Simon Balázs valódi fenomén volt

Simon Balázs valódi fenomén volt

A 2001-ben tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs rendhagyó költészetéről és intellektualitásáról emlékeztek meg tegnap este a Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol az idén megjelent összegyűjtött verseit mutatták be. A kötetről a szerkesztő, Szenderák Bence és Jánossy Lajos beszélgetett. Simon Balázs verseiből Nagypál Gábor olvasott fel.

Fotók: Posztós János/ Margó Irodalmi Fesztivál

Forgách Kinga | 2021. június 12. |

A beszélgetés azzal indult, hogy Jánossy Lajos elmesélte, ő hogyan kapcsolódik Simon Balázshoz. Elmondta, hogy a kötet utószavában is ezt igyekezte megírni, a közös személyes történeteket. Ehhez nemcsak egy rendkívüli figurát kellett kontextusba helyeznie, hanem egy korszakot is. „Nem vagyok egyedül azzal, van még jó néhány ember, akik Simon Balázs nélkül nem lennének azok, akik” – fogalmazta meg, hozzátéve, hogy egyszerre volt inspiráló és szorongató, olykor a kétségbeesésig taszító kapcsolat ez. Mert intellektuális bomba robbant annál, akinek az életében Simon Balázs megjelent. Ő 12-13 korában találkozott vele először, aztán később évfolyamtársak lettek, és egészen a haláláig kapcsolatban maradtak.

Simon Balázs
Összegyűjtött versek
Jelenkor, 2021, 728 oldal
-

Szenderák Bence ezután Simon Balázs költői pályája, programja felé terelte a beszélgetést. Jánossy Lajos szerint már 12-13 éves korában olyan szellemi erővel érkezett meg a korabeli életbe, amihez nem talált foghatót, valódi fenomén volt. A költői gondolkozását egyszerre határozta meg, hogy fogékony lírai és eruptívan filozofikus alkat volt. „A két arcéle együtt tudott működni, de harcban is állt” – mondta, kiegészítve azzal, hogy interjúkban később elmondta, félt, hogy a filozófiai vénája a költői képzelet rovására lesz. Jánossy Lajos szerint a költői életútja az archaikus kultúrában gyökerezett, és azzal a vakreménnyel indult útjára, hogy megpróbálja közvetíteni ezt a hagyományt. Ugyanakkor ez már a 18-19. században, Goethe és Hölderlin számára is embertpróbáló feladat volt. Ez belső drámai feszültséget okozott benne, de egyre érdekesebben oldotta fel ezt a dilemmát, Jánossy Lajos szerint egyfajta hegeli „megőrizve meghaladni” utat választott, nagy sikerrel.

-

Szóba került az is, hogy az első kötetében (Minerva baglyát faggatom mégis) érződik egyfajta fiatalos dac, a másodikban (Nimród) viszont már nehezebb befogadóként elmerülni. Jánossy Lajos elmondása szerint az eposzi formák anakronisztikus újragondolása a 90-es évek elején nagy mutatvány volt, illetve a Nimród egy költői fordulat lenyomata is. Komoly súlypontváltás történt ekkor Simon Balázs költészetében, az Ószövetség felé kezdett fordulni.

Szenderák Bence elmondta, hogy neki egészen más olvasatot adott, amikor megtudta, hogy Simon Balázs beteg volt, igazi paradoxon, hogy egy ilyen vehemens, radikális személyiség úgy írta a verseit, hogy közben a halálra készült. Jánossy Lajos szerint a szövegek és az interjúk azt igazolják, hogy ekkor valóban fordulat következett be a költészetben, Simon Balázs életébe betört a nyers valóság, amit betegségnek nevezünk. Egyensúlyban kellett tartania az eruptív alkotói ént és a beteg, megtámadott, leterített, kínpadra vont ént, és ebben ő komolyan helytállt. Költészetének teljesen új rétege mutatkozott meg a Makdír című drámai erejű kötetben, amelyben agyműtétének tapasztalatait és édesanyja halálát dolgozta fel, rendezte formába. „A magyar költészet legfontosabb kötetei közé tartozik számomra” – jelentette ki.

-

Az est végén műveinek kritikai fogadtatásáról volt szó. Jánossy Lajos szerint nagyon szórványosan követte a kritika a köteteit, bár aki megszólalt, az komolyan vette őt. Ebben személyiségének, kérlelhetetlen fellépésének lehetett szerepe, illetve a 90-es években mainstreammé váló posztmodernnek, amibe ő nem illeszkedett bele. Szedernák Bence végül megemlítette, hogy Márton László a kétezres évek elején azt mondta, majd 2020-ból visszatekintve kell megállapítani, hogy be lehet-e illeszteni Simon Balázs életművét a kánonba. Jánossy Lajos szerint az irodalom erről nem tud dönteni soha, de feladatunk megőrizni és olvasni. Ő személy szerint szereti a rendhagyó dolgokat, ez a költészet pedig abszolút rendhagyó.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

Idén első alkalommal hirdették ki a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjasait. Az alkotók - egy női és egy férfi szerző - fejenként 2 millió forintot kapnak arra, hogy kötettervüket megvalósíthassák.

...
Hírek

Rényi Ádám: Minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk

Rényi Ádám első könyve, az Osztálytalálkozó bemutatóján kiderült, hogyan lett kommunikációs szakemberből kiadóvezető, majd író, ahogy megtudhattuk azt is, miért halnak meg a hősök és miért könnyű Magyarországon abszurdot írni.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Nyáry Luca: Mégiscsak az 1989-es generáció nevelte fel a miénket

Milyen generációs párhuzamok és szakadékok vannak a z és az x generáció között? Hogyan látja ma egy 20 éves a rendszerváltást? Ezekről a társadalmi és generációs kérdésekről beszélgettünk Nyáry Lucával, aki ezúttal nem könyvet, hanem ifjúsági sorozatot készít, 89 címmel.

...
Nagy

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

A dörzsölt szélkakas című új kötetét áthatja a közéleti fókusz, de nemcsak erről beszélgettünk Mérő Lászlóval. Mesterséges intelligencia és sci-fi, sakk és a Fradi B-Közép is szóba került. Interjú.

...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

...
Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Jesmyn Ward regénye nem Katrina-regény, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel. A csontok megmaradnak nálunk a hét könyve. 

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.