Az ősz egyik legnagyobb könyves sikere Sally Rooney Hová lettél, szép világ című regénye (ITT írtunk róla, ITT bele tudsz olvasni, ITT pedig egy interjút olvashatsz a szerzővel), amely három nap alatt bestseller lett, számos nyelven megjelent azóta. Izraelben egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem fog, az író ugyanis az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos álláspontja miatt nem járult hozzá ahhoz, hogy héberre is lefordítsák a Hová lettél, szép világot.

A nyílt levelet író izraeli szerkesztő, Ornit Cohen-Barak szerint Rooney főszereplői olyan irodalmi hősök, akik jobban meg akarják érteni magukat és a világot maguk körül. Az országoknak vannak határai, a kiadott történeteknek nincsenek, írta Cohen-Barak, hangsúlyozva, hogy szerinte minél többféle kulturális tartalomhoz férünk hozzá a nagyvilágból, annál jobban értünk más kultúrákat és egymást, mindez a párbeszédet, a pluralizmust, a kritikus gondolkodást és a toleranciát támogatja. Rooney hőseiben szerinte fontos az a különbség, ami a társadalomban elfoglalt helyük, politikai gondolkodásuk, a látszólagos magabiztosságuk és a belső vívódásaik között feszül. Az író kifejezetten elegánsan képes ezekről az összetett helyzetekről írni, és a szerkesztő szerint ez volt az az ok és érték, amiért eddig kiadták Rooney könyveit Izraelben.

Ezúttal viszont változott a helyzet, hiába érdeklődtek az új könyvről, kitérő válaszokat kaptak, majd Cohen-Barak közvetlenül az angol megjelenés előtt szembesült azzal, hogy Rooney politikai okokból elzárkózott a héber kiadástól. Ugyan az évek során ahhoz hozzászokott már, hogy egyes szerzők így döntenek, a szerkesztő leírta, mennyire meglepte ez a döntés pont Rooneytól. Cohen-Barak szerint ezzel Rooney pont az ellenkezőjét fogja elérni, mint amit szeretne.

A szerkesztő szerint még azoknak is nehéz a maga komplexitásában megértenie az izraeli-palesztin konfliktust, akik egész életükben ebben a valóságban éltek. És ahogy más komplex helyzetek esetében, az izraeli állapotokat is könnyű felszínesen, leegyszerűsítően, populista szlogenekkel megtűzdelve magyarázni. Azaz a párbeszéd helyett a polarizációt erősíteni.

“A konfliktusokat párbeszéddel lehet megoldani. Amikor hátat fordítasz a lehetőségnek, hogy a munkáiddal gazdagítsd a kulturális diskurzust, annak a rendszernek a kezére játszol, ami a sovány kulturális diétát hirdeti és kizárólag profitra és demagógiára törekszik. 

Ebben a konfliktusban is azt a komplex megfigyelést várnám el tőled, amit az irodalmi hőseidnek biztosítasz.”

Majd Cohen-Barak kitért arra is, mennyire ironikus, hogy bár Rooney azzal érvel, hogy közel áll hozzá a neomarxizmus, ezzel a lépéssel éppen azoknak okoz kárt, akiket védeni akar. Az az elit, amelyik olvas angolul, így is hozzáfér Rooney könyveihez, de az olyanoknak, mint Felix az új könyvében, nem lesz lehetősége látni, ahogy hozzájuk hasonló embereket egy másik kultúrában ábrázolnak. Ezzel pedig Rooney pontosan abba a csapdába esik, amibe a karakterei (Connell és Marianne, Frances és Bobbi), írja a szerkesztő.

Ráadásul Rooney beleegyeztett, hogy a könyvét lefordítsák és kiadják olyan országokban, amik alapvető emberi jogokat sértenek - ami kérdéseket vet fel, hogy miért egyedül Izraellel kapcsolatban hozott ilyen döntést.

Cohen-Barak végül meginvitálta Rooneyt egy izraeli utazásra, és jelezte, hogy biztos benne, hogy egy ilyen látogatás után Rooney több kérdéssel távozna, mint amennyi válasszal érkezett.

A nyílt levél teljes szövegét itt tudod elolvasni.