A dolgot nem gyerekkönyvszerzők találták ki, hanem a könyvkereskedők és a nyilvántartások vezetői, mégpedig a könyvek rendszerezésére. Az elektronikus nyilvántartások és a kódok használatának ötlete az 1960-as években vetődött fel először Angliában, amikor W. H. Smith számítógépes nyilvántartást vezetett be. Az ő kérésére fejlesztették ki a kilencjegyű vonalkódot. Ezt később más országok is átvették, 1970-től pedig hivatalosan is bevezették az immár tízjegyű ISBN-számok (International Standard Book Number) alkalmazását.
Megalakul Bookland
Az említett rendszer egészen 2007-ig volt forgalomban, amikor a többi kereskedelmi termék beérte a könyvpiacot, és minden másra is került vonalkód. Egységesen bevezették a tizenhárom jegyű vonalkódokat, amik minden termékre rákerülnek.
A helyzet megoldására találták fel Könyvországot, vagyis Booklandet.
Ez a földrajzilag nem létező hely egy ügyintézési anomália, amelyet egy Tirthak Saha nevű tartalomgyártó magyaráz el az Instagramon. A vonalkódok első három számjegye mindig az adott termék származási országát jelöli. A könyvek esetében ez, bárhonnan is származzanak, Csehországtól Csádig mindenütt 978 vagy 979 lesz. Erről magunk is megbizonyosodhatunk, ha leolvassuk a telefonunkkal a kéznél lévő vonalkódokat.
View this post on Instagram
Vagyis a könyves szakma egész egyszerűen maradt a korábban is jól bevált módszerénél: csak odabiggyesztette a Könyvországot jelölő három számot a termékei vonalkódjának elejére. Bookland tehát stílusosan egy kitalált hely, ami egyedül a könyvek univerzumában létezik.
(Fotó: Pexels)
