Elsőként a demokrácia főbb kérdéseiről beszéltek. Atwood szerint az egyik kihívás, amellyel a demokráciák ma szembenéznek, és ami miatt autokrata vezetők kerülnek hatalomra, az az, hogy már nem szolgálják úgy a korábbi uralkodó rétegek érdekeit, mint korábban. Másrészt a társadalom legfelsőbb és alsóbb rétegei közt is nő a szakadék, és az elégedetlenek ezért szavaznak az egyszerű megoldást ígérő autokrata vezetőkre, de ez tévút, hiszen azok a vezetők sem érdekeltek a javak egyenlőbb elosztásban. Azért is aggasztja őt a dolog, mert
tinédzser volt az ‘56-s forradalom idején, ami elmondása szerint olyan nagy hatással volt rá, hogy még egy verset is írt róla.
Később számos olyan barátja lett, akik Kanadába disszidáltak a forradalom után.
Gulyás megkérdezte az írót, hogyan látja, milyen irányba változott a nők helyzete 1985 óta, amikor A szolgálólány meséje megjelent. Atwood elmondta, hogy a könyvet annak hatására kezdte írni, hogy elnöknek választották Ronald Reagant és megerősödött a vallásos szélsőjobb, mely a nők jogait is korlátozni, nem pedig bővíteni akarta, ami lelassította a ‘60-as években indult függetlenedési tendenciát. Szerinte ez az ellenállás máig tart.
A műsorvezető annak kapcsán, hogy A szolgálólány meséjét számos országban betiltották – sőt, őt magát is kitiltották, legutóbb Oroszországból –, arra is rákédezett, hogy mi az író véleménye a könyvek lefóliázásáról: a kultúrharc része, vagy több annál? Atwood úgy véli, ezzel azt akarja kontrollálni a hatalom, hogy ki és mit mondhat. Emlékeztetett rá, hogy korábban az irodalomban nem lehetett szexről írni vagy épp káromkodni. Mint mondta:
Nincs olyan, hogy bármit szabad, valaki mindig tilt valamit. Kérdés, vajon mennyire folyik bele az állam? Amint beleszól az állam, politikáról, és nem uudvariasságról beszélünk.
Gulyás rákérdezett arra is, hogy Atwood mit szól ahhoz, hogy többek közt az ő szövegeivel tréningeznek mesterséges intelligencia programokat. Az író szerint, ha legálisan vették meg a szövegeit, nem sokat tehet, de várja, hogy mi lesz a pályatársai által indított perek kimenetele. Mint mondta, az MI-nek rengeteg haszna lehet, viszont „a gépek egyelőre nem tudnak mit kezdeni a verbális művészettel.”
Végül Gulyás kérdésére az író elmondta, hogyha találkozna Orbán Viktorral, akkor Jim Wallis amerikai teológus legújabb könyvét ajánlaná a figyelmébe. Wallis szerint ugyanis
sokan, akik a kereszténység megújításáról beszélnek, valójában nem is keresztények. Fittyet hánynak a kereszténység alapjaira, köztük Krisztus tanításaira. Például, hogy szeresd felebarátodat.
Atwood szívesen beszélgetne erről az elméletről a magyar miniszerelnökkel, és az irgalmas szamaritánus történetére is emlékeztetné.
A teljes beszélgetést szerda este 18 órától lehet megnézni a Partizán YouTube-csatornáján.
Az író a MaddAdam-trilógiában egyébként részletesen is foglalkozott több, az interjúban érintett témával, például a gazdagok és szegények közti szakadék növekedésével és a technológia veszélyes újításaival, itt írtunk róla. Legutóbb pedig Pénelopeia című kisregényét adták ki magyarul 2023 elején, A hét könyve is volt.
