Az irodalmi díjaknak csak a 18%-át kapták nők az elmúlt 15 évben

Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum. Az eredményeket a Szépírók Társasága fesztiválja keretében mutatták be november 27-én egy online konferencián számos hallgatóság előtt. Az irodalmi életben jelenlévő rendszerszintű problémákról, és az előrelépés, a javulás lehetőségéről tanácskoztak Nők a mai magyar irodalomban címmel. A Fórum beszámolóját olvashatjátok.

vl | 2020. december 02. |

2020-ban a Szépírók Társasága három tagjának kezdeményezésére női érdekvédelmi csoport szerveződött a tagságon belül. A SZÍN a női írók esélyein hivatott javítani az irodalmi életben. A csoport célja a nők érdekvédelmének, esélyegyenlőségének segítése egy olyan intézményrendszerben, ahol igen erősen jelen van a diszkrimináció. Ez különösen szembetűnő az életművek elismerése területén, de már az irodalomba való belépéskor számtalan ok miatt nem jutnak előre a nők: a konferencia az okokat kereste. 

Igazságosabb rendszer szükséges

A SZÍN kiemelten fontosnak tartja, hogy az esélyegyenlőség közös ügye legyen a férfi és női szerzőknek, a szakma minden szereplőjének: az irodalmat támogatóknak és fogyasztóknak, tehát az olvasóknak, valamint a könyvkiadóknak és a médiának egyaránt. A legfontosabb célkitűzés, hogy a nők egyenlő eséllyel vegyenek részt a művészeti életben. Életművük elismerése terén a mostaninál igazságosabb rendszer épüljön ki. Kiderült, hogy a díjak, kitüntetések és a honoráriumok, valamint a művészeti járadékok és a műfordításra, külföldi megjelenésre szánt támogatások terén is van mit javítani a jelenlegi helyzeten. 

A SZÍN tehát erősen abban érdekelt, hogy szakmai keretben tárja fel az anomáliát, és a tágabban vett szakmai életben példaértékűen segítse a nőket művészeti pályájukon.

Ennek jegyében szervezte meg november 27-én a Szépírók Társasága soron következő fesztiválját, ahol a szakma rangos képviselői, kurátorok, kritikusok, irodalmárok és írók előtt tanácskoztak. 

Több lépcsős üvegplafon a nők esetében

A konferenciához egy kutatás is készült. Ebben azt vizsgálták meg 13 jelentős irodalmi díj esetében, hogy miként alakult a nemek aránya a kiosztott díjak vonatkozásában az elmúlt 15 évben.

A legfontosabb eredmény, hogy míg a férfiaknak jutott a díjak 82%-a, addig a nők csupán 18%-os arányban részesültek az elismerésekből.

Ez még annak fényében is erős diszkriminációt jelez, hogy az 5 legnagyobb kiadónál 30% körüli a nők aránya a férfiakéhoz képest. Az ún. üvegplafon (amin nem jutnak tovább a nők) tehát több lépcsőben is tetten érhető. Amennyiben viszont azt vesszük alapul, hogy a nők és a férfiak elméletileg ugyanolyan teljesítményre képesek, akkor az 50%-hoz kell viszonyítani a díjak arányát. Így a torzulás még drasztikusabb.

Becsontosodott rendszer

A konferencián szó esett arról, hogy a nők belépését sok szinten akadályozza a jelenlegi „becsontosodott” rendszer. Már az elit kiadóknál megtörténik a szűrés és a lemorzsolódás. Emiatt alacsony számban jutnak be a nagy presztízsű kiadóhoz nők (sokszor növeli esélyüket, ha férfinéven publikálnak). Műveiket még mindig inkább a lektűr kategóriába sorolja a szakma és nem a „magas irodalomba”. A konferencia statisztikájából világos lett, hogy az életművek elismerése terén is jelentős hátrányban vannak a nők. Olyan híres életmű díjaknál, mint pl. a József Attila-díj vagy a Kossuth-díj, mindössze 14 százalék a női díjazottak aránya az 1970-es évek óta. A művészeti díjak odaítélését tehát igencsak jellemzi a becsontosodás jelensége: a díjhalmozás és a befuttatott hagyomány. Elég korán eldől, kik lesznek azok az írók, akik részesülnek a díjakból, a rendszer aztán évtizedeken át szinte mozdulatlan marad számunkra.

A kerekasztal-beszélgetés további dimenziókkal árnyalta a kérdést. 

