Vajon nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak?

Vajon nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak?

Hetényi Zsuzsa jól ismert irodalomtörténész, műfordító (esszé)novellákat tartalmazó Nyugati, Keleti című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetét tegnap, a Margó Irodalmi Fesztivál első napján mutatták be. A rendkívül tartalmas, gyors folyású, Józsa Márta kérdéseire épülő beszélgetés a régi Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról is szólt, és az orosz-ukrán háborúhoz is sok ponton kapcsolódott. A beszélgetés felépítése a kötet hármas tagolódását követte: szó esett a fiatalkori, egyetemista időszak tapasztalatairól, az akkori Odesszáról, majd a közelmúlt eseményeiről, a háború kitöréséről, és a hazánkat is elárasztó menekültáradatról, valamint arról, hogyan érint egy olyan embert ez a háború, aki az életét alapvetően az orosz kultúra, az orosz irodalom vizsgálatának szentelte.

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2023. május 12. |
hetényi zsuzsa
Nyugati, Keleti
Kalligram, 2023, 303 oldal
Hetényi Zsuzsa: Nyugati, Keleti könyv

A beszélgetés első fele Hetényi Zsuzsa fiatalkori tapasztalatai körül forgott, beszélt többek között arról, hogyan kezdett az orosz nyelvvel és kultúrával foglalkozni, valamint arról is, hogy legelőször 14 évesen, úttörőként járt a Szovjetunióban (ekkor kórházba is került), majd 17 évesen is visszatért. Végül egyetemistaként került oda hosszabb időre, első alkalommal ösztöndíjasként három hétre Odesszába, ahol legelőször is a tengert akarta látni. De nem azt látta, amit várt, a tenger ugyanis egy ráccsal volt elválasztva tőlük - már ekkor nyilvánvalóvá vált számára, hogy a látszat és a valóság között ebben a világban nagyon nagy különbség van.

A nyitott csatornarendszerű, patkányok lakta városban a kolerát is elkapta,

de igazából őt és a generációját úgy nevelték, hogy a nehézségek azért vannak, hogy túléljék őket, és amit túlél az ember, abból csak fejlődni, nemesedni lehet. Fiatal korára emlékezve beszélt Odesszáról és környékéről, a Patyomkin-falvakról, és arról, hogy legalább nyolc ország dokumentumaiban kell kutakodnia, ha ősei történetét szeretné megismerni a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban.

A történetgazdag kötet második részének kérdéseit boncolgatva Hetényi Zsuzsa elmondta, hogy Donbasz 2014-es elfoglalása óta érezni lehetett a háború szelét, de igazából akkor még mindenki elfordult, megbékélt, megalkudott a helyzettel, az irodalmi szakma is, a világ „nem kapta össze magát”, nem vett tudomást arról, hogy mi történik itt. 2022 februárja előtt is volt rossz előérzete, és amikor ez beigazolódott, és kitört a háború, akkor ő is, és a kollégái is szinte „megbénultak” itthon és Oroszországban egyaránt. Most azzal harcol, hogy ne szokjon hozzá a háború gondolatához, hogy ne érje utol az az egyébként teljesen természetes védekezési mechanizmus, hogy nem figyeli már a híreket, mert megszokja, belefásul. Úgy gondolja, Putyinék ezt az elfáradást pontosan ismerik, ezért is bombázzák álhírekkel, hírekkel a világot, hogy az emberek mielőbb elfáradjanak, ne érdekelje őket az egész. Ahogyan a könyvében, úgy a beszélgetésben is kitért a tavaly februárban szerzett tapasztalataira, amikor a hirtelen bénultság után felállt, és segíteni próbált. Önkéntes tolmácsnak állt a Nyugati pályaudvaron, és naponta fogadta a menekülteket, segített nekik, még kutyaboxokat is szerzett. A Westend bevásárlóközpontban szinte performanszszerűen koldult ezekre az eszközökre pénzt, hogy a menekültek a kutyáikat is magukkal vihessék.

