Nádasdy Ádám: A pedofíliát nem szabad összemosni a melegséggel

Nádasdy Ádám a PartizánPRIDE vendégeként gyerekkoráról, magánéletéről, rendszerváltás előtti és utáni tapasztalatairól mesélt. Az interjú végén pedig a kormányzat szexuális kisebbségeket támadó, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó törvényére is reagált. 

Forgách Kinga | 2021. június 23. |

A beszélgetés elején Gulyás Márton egy Nádasdyval készült interjút idézett 98-ból, amelyben azt mondta, a depressziót nem ismeri, de a tragikus szomorúságot igen. Nádasdy tartotta magát ahhoz, amit akkor mondott, hogy hála Istennek nem ismeri a depressziót, bár persze magánéleti csalódásai, “pofára esései” neki is voltak. 

Ezt követően mesélt a gyerekkoráról is, amit meghatározott a kívülállás tapasztalata.

Az édesanyja osztrák volt, és bár kisgyerekkora óta Magyarországon élt és jól tudott magyarul, alapvetően német anyanyelvű volt, ahogy a nagyszülei is. Otthon németül beszéltek, ez volt a természetes. “Bizonyos értelemben a kívülállását a családnak már ez a németnyelvűség is mutatta” - mondta, majd hozzátette, hogy erre még rátett, hogy a szüleinek furcsa munkája volt más gyerekek szüleihez képest, mert mindketten az Operaházban dolgoztak. Az apja, Nádasdy Kálmán még filmet is rendezett, például a Ludas Matyit. Hogy az apja hogyan próbált művészként autonóm módon létezni az 50-es években, azt Nádasdy Ádám nem nagyon tudta megmondani, nem beszéltek ilyenekről otthon.”A mi családunkban nem volt szokás magánügyekről, érzelmekről beszélni.” Az apja aztán az Opera igazgatója is lett, akkor elhangzott tőle, hogy egy operaházat csak az uralkodó kegyeiből lehet működtetni. 

Kiderült az is, hogy gyerekként Nádasdy Ádám sok időt töltött a nagyszüleivel, akik nagyon szeretetteljesek voltak. Ugyanabban a házban két lakása volt a családnak. Az egyikben a szülei laktak és ő, illetve a háztartási alkalmazottak. A másikban a nagyszülei és a féltestvérei. A nap nagy részét ő a nagyszüleinél töltötte, ahol sok szeretetet kapott. Politikailag a család a reakciósok közé tartozott, a kommunista szó veszélyes, ijesztő és kínos szó volt, amit lehalkítva mondtak. “Nálunk senki se volt párttag, de apám útitársa volt a kommunista rendszernek, mert azt akarta, hogy az Operában felmenjen a függöny.” Nádasdy azt is elmesélte, hogy nem nagyon lázadt, csak annyiban, hogy nem akart betagozódni a kulturális elitbe, és olyan barátokat választott, akik nagyon szeretetteliek, de egyszerűek voltak. El is titkolta a barátai elől a hátterét, tudását. 

Gulyás Márton arról is megkérdezte, hogyan élte meg 1968-at, amikor 21 éves volt. 

“Halálosan szégyelltem magam a magyar részvétel miatt és nagyot csalódtam” - mondta

az író, kiemelve, hogy mivel az édesanyja Prágában született, az ismerős város volt számukra. Ráadásul csehszlovák barátok meghívására ő 1968 tavaszán járt is Prágában, ahol csodálatos volt a felszabadulást látni. “1969-ben újra mentünk Prágába, de az már nagyon szomorú volt.”

A rendszerváltásról Nádasdy azt mondta, az egy csodás élmény volt számára, amit tőle elvenni nem lehet. Az azóta történtekkel persze más a helyzet. Csalódott amiatt, hogy a magyarság jelentős része mennyire hagyja magát az orránál fogva vezetni a propagandisztikus médiától, a hamis prédikátoroktól, például Soros Györggyel kapcsolatban, aki nagylelkű jótevője a magyarságnak. 

Nyelvészeti munkásságát annyiban érintették, hogy szóba került, 2010 után sok kritikát kapott a jobboldaltól, mondván, a magyar nyelv becsületét megsértette azzal, hogy ragaszkodik a finnugor eredethez. Nádasdy erre annyit reagált, hogy ez hülyeség.

Miért kéne támadni egy tudóst azért, mert állít valamit, ami ráadásul úgy is van?

- tette fel a kérdést. Szó esett a nyelv változásáról is, ami szerinte nem egyenlő a nyelv romlásával. Leszögezte, hogy nem ő, hanem a nyelvtudomány mondja ezt. “Évezredek óta a művelt emberek idősebb korukban úgy érzik, hogy romlik a nyelv. Dehát ez az idősödő emberek optikai csalódása” - mondta. 

