Egyszer a barátokkal arról beszélgettünk, kinek melyik meselemez volt a kedvence gyerekként, és akik ismertük, egyetértettünk abban, hogy a Bambi-hangjátékot kicsiként roppant félelmetesnek találtuk. Mint kiderült, ezzel Stephen King is tudna azonosulni, igaz, ő a Disney feldolgozásán rettegett.
Ami azért meglepő, mert az 1942-es rajzfilm a kor ízlésének megfelelően kissé sziruposan cuki, ábrándos tekintetű nyuszikákkal, mókuskákkal és borzzal szórakoztatta a nézőket.
Nem tudjuk, hogy az új, kisköltségvetésű Bambi-horror, vagy az ősszel érkező, természetközeli és realisztikus Bambi-film apropóján történt-e, mindenesetre a CBR előtúrt egy 2014-es Rolling Stone-interjút, amiben King felidézte a pillanatot, amikor rájött, mennyire megigézik a horrorsztorik:
„Az első film, amit láttam, egy horrorfilm volt. A Bambi. Amikor az a kis szarvas az erdőtűzbe kerül, megrémültem, de fel is csigázott.”
Íme, az ominózus jelenetsor:
Itt érdemes ismét tisztázni, hogy King azért emlegeti szarvasként Bambit, mert a Disney megváltoztatta a címszereplő faját. Az Egyesült Államokban ugyanis nincs őshonos őz, ezért Bambit fehérfarkú szarvasborjúként rajzolták meg.
Ismered az eredeti Bambit?
A magyar zsidó származású Felix Salten 1923-as regénye persze egyáltalán nem az az édeskés gyerekmese, amire a Disney-adaptáció alapján gondolnánk. Karakterében sokkal közelebb áll hozzá a magyar hangjáték, vagy akár egy horrorfeldolgozás is.
A regény fontos témája
a magány, az egyedüllét, a kapcsolatok hiánya,
és sok filozofikus szakasz olvasható benne, mint például amikor két levél arról beszélget, hogy mi történik, miután lehullottak, vagy amikor egy egér halálát követően Bambi anyja elmagyarázza a gidának, hogy ők nem ragadozók (tehát prédák – de ez így kimondatlan marad).
Salten könyve 1928-ban jelent meg angolul Whittaker Chambers fordításában, ám ahogy ebben a cikkünkben írtuk, akkoriban a műfordítás nem volt igazán professzionális szakma, nem is fizették jól a művelőit, és sok hanyag munka született. Chambers pedig nem ismerte az osztrák német finomságait, fordítása így sok hibát tartalmazott, és félre is értelmezte a sztorit, amelyet így nem is annyira az üldöztetésről szóló emberi történetként, sokkal inkább egy állatos meseként olvashattak. Ennek lett egyenes következménye a Disney-féle feldolgozás.
