Az irodalmi díjaknak csak a 18%-át kapták nők az elmúlt 15 évben

Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum. Az eredményeket a Szépírók Társasága fesztiválja keretében mutatták be november 27-én egy online konferencián számos hallgatóság előtt. Az irodalmi életben jelenlévő rendszerszintű problémákról, és az előrelépés, a javulás lehetőségéről tanácskoztak Nők a mai magyar irodalomban címmel. A Fórum beszámolóját olvashatjátok.

vl | 2020. december 02. |

2020-ban a Szépírók Társasága három tagjának kezdeményezésére női érdekvédelmi csoport szerveződött a tagságon belül. A SZÍN a női írók esélyein hivatott javítani az irodalmi életben. A csoport célja a nők érdekvédelmének, esélyegyenlőségének segítése egy olyan intézményrendszerben, ahol igen erősen jelen van a diszkrimináció. Ez különösen szembetűnő az életművek elismerése területén, de már az irodalomba való belépéskor számtalan ok miatt nem jutnak előre a nők: a konferencia az okokat kereste. 

Igazságosabb rendszer szükséges

A SZÍN kiemelten fontosnak tartja, hogy az esélyegyenlőség közös ügye legyen a férfi és női szerzőknek, a szakma minden szereplőjének: az irodalmat támogatóknak és fogyasztóknak, tehát az olvasóknak, valamint a könyvkiadóknak és a médiának egyaránt. A legfontosabb célkitűzés, hogy a nők egyenlő eséllyel vegyenek részt a művészeti életben. Életművük elismerése terén a mostaninál igazságosabb rendszer épüljön ki. Kiderült, hogy a díjak, kitüntetések és a honoráriumok, valamint a művészeti járadékok és a műfordításra, külföldi megjelenésre szánt támogatások terén is van mit javítani a jelenlegi helyzeten. 

A SZÍN tehát erősen abban érdekelt, hogy szakmai keretben tárja fel az anomáliát, és a tágabban vett szakmai életben példaértékűen segítse a nőket művészeti pályájukon.

Ennek jegyében szervezte meg november 27-én a Szépírók Társasága soron következő fesztiválját, ahol a szakma rangos képviselői, kurátorok, kritikusok, irodalmárok és írók előtt tanácskoztak. 

Több lépcsős üvegplafon a nők esetében

A konferenciához egy kutatás is készült. Ebben azt vizsgálták meg 13 jelentős irodalmi díj esetében, hogy miként alakult a nemek aránya a kiosztott díjak vonatkozásában az elmúlt 15 évben.

A legfontosabb eredmény, hogy míg a férfiaknak jutott a díjak 82%-a, addig a nők csupán 18%-os arányban részesültek az elismerésekből.

Ez még annak fényében is erős diszkriminációt jelez, hogy az 5 legnagyobb kiadónál 30% körüli a nők aránya a férfiakéhoz képest. Az ún. üvegplafon (amin nem jutnak tovább a nők) tehát több lépcsőben is tetten érhető. Amennyiben viszont azt vesszük alapul, hogy a nők és a férfiak elméletileg ugyanolyan teljesítményre képesek, akkor az 50%-hoz kell viszonyítani a díjak arányát. Így a torzulás még drasztikusabb.

Becsontosodott rendszer

A konferencián szó esett arról, hogy a nők belépését sok szinten akadályozza a jelenlegi „becsontosodott” rendszer. Már az elit kiadóknál megtörténik a szűrés és a lemorzsolódás. Emiatt alacsony számban jutnak be a nagy presztízsű kiadóhoz nők (sokszor növeli esélyüket, ha férfinéven publikálnak). Műveiket még mindig inkább a lektűr kategóriába sorolja a szakma és nem a „magas irodalomba”. A konferencia statisztikájából világos lett, hogy az életművek elismerése terén is jelentős hátrányban vannak a nők. Olyan híres életmű díjaknál, mint pl. a József Attila-díj vagy a Kossuth-díj, mindössze 14 százalék a női díjazottak aránya az 1970-es évek óta. A művészeti díjak odaítélését tehát igencsak jellemzi a becsontosodás jelensége: a díjhalmozás és a befuttatott hagyomány. Elég korán eldől, kik lesznek azok az írók, akik részesülnek a díjakból, a rendszer aztán évtizedeken át szinte mozdulatlan marad számunkra.

