Vajon nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak?

Vajon nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak?

Hetényi Zsuzsa jól ismert irodalomtörténész, műfordító (esszé)novellákat tartalmazó Nyugati, Keleti című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetét tegnap, a Margó Irodalmi Fesztivál első napján mutatták be. A rendkívül tartalmas, gyors folyású, Józsa Márta kérdéseire épülő beszélgetés a régi Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról is szólt, és az orosz-ukrán háborúhoz is sok ponton kapcsolódott. A beszélgetés felépítése a kötet hármas tagolódását követte: szó esett a fiatalkori, egyetemista időszak tapasztalatairól, az akkori Odesszáról, majd a közelmúlt eseményeiről, a háború kitöréséről, és a hazánkat is elárasztó menekültáradatról, valamint arról, hogyan érint egy olyan embert ez a háború, aki az életét alapvetően az orosz kultúra, az orosz irodalom vizsgálatának szentelte.

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2023. május 12. |
hetényi zsuzsa
Nyugati, Keleti
Kalligram, 2023, 303 oldal
Hetényi Zsuzsa: Nyugati, Keleti könyv

A beszélgetés első fele Hetényi Zsuzsa fiatalkori tapasztalatai körül forgott, beszélt többek között arról, hogyan kezdett az orosz nyelvvel és kultúrával foglalkozni, valamint arról is, hogy legelőször 14 évesen, úttörőként járt a Szovjetunióban (ekkor kórházba is került), majd 17 évesen is visszatért. Végül egyetemistaként került oda hosszabb időre, első alkalommal ösztöndíjasként három hétre Odesszába, ahol legelőször is a tengert akarta látni. De nem azt látta, amit várt, a tenger ugyanis egy ráccsal volt elválasztva tőlük - már ekkor nyilvánvalóvá vált számára, hogy a látszat és a valóság között ebben a világban nagyon nagy különbség van.

A nyitott csatornarendszerű, patkányok lakta városban a kolerát is elkapta,

de igazából őt és a generációját úgy nevelték, hogy a nehézségek azért vannak, hogy túléljék őket, és amit túlél az ember, abból csak fejlődni, nemesedni lehet. Fiatal korára emlékezve beszélt Odesszáról és környékéről, a Patyomkin-falvakról, és arról, hogy legalább nyolc ország dokumentumaiban kell kutakodnia, ha ősei történetét szeretné megismerni a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban.

A történetgazdag kötet második részének kérdéseit boncolgatva Hetényi Zsuzsa elmondta, hogy Donbasz 2014-es elfoglalása óta érezni lehetett a háború szelét, de igazából akkor még mindenki elfordult, megbékélt, megalkudott a helyzettel, az irodalmi szakma is, a világ „nem kapta össze magát”, nem vett tudomást arról, hogy mi történik itt. 2022 februárja előtt is volt rossz előérzete, és amikor ez beigazolódott, és kitört a háború, akkor ő is, és a kollégái is szinte „megbénultak” itthon és Oroszországban egyaránt. Most azzal harcol, hogy ne szokjon hozzá a háború gondolatához, hogy ne érje utol az az egyébként teljesen természetes védekezési mechanizmus, hogy nem figyeli már a híreket, mert megszokja, belefásul. Úgy gondolja, Putyinék ezt az elfáradást pontosan ismerik, ezért is bombázzák álhírekkel, hírekkel a világot, hogy az emberek mielőbb elfáradjanak, ne érdekelje őket az egész. Ahogyan a könyvében, úgy a beszélgetésben is kitért a tavaly februárban szerzett tapasztalataira, amikor a hirtelen bénultság után felállt, és segíteni próbált. Önkéntes tolmácsnak állt a Nyugati pályaudvaron, és naponta fogadta a menekülteket, segített nekik, még kutyaboxokat is szerzett. A Westend bevásárlóközpontban szinte performanszszerűen koldult ezekre az eszközökre pénzt, hogy a menekültek a kutyáikat is magukkal vihessék.

-

Hetényi Zsuzsa úgy gondolja, az ország lakosai példásan összefogtak, mikor személyesen látták a menekülteket. Senki nem félt tőlük, mert nem elvont veszély voltak, hanem valós emberek, akiken mindenki igyekezett segíteni. Ebből a „piaci” hangulatból lett aztán a „tábor”, amikor a BOK csarnokba vitték a menekülteket már a külvárosi vonatokról, és ezzel elszemélytelenítették őket, megint lehetett tőlük félni és gyűlölni őket, holott ez egyáltalán nem így volt, míg közöttük voltak. A pályaudvaron mondta egyébként neki az egyik menekült, hogy

nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak.

Ez azért is nagyon szíven ütötte, mert éppen ezekkel a szerzőkkel foglalkozik tudósként, kutatóként.

Szóba került még a jelenkori orosz ellenzék, melyben nemcsak az értelmiségiek, de vidéki kamaszok, parasztasszonyok, fiatal lányok is megtalálják az ellenállás lehetőségét, ki-ki a maga módján. Ugyanakkor látható, hogy az értelmiség nagy része az emigrációt választja, és ez akkora probléma, hogy Hetényi nem is tudja elképzelni, az orosz kultúra mikor fog ebből a veszteségből felépülni, talpra állni. „Putyin nem Ukrajna ellen harcol, hanem az oroszok ellen” – mondta ki ezzel kapcsolatban az est egyik legfontosabb mondatát.

A beszélgetés utolsó részében arról esett szó, hogy az irodalom már régen leleplezte a háborút, talán Tolsztoj volt az első, aki ezt megtette a Szevasztopoli elbeszélésekben.

Mintha Tolsztoj kiment volna a pályaudvarra,

olyan ez a kötet: kézzelfoghatóan és hitelesen mutatja be, mit látott Tolsztoj 1855-ben. Hogy a mai, kortárs irodalom hogyan fog reagálni a most zajló háborúra, még nem látható pontosan. Az ukránok már most írják, az oroszok viszont nem, és biztosan ennek a háborúnak a lezárása után is lesz egy nagy lélegzetvétel, és csak ezután lesz ennek irodalmi lenyomata náluk. Az oroszok egyelőre hallgatnak, tudják, hogy be kell most fogni a szájukat, zárta a beszélgetést Hetényi Zsuzsa.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása – Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát

Egy éve Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a szomszédos országban zajló háború és annak következményei pedig mindannyiunk valóságává váltak. Az évfordulón ukrán kiadókat kerestünk meg, mondják el tapasztalataikat, cikkünkben emellett kísérletet teszünk rá, hogy könyves szempontból áttekintsük a mögöttünk álló háborús évet.

...
Hírek

Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író egy ismeretlen ukránhoz címzett fiktív levélben fejtette ki véleményét a több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háborúról. 

...
Hírek

Az orosz támadás óta az ukrán könyvpiacot komoly kár érte, de a szakma nem adja fel

Elhunyt szerzők, megsemmisülő könyvtárak, költözni kényszerülő kiadók - egy friss jelentés azt vizsgálta, hogyan tudnak túlélni az ukrajnai kiadók az orosz támadás óta. Bár a veszteségek tetemesek, a szakma kitart.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Meghalt Vajda Mihály

...
Zöld

Nanorobotok, deep fake és algoritmusok - diákoknak rendezett kiállítást a Neumann Társaság

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

...
Hírek

Ferenc pápa levelet írt a Nobel-díjas Jon Fossénak

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

...
Hírek

Megsemmisült Gáza városának legjelentősebb közkönyvtára

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!