Ha már a szóhasználatról esett szó, Gulyás Márton szóba hozta, hogy Nádasdy Ádám tudatosan használja a buzi szót, hogy visszahódítsa azt a szélsőjobboldaltól. Aztán egy emlékezetes 444-es villáminterjút is bevágtak, amelyben az író arról beszélt, hogy nem szereti az LMBTQ mozaikszót, nem gondolja, hogy azok az emberek, akiket ez a szó lefed, mind egy csoportba tartoznának. 

“Én szeretném leszögezni, hogy én nem vagyok mindez, hanem csak az vagyok, ami vagyok.”

Azt is hozzátette, hogy nem szereti, hogy betűszavakat képeznek, azt sunyításnak érzi. A szexuális orientációt és a nemi identitás kérdését szerinte nem kellene összekapcsolni. “Én nem örülök annak, hogy a tágabb közvélekedés ezeket összekapcsolja. Tőlem semmi nem áll távolabb, mint hogy férfiból nővé változnék, vagy hogy ezt érdeklődéssel nézném.”

Nádasdy nagyon nyíltan beszélt az interjúban egykori partneréről, Ivánról is, akivel majdnem húsz évig éltek együtt. A kapcsolatuk Iván öngyilkosságával ért véget. Az író őszintén mesélt azokról a nehézségekről, amikkel abban az időben küzdött, és a kétségeiről, amelyek azzal kapcsolatban fogalmazódtak meg benne, hogy vissza tudta-e volna még tartani. Elmondta, hogy Ivánnak már gimnazista korában is volt több öngyilkossági kísérlete, és elmeosztályra is került. És bár később jobban volt, pszichológushoz járt, mindig mondogatta, hogy az ő fegyvertárába ez az eszköz beletartozik, nem akar megöregedni, lehet, hogy egyszer majd ki fog lépni. Klinikai depressziós volt, szabadulni akart, és Nádasdy azt se tudja, jót tett-e vele, hogy sokáig visszatartotta. 

Az író mesélt a családjáról is, két lánya, sőt már unokája is van. A gyerekvállalás örömét és terheit velük megtapasztalta, mostani párjával már nem szeretnének gyereket. Elmondta, hogy nehéz volt kilépnie a házasságából, de nagyon boldogtalan volt, mert hiányzott neki a férfitárs. Később aztán megismerte Ivánt, ő bátorította aztán arra, hogy elmondja a lányainak, hogy meleg. Ekkor ők 15 és 18 évesek voltak. Azt is ő mondta, hogy egyszerre kell elmondani nekik, hogy a titok ne álljon a testvérek közé. 

A Partizán interjúja még a kormányzat szexuális kisebbségeket támadó törvénycikkeinek benyújtása és elfogadása előtt készült. Így Nádasdy Ádám a beszélgetés végén rövid videóüzenetben reagált az elmúlt napok eseményeire. Ebben azt mondta, felháborítónak és gyalázatosnak tartja a kormány és a Jobbik által elfogadott törvényt, amelybe belekeverték a melegekkel kapcsolatos részeket.

A pedofíliát szerinte is mindenképpen büntetni kell, szörnyű bűncselekmény, de nem szabad összemosni a melegséggel és a homoszexualitással.

Azt is mondta, nagyon szégyelli magát Európa előtt, ilyen törvényeket már Európában nagyon régen nem hoznak, ilyen Oroszországban van. Kiemelte, hogy nagyon kártékonynak tarja az Orbán-kormány tevékenységét, mert Magyarországon az erkölcsi színvonalat megpróbálják visszasüllyeszteni a kommunista idők színvonalára. Ennek pedig sajnos az újabb példája ez a törvény. “Azt tudom üzenni a melegeknek, leszbikusoknak, bátorság, nem kell ezeket a törvényeket az utolsó szálig betartani, várjuk ki, majd szépen abbahagyják és az egész dolog elmúlik.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nádasdy Ádám: Üdvözletünket küldjük Nyugatról, a ködös Albionból [Képeslap]

Idén nyáron egy apró analóg játékra hívtuk meg a kortárs írókat, rra kértük őket, küldjenek nekünk képeslapot. Most Nádasdy Ádám küldeményét láthatjátok. 

...
Podcast

Nádasdy Ádám: Ez tulajdonképpen a visszatérő kötet a sokéves Dante szolgálat és rabszolgaság után 

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete nyerte el idén az Aegon Irodalmi Díjat. A tavalyi nyári Margó Irodalmi Fesztiválon tartott könyvbemutatón pedig a szerző nemcsak költészetéről, hanem az  elmúlásról, az identitás és a szerelem kérdéséről is beszélt.

...
Összekötve

Nádasdy Ádám: A hazugságok úgy rakódnak le mint a guanó - Összekötve

Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete lett a 2019-es év legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, az idei Aegon Irodalmi Díj nyertese. Most a rendkívül személyes kötet egyes versrészleteire reflektálva őszinteségről, identitásról, értékrendről és persze hivatásról beszélgettünk a sokoldalú szerzővel.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...
A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.