lajos elmesélte, ő hogyan kapcsolódik Simon Balázshoz. Elmondta, hogy a kötet utószavában is ezt igyekezte megírni, a közös személyes történeteket. Ehhez nemcsak egy rendkívüli figurát kellett kontextusba helyeznie, hanem egy korszakot is. „Nem vagyok egyedül azzal, van még jó néhány ember, akik Simon Balázs nélkül nem lennének azok, akik” – fogalmazta meg, hozzátéve, hogy egyszerre volt inspiráló és szorongató, olykor a kétségbeesésig taszító kapcsolat ez. Mert intellektuális bomba robbant annál, akinek az életében Simon Balázs megjelent. Ő 12-13 korában találkozott vele először, aztán később évfolyamtársak lettek, és egészen a haláláig kapcsolatban maradtak.

Simon Balázs
Összegyűjtött versek
Jelenkor, 2021, 728 oldal
-

Szenderák Bence ezután Simon Balázs költői pályája, programja felé terelte a beszélgetést. Jánossy Lajos szerint már 12-13 éves korában olyan szellemi erővel érkezett meg a korabeli életbe, amihez nem talált foghatót, valódi fenomén volt. A költői gondolkozását egyszerre határozta meg, hogy fogékony lírai és eruptívan filozofikus alkat volt. „A két arcéle együtt tudott működni, de harcban is állt” – mondta, kiegészítve azzal, hogy interjúkban később elmondta, félt, hogy a filozófiai vénája a költői képzelet rovására lesz. Jánossy Lajos szerint a költői életútja az archaikus kultúrában gyökerezett, és azzal a vakreménnyel indult útjára, hogy megpróbálja közvetíteni ezt a hagyományt. Ugyanakkor ez már a 18-19. században, Goethe és Hölderlin számára is embertpróbáló feladat volt. Ez belső drámai feszültséget okozott benne, de egyre érdekesebben oldotta fel ezt a dilemmát, Jánossy Lajos szerint egyfajta hegeli „megőrizve meghaladni” utat választott, nagy sikerrel.

-

Szóba került az is, hogy az első kötetében (Minerva baglyát faggatom mégis) érződik egyfajta fiatalos dac, a másodikban (Nimród) viszont már nehezebb befogadóként elmerülni. Jánossy Lajos elmondása szerint az eposzi formák anakronisztikus újragondolása a 90-es évek elején nagy mutatvány volt, illetve a Nimród egy költői fordulat lenyomata is. Komoly súlypontváltás történt ekkor Simon Balázs költészetében, az Ószövetség felé kezdett fordulni.

Szenderák Bence elmondta, hogy neki egészen más olvasatot adott, amikor megtudta, hogy Simon Balázs beteg volt, igazi paradoxon, hogy egy ilyen vehemens, radikális személyiség úgy írta a verseit, hogy közben a halálra készült. Jánossy Lajos szerint a szövegek és az interjúk azt igazolják, hogy ekkor valóban fordulat következett be a költészetben, Simon Balázs életébe betört a nyers valóság, amit betegségnek nevezünk. Egyensúlyban kellett tartania az eruptív alkotói ént és a beteg, megtámadott, leterített, kínpadra vont ént, és ebben ő komolyan helytállt. Költészetének teljesen új rétege mutatkozott meg a Makdír című drámai erejű kötetben, amelyben agyműtétének tapasztalatait és édesanyja halálát dolgozta fel, rendezte formába. „A magyar költészet legfontosabb kötetei közé tartozik számomra” – jelentette ki.

-

Az est végén műveinek kritikai fogadtatásáról volt szó. Jánossy Lajos szerint nagyon szórványosan követte a kritika a köteteit, bár aki megszólalt, az komolyan vette őt. Ebben személyiségének, kérlelhetetlen fellépésének lehetett szerepe, illetve a 90-es években mainstreammé váló posztmodernnek, amibe ő nem illeszkedett bele. Szedernák Bence végül megemlítette, hogy Márton László a kétezres évek elején azt mondta, majd 2020-ból visszatekintve kell megállapítani, hogy be lehet-e illeszteni Simon Balázs életművét a kánonba. Jánossy Lajos szerint az irodalom erről nem tud dönteni soha, de feladatunk megőrizni és olvasni. Ő személy szerint szereti a rendhagyó dolgokat, ez a költészet pedig abszolút rendhagyó.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

Idén első alkalommal hirdették ki a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjasait. Az alkotók - egy női és egy férfi szerző - fejenként 2 millió forintot kapnak arra, hogy kötettervüket megvalósíthassák.

...
Hírek

Rényi Ádám: Minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk

Rényi Ádám első könyve, az Osztálytalálkozó bemutatóján kiderült, hogyan lett kommunikációs szakemberből kiadóvezető, majd író, ahogy megtudhattuk azt is, miért halnak meg a hősök és miért könnyű Magyarországon abszurdot írni.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.