Az irodalmi díjaknak csak a 18%-át kapták nők az elmúlt 15 évben

Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum. Az eredményeket a Szépírók Társasága fesztiválja keretében mutatták be november 27-én egy online konferencián számos hallgatóság előtt. Az irodalmi életben jelenlévő rendszerszintű problémákról, és az előrelépés, a javulás lehetőségéről tanácskoztak Nők a mai magyar irodalomban címmel. A Fórum beszámolóját olvashatjátok.

vl | 2020. december 02. |

2020-ban a Szépírók Társasága három tagjának kezdeményezésére női érdekvédelmi csoport szerveződött a tagságon belül. A SZÍN a női írók esélyein hivatott javítani az irodalmi életben. A csoport célja a nők érdekvédelmének, esélyegyenlőségének segítése egy olyan intézményrendszerben, ahol igen erősen jelen van a diszkrimináció. Ez különösen szembetűnő az életművek elismerése területén, de már az irodalomba való belépéskor számtalan ok miatt nem jutnak előre a nők: a konferencia az okokat kereste. 

Igazságosabb rendszer szükséges

A SZÍN kiemelten fontosnak tartja, hogy az esélyegyenlőség közös ügye legyen a férfi és női szerzőknek, a szakma minden szereplőjének: az irodalmat támogatóknak és fogyasztóknak, tehát az olvasóknak, valamint a könyvkiadóknak és a médiának egyaránt. A legfontosabb célkitűzés, hogy a nők egyenlő eséllyel vegyenek részt a művészeti életben. Életművük elismerése terén a mostaninál igazságosabb rendszer épüljön ki. Kiderült, hogy a díjak, kitüntetések és a honoráriumok, valamint a művészeti járadékok és a műfordításra, külföldi megjelenésre szánt támogatások terén is van mit javítani a jelenlegi helyzeten. 

A SZÍN tehát erősen abban érdekelt, hogy szakmai keretben tárja fel az anomáliát, és a tágabban vett szakmai életben példaértékűen segítse a nőket művészeti pályájukon.

Ennek jegyében szervezte meg november 27-én a Szépírók Társasága soron következő fesztiválját, ahol a szakma rangos képviselői, kurátorok, kritikusok, irodalmárok és írók előtt tanácskoztak. 

Több lépcsős üvegplafon a nők esetében

A konferenciához egy kutatás is készült. Ebben azt vizsgálták meg 13 jelentős irodalmi díj esetében, hogy miként alakult a nemek aránya a kiosztott díjak vonatkozásában az elmúlt 15 évben.

A legfontosabb eredmény, hogy míg a férfiaknak jutott a díjak 82%-a, addig a nők csupán 18%-os arányban részesültek az elismerésekből.

Ez még annak fényében is erős diszkriminációt jelez, hogy az 5 legnagyobb kiadónál 30% körüli a nők aránya a férfiakéhoz képest. Az ún. üvegplafon (amin nem jutnak tovább a nők) tehát több lépcsőben is tetten érhető. Amennyiben viszont azt vesszük alapul, hogy a nők és a férfiak elméletileg ugyanolyan teljesítményre képesek, akkor az 50%-hoz kell viszonyítani a díjak arányát. Így a torzulás még drasztikusabb.

Becsontosodott rendszer

A konferencián szó esett arról, hogy a nők belépését sok szinten akadályozza a jelenlegi „becsontosodott” rendszer. Már az elit kiadóknál megtörténik a szűrés és a lemorzsolódás. Emiatt alacsony számban jutnak be a nagy presztízsű kiadóhoz nők (sokszor növeli esélyüket, ha férfinéven publikálnak). Műveiket még mindig inkább a lektűr kategóriába sorolja a szakma és nem a „magas irodalomba”. A konferencia statisztikájából világos lett, hogy az életművek elismerése terén is jelentős hátrányban vannak a nők. Olyan híres életmű díjaknál, mint pl. a József Attila-díj vagy a Kossuth-díj, mindössze 14 százalék a női díjazottak aránya az 1970-es évek óta. A művészeti díjak odaítélését tehát igencsak jellemzi a becsontosodás jelensége: a díjhalmozás és a befuttatott hagyomány. Elég korán eldől, kik lesznek azok az írók, akik részesülnek a díjakból, a rendszer aztán évtizedeken át szinte mozdulatlan marad számunkra.

A kerekasztal-beszélgetés további dimenziókkal árnyalta a kérdést. 

