2020-ban a Szépírók Társasága három tagjának kezdeményezésére női érdekvédelmi csoport szerveződött a tagságon belül. A SZÍN a női írók esélyein hivatott javítani az irodalmi életben. A csoport célja a nők érdekvédelmének, esélyegyenlőségének segítése egy olyan intézményrendszerben, ahol igen erősen jelen van a diszkrimináció. Ez különösen szembetűnő az életművek elismerése területén, de már az irodalomba való belépéskor számtalan ok miatt nem jutnak előre a nők: a konferencia az okokat kereste. 

Igazságosabb rendszer szükséges

A SZÍN kiemelten fontosnak tartja, hogy az esélyegyenlőség közös ügye legyen a férfi és női szerzőknek, a szakma minden szereplőjének: az irodalmat támogatóknak és fogyasztóknak, tehát az olvasóknak, valamint a könyvkiadóknak és a médiának egyaránt. A legfontosabb célkitűzés, hogy a nők egyenlő eséllyel vegyenek részt a művészeti életben. Életművük elismerése terén a mostaninál igazságosabb rendszer épüljön ki. Kiderült, hogy a díjak, kitüntetések és a honoráriumok, valamint a művészeti járadékok és a műfordításra, külföldi megjelenésre szánt támogatások terén is van mit javítani a jelenlegi helyzeten. 

A SZÍN tehát erősen abban érdekelt, hogy szakmai keretben tárja fel az anomáliát, és a tágabban vett szakmai életben példaértékűen segítse a nőket művészeti pályájukon.

Ennek jegyében szervezte meg november 27-én a Szépírók Társasága soron következő fesztiválját, ahol a szakma rangos képviselői, kurátorok, kritikusok, irodalmárok és írók előtt tanácskoztak. 

Több lépcsős üvegplafon a nők esetében

A konferenciához egy kutatás is készült. Ebben azt vizsgálták meg 13 jelentős irodalmi díj esetében, hogy miként alakult a nemek aránya a kiosztott díjak vonatkozásában az elmúlt 15 évben.

A legfontosabb eredmény, hogy míg a férfiaknak jutott a díjak 82%-a, addig a nők csupán 18%-os arányban részesültek az elismerésekből.

Ez még annak fényében is erős diszkriminációt jelez, hogy az 5 legnagyobb kiadónál 30% körüli a nők aránya a férfiakéhoz képest. Az ún. üvegplafon (amin nem jutnak tovább a nők) tehát több lépcsőben is tetten érhető. Amennyiben viszont azt vesszük alapul, hogy a nők és a férfiak elméletileg ugyanolyan teljesítményre képesek, akkor az 50%-hoz kell viszonyítani a díjak arányát. Így a torzulás még drasztikusabb.

Becsontosodott rendszer

A konferencián szó esett arról, hogy a nők belépését sok szinten akadályozza a jelenlegi „becsontosodott” rendszer. Már az elit kiadóknál megtörténik a szűrés és a lemorzsolódás. Emiatt alacsony számban jutnak be a nagy presztízsű kiadóhoz nők (sokszor növeli esélyüket, ha férfinéven publikálnak). Műveiket még mindig inkább a lektűr kategóriába sorolja a szakma és nem a „magas irodalomba”. A konferencia statisztikájából világos lett, hogy az életművek elismerése terén is jelentős hátrányban vannak a nők. Olyan híres életmű díjaknál, mint pl. a József Attila-díj vagy a Kossuth-díj, mindössze 14 százalék a női díjazottak aránya az 1970-es évek óta. A művészeti díjak odaítélését tehát igencsak jellemzi a becsontosodás jelensége: a díjhalmozás és a befuttatott hagyomány. Elég korán eldől, kik lesznek azok az írók, akik részesülnek a díjakból, a rendszer aztán évtizedeken át szinte mozdulatlan marad számunkra.

A kerekasztal-beszélgetés további dimenziókkal árnyalta a kérdést. 

A díjak kiosztása esetén előfordulhat, hogy a kapcsolati háló vagy a szociális rászorultság is befolyásolja a döntést. Fontos lenne megvizsgálni, ezek milyen mértékben írják felül a művek objektív értékelését, és hogy ezek a gyakorlatok inkább kedveznek-e a férfi íróknak.

Ezen kívül a fiatalok esetében nagy nehézséget okoznak a szexuális visszaélések. Ezek az ügyek vélhetőleg sokakat tántorítanak el a pályától, de mindenképp megnehezítik azt, hogy komfortosan és magabiztosan tudjanak az érintettek tevékenykedni és fejlődni a szakmájukban. 

Javaslatok az előrelépésre

A tanácskozás megoldásokat is kínált a művészeti intézmény-rendszer javítására: az önreflexió volt az egyik ilyen gondolat a zsűrik esetében, a szociális élethelyzet tágabb értelemben való figyelembevétele, az etikai kódex, végül a díjazási rendszerben a női jelöltek arányának javítása, ennek előzetes deklarálása.

A SZÍN 2021 tavaszától új rendezvényeket és akciókat tervez, célja a szakmán belüli aránytalanságok és visszaélések részletesebb feltárása, mindez továbbra is a párbeszéd és az odafigyelés jegyében.

CIKKEINK A TÉMÁBAN:

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik - Könyves magazin

mi a különbség írónő és nőíró között? hogyan nem jelennek meg a nők az irodalomban? milyen hatással van a hiány, a Hézag a női tapasztalat megjelenítésére? hogyan határozza meg az egyént az olvasói szocializáció? hogyan jelenik meg a Hézag az irodalmi rendszeren belül, vagyis az a hiány, ahol a nők helye van az irodalomban?

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak - Könyves magazin

"A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt", mondta néhány hónapja egy oktatásról és a nemek közötti egyenlőségről szóló konferencián Tóth Krisztina, majd elmesélte, milyen beszólásokat kapott a szakmán belül csak azért, mert nő.

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt - Könyves magazin

Az Ezer Gyerek Egyesület február végén tartott egy konferenciát Budapesten, melynek fő témája az oktatás és a nemek közötti egyenlőség volt. A konferencián felszólalt Tóth Krisztina is, az előadásáról szóló videó a napokban került fel az internetre. Összeszedtük a főbb megállapításait, benne sok személyes történettel, de érdemes végignézni a teljes videót!

45 könyv, amit mindenképp olvasson el nőktől - Könyves magazin

Ha csak az irodalmi díjakat nézzük, akkor lehet, hogy nem hallatszik messzire a női szerzők hangja, de témaválasztásaik, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. Szeretnénk bemutatni, számunkra mennyire szélsőségesen izgalmas és gazdag az irodalomnak az a része, amit nők írnak.

Nőkről szóló könyvvel nem lehet irodalmi díjat nyerni - Könyves magazin

A női írók leginkább csak akkor nyernek irodalmi díjakat, ha férfi szereplő szemszögéből írnak, derítette ki Nicola Griffith. Az angol-amerikai írónő az elmúlt tizenöt évben irodalmi díjat nyert regényeket elemezte abból a szempontból, milyen nemű a szerzőjük illetve a narrátoruk.

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa - Könyves magazin

Criado Perez érezhetően rengeteg munkával létrehozott szövege Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne. A nem a múlt magyarázata vagy a jövő elképzelése hangsúlyos. Criado Perez nem talál ki történeteket vagy főhősöket, olvasóként nincs új, egzotikus világ, amiben el lehetne merülni.