„Ötéves voltam, a harmadik emeleti lakásunkban a connecticuti Stratfordban. A könyv Bartholomew Cubbins 500 kalapja volt Dr. Seuss-tól” – írta Stephen King arra a kérdésre, hogy mi az első emléke az olvasásról.
Ahogy felnőtt, a kedvenc könyve (valószínűleg – írja) Agatha Christie Mert többen nincsenek című krimije.
„Ez a tökéletes krimi.”
A regény eredetileg Tíz kicsi néger címmel jelent meg, itt írtunk a változtatás okáról.
A könyv, ami tinédzserként megváltoztatta
„Teljesen beleéltem magam, teljesen ott voltam. Megvan az, amikor a gyerekek a Harry Potter-őrület csúcsán voltak? Én is így voltam Ralph-fal és Jackkel” – írja King A legyek uráról, ami számos szerkesztőséget megjárt, mire kiadót talált. Azt tudtad, hogy 1965-ben egy csapat fiú szintén egy lakatlan szigeten kötött ki? Itt írtunk az esetről.
King 12 évesen olvasta el James T. Farrell Studs Lonigan című regényét, ami egy klasszikus felnövekvés- és szexuális ébredéstörténet. „Már az első pillanattól kezdve megértettem Studsot. Ez egy trilógia, amely egy optimista fiatal chicagói tinédzsert követ a gazdasági válság idején – a harmadik kötetre megkeseredett alkoholistává válik. Ez táplálta tinédzserkorom cinizmusát, és fiktív portrét nyújtott az amerikaiakat bedaráló társadalmi erőkről. Egy-két évvel később Steinbeck Érik a gyümölcse váltotta fel a tökéletes depressziós könyvemként.”
Így született az író
Az inspirációt, hogy író legyen, King szintén A legyek urából merítette: „kölykökről szólt és én is kölyök voltam. A cselekmény egyszerű volt, az elvadulás hihető. 12 évesen olvastam, csak később értettem meg a levágott disznófej szimbolizmusát és a sorok mögötti szexuális jelentést. Azt éreztem, boldoggá tenne, ha valami ilyesmit tudnék írni.
És tudod mit? Így is lett.”
És mit olvas Stephen King most?
Újraolvasott könyvként említette Earl Thompsontól a Garden of Sandet, ami szintén a nagy gazdasági világválság idején játszódik és egy Jacky nevű fiú gyerekkoráról szól. „Tudni akartam, olyan radikális-e, mint emlékeztem.” Soha nem tudná viszont újraolvasni Lloyd C. Douglas És köntösömre sorsot vetettek című könyvét, ami egy római katona megtéréséről szól. Ebből készült egyébként az 1953-ban bemutatott A palást című film.
Jelenleg Daphne du Maurier 2025 októberében After Midnight címmel megjelenő novelláit olvassa.
(Guardian)
Nyitókép: Toronto International Film Festival. Fotó: Kevin Payravi/Wikimedia Commons