A kerekasztal-beszélgetés további dimenziókkal árnyalta a kérdést. 

A díjak kiosztása esetén előfordulhat, hogy a kapcsolati háló vagy a szociális rászorultság is befolyásolja a döntést. Fontos lenne megvizsgálni, ezek milyen mértékben írják felül a művek objektív értékelését, és hogy ezek a gyakorlatok inkább kedveznek-e a férfi íróknak.

Ezen kívül a fiatalok esetében nagy nehézséget okoznak a szexuális visszaélések. Ezek az ügyek vélhetőleg sokakat tántorítanak el a pályától, de mindenképp megnehezítik azt, hogy komfortosan és magabiztosan tudjanak az érintettek tevékenykedni és fejlődni a szakmájukban. 

Javaslatok az előrelépésre

A tanácskozás megoldásokat is kínált a művészeti intézmény-rendszer javítására: az önreflexió volt az egyik ilyen gondolat a zsűrik esetében, a szociális élethelyzet tágabb értelemben való figyelembevétele, az etikai kódex, végül a díjazási rendszerben a női jelöltek arányának javítása, ennek előzetes deklarálása.

A SZÍN 2021 tavaszától új rendezvényeket és akciókat tervez, célja a szakmán belüli aránytalanságok és visszaélések részletesebb feltárása, mindez továbbra is a párbeszéd és az odafigyelés jegyében.

CIKKEINK A TÉMÁBAN:

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik - Könyves magazin

mi a különbség írónő és nőíró között? hogyan nem jelennek meg a nők az irodalomban? milyen hatással van a hiány, a Hézag a női tapasztalat megjelenítésére? hogyan határozza meg az egyént az olvasói szocializáció? hogyan jelenik meg a Hézag az irodalmi rendszeren belül, vagyis az a hiány, ahol a nők helye van az irodalomban?

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak - Könyves magazin

"A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt", mondta néhány hónapja egy oktatásról és a nemek közötti egyenlőségről szóló konferencián Tóth Krisztina, majd elmesélte, milyen beszólásokat kapott a szakmán belül csak azért, mert nő.

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt - Könyves magazin

Az Ezer Gyerek Egyesület február végén tartott egy konferenciát Budapesten, melynek fő témája az oktatás és a nemek közötti egyenlőség volt. A konferencián felszólalt Tóth Krisztina is, az előadásáról szóló videó a napokban került fel az internetre. Összeszedtük a főbb megállapításait, benne sok személyes történettel, de érdemes végignézni a teljes videót!

45 könyv, amit mindenképp olvasson el nőktől - Könyves magazin

Ha csak az irodalmi díjakat nézzük, akkor lehet, hogy nem hallatszik messzire a női szerzők hangja, de témaválasztásaik, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. Szeretnénk bemutatni, számunkra mennyire szélsőségesen izgalmas és gazdag az irodalomnak az a része, amit nők írnak.

Nőkről szóló könyvvel nem lehet irodalmi díjat nyerni - Könyves magazin

A női írók leginkább csak akkor nyernek irodalmi díjakat, ha férfi szereplő szemszögéből írnak, derítette ki Nicola Griffith. Az angol-amerikai írónő az elmúlt tizenöt évben irodalmi díjat nyert regényeket elemezte abból a szempontból, milyen nemű a szerzőjük illetve a narrátoruk.

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa - Könyves magazin

Criado Perez érezhetően rengeteg munkával létrehozott szövege Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne. A nem a múlt magyarázata vagy a jövő elképzelése hangsúlyos. Criado Perez nem talál ki történeteket vagy főhősöket, olvasóként nincs új, egzotikus világ, amiben el lehetne merülni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...
Nagy

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...
Hírek

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Hírek
...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Hírek

Meghalt Móricz Zsigmond fia, aki sosem akart irodalmi pályára lépni

...
Hírek

Egy harvardi prof szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket

...
Hírek

Sorozat lesz Az igazság ára-könyvekből

...
Hírek

Így illusztrálták ötszáz éve a könyveket

...
Hírek

Bookline top50: Kepes vitte a decembert

...
Hírek

Szeptemberben jelenik meg Sally Rooney harmadik regénye

...
Hírek

Az évtized könyvét keresi a Merítés-díj

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

A hét könyve
Kritika
Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!