

Rózsákról, háborús traumákról és rendhagyó regényformákról is beszélgetett A rózsákról című regény pénteki margós bemutatóján Danyi Zoltán és Veiszer Alinda, a kötetből Porogi Ádám olvasott fel részleteket.
Fotó: Posztós János
Tovább olvasok
Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János és Szemethy Orsi után ezúttal Borda Réka mesélt arról, hogyan született az idei Margó top10-es listájára került könyve, az Égig érő csalán, valamint, hogy miként lehet egy traumát elmesélni a nyelvvel, és miért nem szabad soha feladni.
Tovább olvasok
Tar Sándor a huszadik század egyik legnagyobb novellistája volt, Esterházy Péter a kilencvenes évek elején azt írta róla, hogy „Magyarországon ma Bodor Ádám után a legjobban novellát írni Tar Sándor tud”. Ennek ellenére a 2005-ben lezárult életmű sokáig feldolgozatlan maradt, kevesen foglalkoztak vele, ennek poétikai és politikai okai egyaránt voltak. A 2010-es évek második felétől azonban mintha megváltozott volna valami, egyre többeket kezdett érdekelni ez a főként elbeszélésekből álló korpusz. Közülük az egyik Deczki Sarolta volt, akinek 2022 végén monográfiája is megjelent az íróról. Az Osiris Kiadónál gondozott kötet kapcsán Tar Sándorról és az életműről kérdeztük az irodalomtörténészt, beszélgetésünkben többek között szóba került a szerző ügynökmúltja, feltételezett homoszexualitása, és az is, hogy a kiszolgáltatottak, a kisemmizettek, a térkép szélén rekedt emberek írója volt.
Tovább olvasok