-

Hetényi Zsuzsa úgy gondolja, az ország lakosai példásan összefogtak, mikor személyesen látták a menekülteket. Senki nem félt tőlük, mert nem elvont veszély voltak, hanem valós emberek, akiken mindenki igyekezett segíteni. Ebből a „piaci” hangulatból lett aztán a „tábor”, amikor a BOK csarnokba vitték a menekülteket már a külvárosi vonatokról, és ezzel elszemélytelenítették őket, megint lehetett tőlük félni és gyűlölni őket, holott ez egyáltalán nem így volt, míg közöttük voltak. A pályaudvaron mondta egyébként neki az egyik menekült, hogy

nem tört volna ki a háború, ha az oroszok Nabokovot és Babelt olvasnak.

Ez azért is nagyon szíven ütötte, mert éppen ezekkel a szerzőkkel foglalkozik tudósként, kutatóként.

Szóba került még a jelenkori orosz ellenzék, melyben nemcsak az értelmiségiek, de vidéki kamaszok, parasztasszonyok, fiatal lányok is megtalálják az ellenállás lehetőségét, ki-ki a maga módján. Ugyanakkor látható, hogy az értelmiség nagy része az emigrációt választja, és ez akkora probléma, hogy Hetényi nem is tudja elképzelni, az orosz kultúra mikor fog ebből a veszteségből felépülni, talpra állni. „Putyin nem Ukrajna ellen harcol, hanem az oroszok ellen” – mondta ki ezzel kapcsolatban az est egyik legfontosabb mondatát.

A beszélgetés utolsó részében arról esett szó, hogy az irodalom már régen leleplezte a háborút, talán Tolsztoj volt az első, aki ezt megtette a Szevasztopoli elbeszélésekben.

Mintha Tolsztoj kiment volna a pályaudvarra,

olyan ez a kötet: kézzelfoghatóan és hitelesen mutatja be, mit látott Tolsztoj 1855-ben. Hogy a mai, kortárs irodalom hogyan fog reagálni a most zajló háborúra, még nem látható pontosan. Az ukránok már most írják, az oroszok viszont nem, és biztosan ennek a háborúnak a lezárása után is lesz egy nagy lélegzetvétel, és csak ezután lesz ennek irodalmi lenyomata náluk. Az oroszok egyelőre hallgatnak, tudják, hogy be kell most fogni a szájukat, zárta a beszélgetést Hetényi Zsuzsa.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása – Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát

Egy éve Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a szomszédos országban zajló háború és annak következményei pedig mindannyiunk valóságává váltak. Az évfordulón ukrán kiadókat kerestünk meg, mondják el tapasztalataikat, cikkünkben emellett kísérletet teszünk rá, hogy könyves szempontból áttekintsük a mögöttünk álló háborús évet.

...
Hírek

Mihail Siskin orosz író levele egy ismeretlen ukránhoz

Mihail Siskin orosz író egy ismeretlen ukránhoz címzett fiktív levélben fejtette ki véleményét a több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háborúról. 

...
Hírek

Az orosz támadás óta az ukrán könyvpiacot komoly kár érte, de a szakma nem adja fel

Elhunyt szerzők, megsemmisülő könyvtárak, költözni kényszerülő kiadók - egy friss jelentés azt vizsgálta, hogyan tudnak túlélni az ukrajnai kiadók az orosz támadás óta. Bár a veszteségek tetemesek, a szakma kitart.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

És egyszer csak: 5 író, akinek Carrie Bradshaw olvassa a könyveit a sorozatban

...
Hírek

Megújul a Libri-díj, más elv alapján osztják ki a Könyvhéten

...
Zöld

Papír vagy e-könyv­ – mi jobb a klímának?

...
Hírek

Az Egy nap írója nem ajánlja, hogy útikönyvként használd az új regényét

...
Hírek

Kiss Noémi a Nádas-ügyről: Dogmatikus módon osztják a nemzetközi irodalmi díjakat

...
Hírek

Szabó Lőrinc özvegye névjegykártyán reklamált a szomszédjának

...
Nagy

A papírtáskában felejtett díj, a titkos könyv és a harmadik kiadás – Sántakutya a Margón

...
Zöld

Erre a 7 barátra van szükséged

...
Könyvtavasz

Kiskamaszként akkor sem könnyű az élet, ha cirkuszos családban élsz - Olvass bele Turbuly Lilla könyvébe!

Margó 2024
...
Nagy

A papírtáskában felejtett díj, a titkos könyv és a harmadik kiadás – Sántakutya a Margón

...
Nagy

A fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni a jelzéseit – Szentesi, Havas, Biró és Cserna-Szabó a Margón

...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!