Nádasdy Ádám Aegon-díjas költő, író, nyelvész, Shakespeare-kutató volt Nyáry Krisztián podcast-sorozatának legutóbbi vendége. Bár a beszélgetést már jó ideje tervezték, a témát végül egy aktualitás adta: életbe lépett a melegellenes módosításokkal eltérített pedofiltörvény, amely a gyerekek körében tiltja „a homoszexualitását népszerűsítését és megjelenítését", a Magyar Közlönyben pedig már megjelentek a törvény részletei is (ezekről bővebben ITT írtunk).

„Az európai irodalom egy fiúszeretője halála miatt bosszút álló hős történetével, illetve egy saját neméhez vonzódó költőnő történetével kezdődik” – vezette fel a beszélgetést Nyáry Krisztián, hozzátéve, hogy Homérosz Iliásza, valamint Szapphó versei ma Magyarországon nem adhatók fiatalkorúak kezébe. Nádasdy Ádám erre úgy reagált, szerinte nem kéne komolyan venni azt a bődületes szamárságot, amelyet mindnyájunk szégyenére a Fidesz-kormányzat törvénybe foglalt. Mint mondta, van egy pont, amikor a jogszabályok akkora hülyeséget tartalmaznak, hogy normális felnőtt ember csak hümmögni tud, és azt mondja, hogy várjuk meg, amíg egy napon hoznak majd egy igazi gyerekvédelmi törvényt, amiben majd nem lesznek ilyesmik.

Nyáry Krisztián szerint ez egy magánember, egy polgár válasza, de egy könyvkereskedelemmel foglalkozó cég vagy egy könyvesbolt esetében ez nem ilyen egyszerű, nemrég például megbüntettek egy könyvesboltot 250000 ezer forintra, amiért úgy forgalmazták a Micsoda család! című mesekönyvet, hogy nem tüntették fel, hogy „hagyományostól eltérő tartalom” található benne. „Mondhatjuk azt, hogy itt egy túlbuzgó feljelentő és egy túlbuzgó hivatalnok működött, de igazad van, erre lehetőséget ad a törvény” – reagált Nádasdy, kiemelve, hogy különösen ártalmas, hogy a szabályt arra alapozzák, hogy az emberek feljelentgessék egymást. Nyáry Krisztián ehhez azt tette hozzá, hogy az eset ráadásul furcsa precedenst teremt, mivel 

könyvesboltot még soha nem büntettek meg az árusított könyvek tartalma miatt, az ugyanis a kiadó felelőssége mindenütt a világon.

A beszélgetésen felmerült az is, hogy vajon milyen tartalom számít „öncélú szexualitás megjelenítésének”, hiszen szigorúan véve minden olyan szexuális kapcsolat öncélú, amely nem gyermekáldással végződik. Ha ezt komolyan vesszük, a fogamzásgátlás bemutatása is tiltott lesz ezután. Nádasdy Ádám szerint az egész rettenetes ostobaság, amely abból született, hogy a Fidesz-kormányzat egy hangzatos lózungot akart leírni, mert úgy gondolta, ez a választóinak ínyére lesz. Felidézett egy hasonló példát a kommunizmusból, az Országh László által szerkesztett A magyar nyelv értelmező szótára esetét, amelyben bizonyos szavaknál – mint például a bércsökkenés, az elszegényedés vagy a prostitúció – feltüntettek egy szoc.e. (azaz szocializmus előtti) jelzést. Amikor később egy barátja megkérdezte Országh Lászlót, hogy miért csinálták ezt, a következőket mondta: „Fiam, te nem tudod, hogy mit harcoltunk azért, hogy egyáltalán benne lehessenek ezek a szavak a szótárban”.

Szóba került az is, hogy a törvény Nádasdy Ádám műveinek egy részét is érinti, amennyiben 18 éven aluliak mostantól nem vásárolhatják meg azokat. Az író erre annyit mondott: „Minden munkámra, ami érinti a homoszexualitást, egy csíkot ezentúl tegyenek rá, hogy csak 18 éven felülieknek”. Azt azért hozzátette, hogy gyerekvédelmi szempontból nagyon károsnak tartja a törvényt, mert a gyerekeket nem szabad elzárni fontos információktól, ahogy meg kell tanítani őket arra, hogy mi a pénz, ugyanúgy a nemiségre is meg kell tanítani. Éppen ezért, ha a politikai helyzet változik, szerinte sürgősen kell hozni egy új gyermekvédelmi törvényt, amiben benne van, hogy kötelező a gyerekeket felvilágosítani arról, hogy hányféle nemiség létezik, vagy hogy mit akarhatnak tőlük a nénik és bácsik, és hogyan tudják megvédeni magukat, ha kell. Nevetségesnek tartja azt is, hogy ráadásul 16 éves kor a beleegyezési korhatár, tehát két 16 éves meleg fiú létesíthet szexuális kapcsolatot, ugyanakkor a törvény megtiltja, hogy beszélhessenek róla.

Ennek apropóján szó esett arról, hogy mi lehet a hatása, ha egy saját neméhez vonzódó vagy identitásában elbizonytalanodó kamasz nem kap segítséget az iskolában. Nádasdy Ádám szerint súlyos következményei lehetnek, mert 

az elszigeteltség a legnehezebb a melegként felnövő fiúknak és lányoknak.

Ráadásul a melegek világa nem egy átlagos kisebbség, abban az értelemben, hogy míg az etnikai vagy vallási kisebbségek közösséget alkotnak, addig a melegséggel többnyire egyedül van az ember, hiszen a családja nem olyan, mint ő.

A beszélgetésen elhangzott az is, hogy Nyáry Krisztián éppen egy szöveggyűjtemény összeállításán dolgozik (erről ITT írtunk), amelybe olyan klasszikus magyar és világirodalmi műveket szedett össze, amelyek az azonos neműek közti szerelem témáját járják körül. A címe Tiltott irodalom lesz és a Corvina Kiadónál fog megjelenni nagy 18-as karikával. Azt mondta, nagyon sok, legalább 300 ilyen szöveget olvasott az elmúlt 1,5-2 hónapban, a benyomása pedig az volt, hogy ez alapvetően ugyanaz a szerelem, csak több a rejtőzködés, a titok, a kirekesztettség. Nádasdy Ádám szerint a melegeknek ez a helyzete, a rejtőzködés, a reménytelen-reménykedő próbálkozás hasonlít az 1850-es évek világára, amikor társadalmi, vallási különbségek szerelmek útjába állhattak, sok regény szól erről. A heteró világban ezek a különbségek azóta háttérbe szorultak. Mint mondta, tulajdonképpen csak az 1950-es évek óta létezik olyan, hogy két azonos nemű felnőtt ember él együtt kapcsolatban vagy házasságban, ezek tehát nagyon modern dolgok és sokan rémülettel nézik, mert szokatlan. A helyzetet a női emancipáció kezdeteihez hasonlította, amikor szintén sokan rémülettel nézték, hogy a nők tanulni kezdtek.

A beszélgetés végén Nyáry Krisztián megkérdezte, melegség témájában milyen könyvet ajánlana – persze szigorúan csak felnőtteknek. Nádasdy Ádám Galgóczi Erzsébettől a Törvényen kívül és belült, James Baldwintól a Giovanni szobáját, Thurzó Gábortól A hal és a hálót és Nádas Pétertől az Emlékiratok könyvét említette. Végül az is kiderült, hogy Nádasdy jelenleg egy olyan könyvön dolgozik, amely műfordítói tapasztalatairól szól. A csökkenő költőiség lesz a címe és a Magvetőnél fog megjelenni.