A díjak kiosztása esetén előfordulhat, hogy a kapcsolati háló vagy a szociális rászorultság is befolyásolja a döntést. Fontos lenne megvizsgálni, ezek milyen mértékben írják felül a művek objektív értékelését, és hogy ezek a gyakorlatok inkább kedveznek-e a férfi íróknak.

Ezen kívül a fiatalok esetében nagy nehézséget okoznak a szexuális visszaélések. Ezek az ügyek vélhetőleg sokakat tántorítanak el a pályától, de mindenképp megnehezítik azt, hogy komfortosan és magabiztosan tudjanak az érintettek tevékenykedni és fejlődni a szakmájukban. 

Javaslatok az előrelépésre

A tanácskozás megoldásokat is kínált a művészeti intézmény-rendszer javítására: az önreflexió volt az egyik ilyen gondolat a zsűrik esetében, a szociális élethelyzet tágabb értelemben való figyelembevétele, az etikai kódex, végül a díjazási rendszerben a női jelöltek arányának javítása, ennek előzetes deklarálása.

A SZÍN 2021 tavaszától új rendezvényeket és akciókat tervez, célja a szakmán belüli aránytalanságok és visszaélések részletesebb feltárása, mindez továbbra is a párbeszéd és az odafigyelés jegyében.

CIKKEINK A TÉMÁBAN:

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik - Könyves magazin

mi a különbség írónő és nőíró között? hogyan nem jelennek meg a nők az irodalomban? milyen hatással van a hiány, a Hézag a női tapasztalat megjelenítésére? hogyan határozza meg az egyént az olvasói szocializáció? hogyan jelenik meg a Hézag az irodalmi rendszeren belül, vagyis az a hiány, ahol a nők helye van az irodalomban?

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak - Könyves magazin

"A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt", mondta néhány hónapja egy oktatásról és a nemek közötti egyenlőségről szóló konferencián Tóth Krisztina, majd elmesélte, milyen beszólásokat kapott a szakmán belül csak azért, mert nő.

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt - Könyves magazin

Az Ezer Gyerek Egyesület február végén tartott egy konferenciát Budapesten, melynek fő témája az oktatás és a nemek közötti egyenlőség volt. A konferencián felszólalt Tóth Krisztina is, az előadásáról szóló videó a napokban került fel az internetre. Összeszedtük a főbb megállapításait, benne sok személyes történettel, de érdemes végignézni a teljes videót!

45 könyv, amit mindenképp olvasson el nőktől - Könyves magazin

Ha csak az irodalmi díjakat nézzük, akkor lehet, hogy nem hallatszik messzire a női szerzők hangja, de témaválasztásaik, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. Szeretnénk bemutatni, számunkra mennyire szélsőségesen izgalmas és gazdag az irodalomnak az a része, amit nők írnak.

Nőkről szóló könyvvel nem lehet irodalmi díjat nyerni - Könyves magazin

A női írók leginkább csak akkor nyernek irodalmi díjakat, ha férfi szereplő szemszögéből írnak, derítette ki Nicola Griffith. Az angol-amerikai írónő az elmúlt tizenöt évben irodalmi díjat nyert regényeket elemezte abból a szempontból, milyen nemű a szerzőjük illetve a narrátoruk.

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa - Könyves magazin

Criado Perez érezhetően rengeteg munkával létrehozott szövege Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne. A nem a múlt magyarázata vagy a jövő elképzelése hangsúlyos. Criado Perez nem talál ki történeteket vagy főhősöket, olvasóként nincs új, egzotikus világ, amiben el lehetne merülni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...
Nagy

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...
Hírek

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt

ADVENT
...
Könyves Advent

Amikor a szél a legigazabb - mit gondolnak valójában magukról és szeretteikről az idősek?

Ki ne szeretné megismerni az idősek gondolatait és tapasztalatait, hogy számot vethessen saját életével, és jobban megismerhesse önmagát?

...
Könyves Advent

Byung-Chul Han szerint a szerelem mára puszta szexualitássá vált

Han számára a szerelemhez bátorság kell, bátorság, hogy vállaljuk önmagunk megtagadását a Másik felfedezése érdekében. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Paul Newman memoárja hol vicces, hol fájdalmas, de mindenekelőtt kegyetlenül őszinte

Az Egy hétköznapi ember különleges élete kitárulkozó és önelemző, szeretetteljes és őszinte, összetett és mély írás, amely új fényben tárja elénk korunk egyik legnagyobb filmsztárját, az embert, akit sokan csodáltak, de kevesen ismertek. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!