Vajon nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak?

Vajon nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak?

Hetényi Zsuzsa jól ismert irodalomtörténész, műfordító (esszé)novellákat tartalmazó Nyugati, Keleti című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetét tegnap, a Margó Irodalmi Fesztivál első napján mutatták be. A rendkívül tartalmas, gyors folyású, Józsa Márta kérdéseire épülő beszélgetés a régi Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról is szólt, és az orosz-ukrán háborúhoz is sok ponton kapcsolódott. A beszélgetés felépítése a kötet hármas tagolódását követte: szó esett a fiatalkori, egyetemista időszak tapasztalatairól, az akkori Odesszáról, majd a közelmúlt eseményeiről, a háború kitöréséről, és a hazánkat is elárasztó menekültáradatról, valamint arról, hogyan érint egy olyan embert ez a háború, aki az életét alapvetően az orosz kultúra, az orosz irodalom vizsgálatának szentelte.

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2023. május 12. |
hetényi zsuzsa
Nyugati, Keleti
Kalligram, 2023, 303 oldal
Hetényi Zsuzsa: Nyugati, Keleti könyv

A beszélgetés első fele Hetényi Zsuzsa fiatalkori tapasztalatai körül forgott, beszélt többek között arról, hogyan kezdett az orosz nyelvvel és kultúrával foglalkozni, valamint arról is, hogy legelőször 14 évesen, úttörőként járt a Szovjetunióban (ekkor kórházba is került), majd 17 évesen is visszatért. Végül egyetemistaként került oda hosszabb időre, első alkalommal ösztöndíjasként három hétre Odesszába, ahol legelőször is a tengert akarta látni. De nem azt látta, amit várt, a tenger ugyanis egy ráccsal volt elválasztva tőlük - már ekkor nyilvánvalóvá vált számára, hogy a látszat és a valóság között ebben a világban nagyon nagy különbség van.

A nyitott csatornarendszerű, patkányok lakta városban a kolerát is elkapta,

de igazából őt és a generációját úgy nevelték, hogy a nehézségek azért vannak, hogy túléljék őket, és amit túlél az ember, abból csak fejlődni, nemesedni lehet. Fiatal korára emlékezve beszélt Odesszáról és környékéről, a Patyomkin-falvakról, és arról, hogy legalább nyolc ország dokumentumaiban kell kutakodnia, ha ősei történetét szeretné megismerni a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban.

A történetgazdag kötet második részének kérdéseit boncolgatva Hetényi Zsuzsa elmondta, hogy Donbasz 2014-es elfoglalása óta érezni lehetett a háború szelét, de igazából akkor még mindenki elfordult, megbékélt, megalkudott a helyzettel, az irodalmi szakma is, a világ „nem kapta össze magát”, nem vett tudomást arról, hogy mi történik itt. 2022 februárja előtt is volt rossz előérzete, és amikor ez beigazolódott, és kitört a háború, akkor ő is, és a kollégái is szinte „megbénultak” itthon és Oroszországban egyaránt. Most azzal harcol, hogy ne szokjon hozzá a háború gondolatához, hogy ne érje utol az az egyébként teljesen természetes védekezési mechanizmus, hogy nem figyeli már a híreket, mert megszokja, belefásul. Úgy gondolja, Putyinék ezt az elfáradást pontosan ismerik, ezért is bombázzák álhírekkel, hírekkel a világot, hogy az emberek mielőbb elfáradjanak, ne érdekelje őket az egész. Ahogyan a könyvében, úgy a beszélgetésben is kitért a tavaly februárban szerzett tapasztalataira, amikor a hirtelen bénultság után felállt, és segíteni próbált. Önkéntes tolmácsnak állt a Nyugati pályaudvaron, és naponta fogadta a menekülteket, segített nekik, még kutyaboxokat is szerzett. A Westend bevásárlóközpontban szinte performanszszerűen koldult ezekre az eszközökre pénzt, hogy a menekültek a kutyáikat is magukkal vihessék.

-

Hetényi Zsuzsa úgy gondolja, az ország lakosai példásan összefogtak, mikor személyesen látták a menekülteket. Senki nem félt tőlük, mert nem elvont veszély voltak, hanem valós emberek, akiken mindenki igyekezett segíteni. Ebből a „piaci” hangulatból lett aztán a „tábor”, amikor a BOK csarnokba vitték a menekülteket már a külvárosi vonatokról, és ezzel elszemélytelenítették őket, megint lehetett tőlük félni és gyűlölni őket, holott ez egyáltalán nem így volt, míg közöttük voltak. A pályaudvaron mondta egyébként neki az egyik menekült, hogy

nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak.

Ez azért is nagyon szíven ütötte, mert éppen ezekkel a szerzőkkel foglalkozik tudósként, kutatóként.

Szóba került még a jelenkori orosz ellenzék, melyben nemcsak az értelmiségiek, de vidéki kamaszok, parasztasszonyok, fiatal lányok is megtalálják az ellenállás lehetőségét, ki-ki a maga módján. Ugyanakkor látható, hogy az értelmiség nagy része az emigrációt választja, és ez akkora probléma, hogy Hetényi nem is tudja elképzelni, az orosz kultúra mikor fog ebből a veszteségből felépülni, talpra állni. „Putyin nem Ukrajna ellen harcol, hanem az oroszok ellen” – mondta ki ezzel kapcsolatban az est egyik legfontosabb mondatát.

A beszélgetés utolsó részében arról esett szó, hogy az irodalom már régen leleplezte a háborút, talán Tolsztoj volt az első, aki ezt megtette a Szevasztopoli elbeszélésekben.

Mintha Tolsztoj kiment volna a pályaudvarra,

olyan ez a kötet: kézzelfoghatóan és hitelesen mutatja be, mit látott Tolsztoj 1855-ben. Hogy a mai, kortárs irodalom hogyan fog reagálni a most zajló háborúra, még nem látható pontosan. Az ukránok már most írják, az oroszok viszont nem, és biztosan ennek a háborúnak a lezárása után is lesz egy nagy lélegzetvétel, és csak ezután lesz ennek irodalmi lenyomata náluk. Az oroszok egyelőre hallgatnak, tudják, hogy be kell most fogni a szájukat, zárta a beszélgetést Hetényi Zsuzsa.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása – Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát

Egy éve Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a szomszédos országban zajló háború és annak következményei pedig mindannyiunk valóságává váltak. Az évfordulón ukrán kiadókat kerestünk meg, mondják el tapasztalataikat, cikkünkben emellett kísérletet teszünk rá, hogy könyves szempontból áttekintsük a mögöttünk álló háborús évet.

...
Hírek

Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író egy ismeretlen ukránhoz címzett fiktív levélben fejtette ki véleményét a több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háborúról. 

...
Hírek

Az orosz támadás óta az ukrán könyvpiacot komoly kár érte, de a szakma nem adja fel

Elhunyt szerzők, megsemmisülő könyvtárak, költözni kényszerülő kiadók - egy friss jelentés azt vizsgálta, hogyan tudnak túlélni az ukrajnai kiadók az orosz támadás óta. Bár a veszteségek tetemesek, a szakma kitart.

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

Margó 2023
...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

...
Nagy

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

...
Nagy

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

Olvass!
...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben

...
Beleolvasó

Rockynak kicsit túl erős az igazságérzete

Lackfi János új regényének hőse megtapasztalja a börtönt, miközben veszélyes barátokat szerez. Olvass bele a Rockyba!