Az idei Margó egyik első programja eső utáni derűt ígért - és azt be is váltotta. Rényi Ádám Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek című novelláskötetének bemutatója a Városmajorban kialakított Kisszínpadon valóban derűs, könnyed és vicces program volt (a kötetbe olvass bele ITT). Rényi elmesélte a közönségnek és az őt kérdező Finy Petrának, hogy úgy alakult az élete, a kommunikációs karrierje közepette kiadót alapított Bárdos Andrással, és beszámolt arról is, hogy az első könyv sikere után miként alakult a 21. Század Kiadó további sorsa (jól), majd arról, hogyan kezdett írni. Az egy-két írásból az évek során egy kötetre való lett. Megtudtuk, hogy a környezete biztatta a kötet kiadására; jó visszajelzéseket kapott az írásaira, amelyek közül kiemelkedett a legelső, a legolvasottabb, a címadó Osztálytalálkozó című novella.
Rényi Ádám kommunikációs területen dolgozik jelenleg is, de mindig volt benne kettősség, hogy szereti eladni, amit mások csinálnak és szeret létrehozni dolgokat. Időről időre rátör a vágy, hogy valamit alkosson, és ez az írás. Írt többek között színikritikákat, és amikor rájött az ihlet, sorra születtek a novellák, amelyekről kiderült, hogy szeretik az olvasók. Rájött, hogy olyat szeretne írni, ami félrevezeti az embert: nem az történik valójában, amit az olvasó olvas, de ez csak a végén derül ki. “Egyfajta nyelvjátékkal érem el ezt az átverést”, mondta, majd hozzátette, hogy ez nem az, amire az olvasó fel van készülve. Utalt rá, hogy bár nem szeretett volna párhuzamot vonni a saját írásaival, de gyerekkorában neki a Meghökkentő mesék volt hasonló élmény. Majd amikor megszületett az Osztálytalálkozó című írás, ott ezt a csavaros ötletet valósította meg.
Ezt a formátumot alkalmazta a későbbiekben is. Ám úgy érezte, ha ugyanazon a tracken maradna, egy idő után unalmassá válna, ezért formátumot váltott. A beszélgetőtárs Finy Petra megjegyezte, hogy a szerző írásaiban jelentős helyet kapnak az apró megfigyelések, például a szexizmus kapcsán a dekoltázs jelentősége vagy a kiszolgáltatottság érzése. Rényi megerősítette ezt, egyben elárulta, hogy nincs ebben semmi tudatosság, viszont úgy gondol az emberi megfigyelésekre, mint a karácsonyfaváz apró díszeire. “Ami engem impulzusként ér, azt leírom”, mondta.
Ezután Náray Erika megjegyezte, hogy a megjelent írások alapján nincs oka ennyire szerénykedni, majd felolvasta a Vértanú című írást, amelyben Kozák Imre hősi halált halt kisfiúnak állítanak emléktáblát, miközben a felnőtt Kozák Imre bizonygatja, hogy ő nem halt meg. “Elég jól vagyok, tehát élek”, szól a novella egyik sora Kozák szájából, és “Itt az alkalom, hogy méltósággal elmenjen”, szól a másik az építésvezetőtől, amely részletben talán a legmarkánsabban megmutatkozott Rényi Ádám írásainak sajátossága.
Finy Petra ezután azt firtatta, miért hal meg sok hőse, mire a válasz a következő volt: “Úgy gondolom, hogy minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk. Sok idős szereplőm volt, tele volt halállal a könyv, de a szerkesztéskor az arányon változtatni kellett, így kerültek bele más korosztályok történetei”. Az alkotások szereplői sokszínűek, jelen van például a digitálisan oktató tanár, a maffiózó, aki imád olvasni, a tinderező, de megjelenik bennük az influenza, az öregedés és magány.
A halál és az élet abszurditásai egyszerre jelentkeznek az írásokban. Rényi Ádám nagyon szellemesen megjegyezte, hogy Magyarországon könnyű abszurdumot írni, mert félig kész, csak be kell fejezni. Finy Petra utalt rá, hogy esetleg a kötet címe a különböző társadalmi rétegek találkozását is jelenti-e, de az író erre nemlegesen reagált, bár kétségtelen, hogy valóban különböző társadalmi osztályok találkoznak a könyvében. Hozzátette, őt az a hatás érdekelte, amit a novellák olvasásakor ki tud váltani az emberekből: hogy nevet, sír, vagy kiakad az olvasó, hogy megcsinálja velük azt, amire senki sem számít, mint A két Lotti Budapest című írásában. Ezután hallhattunk egy olyan novellát Náray Erika felolvasásában, amelyet nem tartalmaz a kötet, de az író ajándékként szánta a megjelenteknek. A bezzeg gyerek című írás is bizonyította, hogy az élet lehet egyszerre abszurd, fájdalmas és meghökkentő, de szép is.
