Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

Rózsákról, háborús traumákról és rendhagyó regényformákról is beszélgetett A rózsákról című regény pénteki margós bemutatóján Danyi Zoltán és Veiszer Alinda, a kötetből Porogi Ádám olvasott fel részleteket.

Fotó: Posztós János

ro | 2021. október 16. |
Danyi Zoltán
A rózsákról
Magvető, 2021, 472 oldal
-

Gyógyulástörténetként jellemezte Veiszer Alinda Danyi Zoltán új regényét, aminek a szerző kimondottan örült, már csak azért is, mert így a kötet nem kapta meg a háborús regény címkéjét. A háború ugyanakkor fontos trauma az elbeszélő életében, a kötet mégis arról szól, hogyan kezdi el kirángatni magát a hős ebből a traumatikus állapotból. A bemutatón nem is a háborúról, hanem a rózsákról esett a legtöbb szó, és persze a rózsatermelőkről (vagy ahogy a szegediek egyszer kijavították Danyit: a rózsatermesztőkről).

Amikor Veiszer azt firtatja, hogy a főhős vajon menekül-e a rózsák közé, Danyi azt feleli, hogy ez is egy lehetséges olvasat, és ez a mondat többször elhangzik az este folyamán. Az író ugyanis kényelmetlennek érzi a hasonló kérdések megválaszolását, hiszen az azzal járna, hogy saját maga értelmezze a főhősét, ezt viszont meghagyná inkább az olvasónak. („Szerzőként az autoritást igyekszem csökkenteni”.)

Azt viszont megerősítette, hogy a rózsákkal való foglalatoskodás valóban olyan, mint egy ima vagy egy meditáció – szerinte a fizikai munka felkínálja ezt a lehetőséget, hozzátéve azt is, minden, amit az ember odaadással végez, ugyanannyit ad neki vissza vagy még többet is. Danyi elismerte azt is, hogy a szövegben van egyfajta kényszeresség – vagy annak az imitálása –, és elmesélte, hogy írás közben próbált az élőbeszédhez és az élő gondolathoz közelíteni. Íróként ugyanakkor nem törekedett arra, hogy nagyon megkonstruálja a regényt, és

inkább a formát kereste írás közben.

Amikor belefogott, akkor annyit tudott, hogy a rózsákról akar írni – hozzátette ugyanakkor azt is, hogy nem volt választása, erről kellett írnia. És bár a rózsák „túl közel állnak” hozzá, valójában nem saját magáról akart írni. Kezdetben több elbeszélői móddal próbálkozott, de egyik sem volt jó, ám tudta, hogy az improvizáció előbb-utóbb elvezet valahova: „Valami erősebb volt nálam, muszáj volt csinálni”.

-

Ami ezekben a szövegváltozatokban közös volt, hogy a fizikai munka mindegyikben megjelent. Utóbbi során sok éles tárgyat használnak a szereplők, például maga a szemzés is olyan, mintha egy sebészi beavatkozás történne. Ez egészen odáig vezetett, hogy egy idő után azon kapta magát, hogy a testről ír, és rájött, hogy a test témáját a rózsák felől tudja megközelíteni. Utóbb rájött, hogy nem kell minden szövegváltozatot eldobnia, noha akkor még nem tudta, hogy ezek a verziók hogyan viszonyulnak majd egymáshoz. Így aztán elkezdett rajzolgatni. Egy motívummal kezdett, például a virággal, és megvizsgálta, hogy annak milyen aspektusai vannak (például a rózsabimbót mihez lehet hasonlítani). Az egyik történetszál egy körívdarabkát írt le, amely a következővel egy ideig párhuzamosan haladt, majd jött egy harmadik. Egy idő után azt vette észre, hogy a rózsát rajzolja, és a rózsa a regény formája lett.

-

Arra a kérdésre, hogy a hős miért hívja feleségnek a nőt, aki nem is a felesége, Danyi azt mondja, hogy ebben van egy kis játékosság (amúgy meg neki így tetszett). „Hét évig dolgoztam a könyvön, kicsit játszani kellett benne” – tette hozzá. Amikor Veiszer Alinda arról beszélt, hogy a regénybeli traumák (a háború, az apa erőszakossága, az a tény, hogy az anya elhagyta a gyerekét) mennyire szabdalják fel a regényt, Danyi azt mondta, könyv nagy kérdése épp ez, hogy

mennyire lehet megszabdalni egy életet.

Az ő válasza szerint nagyon meg lehet szabdalni, ugyanakkor az még utána is képes hajtani – akár a rózsa, amit rengetegszer lehet metszeni, mégis képes akár 25 évig is virágot hozni. „Úgy tűnik, van bennünk rózsa” – mondta, hozzátéve azt is, hogy míg egy embert tönkretehet egy trauma, addig a másikat nem, de szerinte döntés kérdése az is, mikor mondjuk azt valamire, hogy az már sok a mi életünkben.

A kötetben fontos szerep jut a szagoknak, de ez is a játékosság része volt, hiszen a rózsa illatához kapcsolódóan merült fel, hogy mi mindennek van még szaga. Veiszer Alinda felolvasott egy részt a kötetből, amelyben szerepelt a „büdös Szerbia” kifejezés, ami a könyvben a rosszul elhantolt halottakra utalt, és arra, hogy a főhős csak a rózsák között nem érzi ezt a szagot. Ugyanebben az idézetben szerepelt a „balfasz magyarországi magyarok” kifejezés is, mire Danyi elmondta, hogy a délszláv háború előtt a jugoszlávok a többi kelet-európait kicsit balfasznak tartották, gondolkodásukat torznak (habár az övék is az volt, csak másképp). A főhős gondolkodásában benne van ez a furcsa, határokon átívelő magyar-magyar kapcsolat, ami mindig eltéveszti, hogyan lehetne találkozni egymással. Szerinte a határon túli magyarok magyarok, de kicsit szerbek, románok, szlovákok is, ez pedig érték. Hozzátette ugyanakkor, hogy „valami tűnik el”, és a vajdasági magyar identitás szerinte kopik.

-

Elhangzott még az is, hogy a háborús trauma hatására a főhős képtelen vonatra szállni, és felvetődött, hogy vajon egy ilyen bagatell cselekedetre hogyan képes hatni a háború. Mire Danyi elmondta, ha valami aktualizálja, akkor a trauma

nem múlt, hanem jelen időként jelenik meg egy ember életében.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

A őszi Margó Irodalmi Fesztivál első napján Tompa Andrea beszélgetett Jennifer Teegével a nagyszüleihez való viszonyáról, múltfeldolgozásról és örökbefogadásról.

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

Halász Rita kapta idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat Mély levegő című könyvéért. Az elismerést tegnap adták át a Várkert Bazárban. Most a zsűri egyik tagja, Gaborják Ádám laudációját olvashatjátok. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit
...
Kritika

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.

Hírek
...
20/21

20/21

...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

...
Hírek

Ted Hughes műveit fordította németre a leendő miniszter

...
Szórakozás

Van, amivel George R.R. Martint is meg lehet lepni

...
Hírek

Meghalt Urbánszki László

...
Hírek

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

...
Hírek

A Harry Potter szereplői visszatérnek Roxfortba

...
Hírek

Meghalt Kóbor János