A Nobel-díjas Kertész Imrétől búcsúzik a Magvető

vl | 2020. szeptember 18. |

A könyvpiacon egészen ritka, hogy egy kiadó búcsúzzon a szerzőjétől. A Magvető igazgatója, Dávid Anna a Facebookon osztotta meg az információt, hogy lejár a szerződésük a 2016-ban elhunyt, Nobel-díjas Kertész Imre műveire. A csapatsportokban megszokott és egyértelmű, hogy a játékosokat adott időre vásárolják meg, hasonlóan működik a könyvpiac is: a szerzők szerződéstől függően kiadókhoz kötik magukat. Alapvetően a szerzőnek és a kiadónak közös abban az érdeke, hogy együtt építkezzenek, hiszen akkor együtt keresnek pénzt.

A Nobel-díjas Kertész Imre és a Magvető közötti jogszerződések lejártak, sikeres 24 évet töltöttek együtt, írta Dávid Anna, ami nem meglepő, hiszen 2002-ben a kiadó szerzőjeként kapta meg Nobel-díját. A kiadónál megjelent utolsó Kertész-könyv 2016 márciusában jelent meg. Nem csoda, hogy ez meghatározó, identitásépítő kapcsolat volt szerző és kiadó között, és igaz ez akkor is, ha tudjuk, Kertész számára a Nobel-díj nem volt problémamentes: „Auschwitzról írok; márpedig nem azért vittek Auschwitzba, hogy Nobel-díjat kapjak, hanem azért, hogy megöljenek; mindaz, ami velem ezen túl történt, anekdota. Az, hogy nem kaptam Nobel-díjat, ugyanolyan képtelenség, mint ha Nobel-díjat kaptam volna.”

Az utóbbi években az irodalom- és emlékezetpolitika Kertész Imre személyét és életművét is a fókuszba helyezte. 2016 januárjában hozta létre a Kertész Imre Intézetet a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, aminek új, gyönyörűen felújított épületét a napokban adták át, mutatjuk az erről készült videót.

2019-ben Schmidt Mária közleményben tudatta, hogy a másodfokú bíróság jogerős döntése értelmében a Kertész Imre Intézet kezeli a hagyatékot (a szerzői jogait és könyvtárát), amit Kertész Imre özvegye, Magda tíz nappal a halála előtt ajándékozott a közalapítványnak. Kertész Magda halála után fia, Sass T. Márton perelte be a közalapítványt a szerzői jogok miatt.

Nem sikerült az élményanyag művészi megfogalmazása - Így dobta vissza a Magvető Kertész Imre Sorstalanságát - Könyves magazin

A 2002-ben Nobel-díjjal jutalmazott Kertész Imre fő művét, a Sorstalanságot 1973-ban visszadobta a Magvető kiadó, írja a Librarius. A Sorstalanságot végül 1975-ben a Szépirodalmi adta ki, egyébként a bibliográfiáját nézve Kertész a kilencvenes évek közepétől masszív magvetős szerző.

A Kertész Intézetet Hafner Zoltán irodalomtörténész igazgatja, aki még a Magvetőben kezdett együtt dolgozni Kertésszel, ezért is fura és meglepő, milyen erősen hangsúlyozzák, hogy Kertészt 1973-ban a Magvető visszautasította. Amíg nem válik emlékezetpolitikai üggyé, addig ez egy érdekes irodalomtörténeti elem: első regényén, a Sorstalanságon 13 évig dolgozott, és végül 46 éves korában, 1975-ben jelentette meg. Azért csak akkor, mert 1973-ban a kéziratot visszadobta a Magvető azzal, hogy „élményanyagának művészi megfogalmazása nem sikerült”, és az nem „válik az olvasó számára megrendítő élménnyé”. A kötet végül 1975-ben a Szépirodalmi Kiadó adta ki.

A Kertész Intézet honlapján az író életrajzában szerepel, hogy a Magvető 1973-ban visszautasította a Sorstalanság kiadását, sőt egy bizarr videóban Lukács Sándor dramatizálva olvassa fel az irodalomtörténeti szempontból érdekes szöveget. Ezt is érdemes megnézni:

Dávid Anna azt is leírta, hogy Kertész az akkori igazgató, Morcsányi Géza kérésére igazolt a kiadóhoz. 2002-ben pedig jött a Nobel-díj, ami itthon és külföldön is segített újra felfedezni a Sorstalanságot, illetve Kertész életművét. Pár éve Morcsányi egy interjúban a következőket mondta nekünk a Kertész-hagyatékról: "Ugyanakkor abszurditásában kevés jellemzőbb, az életműhöz illőbb dolgot tudok elképzelni, mint ezt a szituációt. Hogy miközben Kertész sokak ellenszenvét vagy rosszallását kivívva kijelentette, hogy a Kádár-korszakról írta a Sorstalanságot, most egy olyan kurzus karolja fel, kezdi el stréberül gondozni ezt a hagyatékot, amelynél közelebbi a Kádár-korszakhoz az elmúlt huszonnyolc évben, de lehet hogy még régebben nem volt. (...) Nincs mit kezdeni azzal, hogy ezek az utóbbi fejlemények mennyiben felelnének meg az ő akaratának. Az biztos, hogy a hagyatékot korábban teljes tudatossággal a Berlini Művészeti Akadémiára hagyta. Hogy aztán maradt-e valamiben vagy miben maradt végül Kertész Magdával, aki a végső döntést meghozta, ezt nem tudhatjuk. (...) Ami nekem, sőt néhányunknak, akik igazi és talán kölcsönös szeretettel viseltettünk Magda iránt, személy szerint fájdalmat okozott, hogy annyira nem méltatott minket, hogy elmondja a saját vagy kettejük döntését. Mindegy, ettől az egésztől függetlenül Kertész Imrének huszonkét éve akkor is a Magvető a kiadója egyrészt, ennek minden vonatkozásával együtt, másrészt meg írhatnak a történész asszonyok annyi cikket Kertészről, amennyit akarnak, a művek akkor is azt fogják jelenteni, amit jelentenek."

A Facebook-posztban Dávid Anna reményét fejezi ki, hogy csak rövid időre jártak le a jogok. 

Előítélet, hogy Kertész Imre ne lenne nemzeti író is - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Kertész Imre soha nem akart a pátosszal játszani - mondja Clara Royer, akinek a napokban jelent meg a Kertész Imre élete és halálai című esszékötete. Royer magyar származású francia irodalomtörténész (nem mellesleg pedig a Saul fia és a Napszállta című filmek társ-forgatókönyvírója is), aki 2013 és 2015 között többször interjút készített a Nobel-díjas íróval, és betekinthetett a berlini archívumban őrzött személyes naplókba is.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kertész Imre egész életét áthatotta az abszurd irónia

...
Nagy

Előítélet, hogy Kertész Imre ne lenne nemzeti író is

...
Hírek

Elindult a Kertész Intézet digitális tudástára

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

...
Valuska László

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

Ott Anna Ezt senki sem mondta! című podcastsorozata a szülővé válás és az alkotás viszonyáról szól. A sorozat negyedik részének vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!