A díjak kiosztása esetén előfordulhat, hogy a kapcsolati háló vagy a szociális rászorultság is befolyásolja a döntést. Fontos lenne megvizsgálni, ezek milyen mértékben írják felül a művek objektív értékelését, és hogy ezek a gyakorlatok inkább kedveznek-e a férfi íróknak.

Ezen kívül a fiatalok esetében nagy nehézséget okoznak a szexuális visszaélések. Ezek az ügyek vélhetőleg sokakat tántorítanak el a pályától, de mindenképp megnehezítik azt, hogy komfortosan és magabiztosan tudjanak az érintettek tevékenykedni és fejlődni a szakmájukban. 

Javaslatok az előrelépésre

A tanácskozás megoldásokat is kínált a művészeti intézmény-rendszer javítására: az önreflexió volt az egyik ilyen gondolat a zsűrik esetében, a szociális élethelyzet tágabb értelemben való figyelembevétele, az etikai kódex, végül a díjazási rendszerben a női jelöltek arányának javítása, ennek előzetes deklarálása.

A SZÍN 2021 tavaszától új rendezvényeket és akciókat tervez, célja a szakmán belüli aránytalanságok és visszaélések részletesebb feltárása, mindez továbbra is a párbeszéd és az odafigyelés jegyében.

CIKKEINK A TÉMÁBAN:

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik - Könyves magazin

mi a különbség írónő és nőíró között? hogyan nem jelennek meg a nők az irodalomban? milyen hatással van a hiány, a Hézag a női tapasztalat megjelenítésére? hogyan határozza meg az egyént az olvasói szocializáció? hogyan jelenik meg a Hézag az irodalmi rendszeren belül, vagyis az a hiány, ahol a nők helye van az irodalomban?

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak - Könyves magazin

"A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt", mondta néhány hónapja egy oktatásról és a nemek közötti egyenlőségről szóló konferencián Tóth Krisztina, majd elmesélte, milyen beszólásokat kapott a szakmán belül csak azért, mert nő.

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt - Könyves magazin

Az Ezer Gyerek Egyesület február végén tartott egy konferenciát Budapesten, melynek fő témája az oktatás és a nemek közötti egyenlőség volt. A konferencián felszólalt Tóth Krisztina is, az előadásáról szóló videó a napokban került fel az internetre. Összeszedtük a főbb megállapításait, benne sok személyes történettel, de érdemes végignézni a teljes videót!

45 könyv, amit mindenképp olvasson el nőktől - Könyves magazin

Ha csak az irodalmi díjakat nézzük, akkor lehet, hogy nem hallatszik messzire a női szerzők hangja, de témaválasztásaik, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. Szeretnénk bemutatni, számunkra mennyire szélsőségesen izgalmas és gazdag az irodalomnak az a része, amit nők írnak.

Nőkről szóló könyvvel nem lehet irodalmi díjat nyerni - Könyves magazin

A női írók leginkább csak akkor nyernek irodalmi díjakat, ha férfi szereplő szemszögéből írnak, derítette ki Nicola Griffith. Az angol-amerikai írónő az elmúlt tizenöt évben irodalmi díjat nyert regényeket elemezte abból a szempontból, milyen nemű a szerzőjük illetve a narrátoruk.

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa - Könyves magazin

Criado Perez érezhetően rengeteg munkával létrehozott szövege Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne. A nem a múlt magyarázata vagy a jövő elképzelése hangsúlyos. Criado Perez nem talál ki történeteket vagy főhősöket, olvasóként nincs új, egzotikus világ, amiben el lehetne merülni.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...
Nagy

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...
Hírek

Tóth Krisztina: A próza a mai napig a férfiírók körbepisilt földterülete maradt

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Nézegess ritkán látott képeket Esterházy Péterről!

...
Hírek

Budapest megpályázza a Világ Könyvfővárosa címet

...
Hírek

Natalie Portmannel forog az új Ferrante-adaptáció

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

...
Hírek

Így fog kinézni Sally Rooney új regénye

...
Hírek

Gutenberget ünnepli a Google Doodle

...
Gyerekirodalom

Októberben érkezik J.K. Rowling új gyerekkönyve

...
Hírek

Esterházy Péter születésének évfordulójára 40 plakát kerül ki Óbudán

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Podcast

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. A Kötelező podcast legújabb részében Kertész Imre Sorstalanságáról beszélgetünk Morcsányi Gézával.

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!