Kertész Imre életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre az író nevét viselő intézet – írja az intézet igazgatójára, Hafner Zoltánra hivatkozva az MTI. Az intézet megalapítása annak idején elég nagy vitát váltott ki, pontokba szedtük a főbb történéseket, illetve azt is, amit a digitális tudástárról jelenleg tudni lehet.
- Kertész Imre özvegyével, a 2016 szeptemberében elhunyt Kertész Magdával létrejött megállapodás alapján a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lett a Nobel-díjas szerző írói hagyatékának felhasználója és gondozója.
- 2016 decemberében a közalapítvány bejelentette, hogy e célból 2017 januárjától létrehozzák Kertész Imre Intézetet, melynek feladata az író emlékének és szellemi hagyatékának méltó gondozása, kiadatlan művei és a róla szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése.
- Az írói hagyaték jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti Akadémia Kertész-archívuma gondozza – Hafner Zoltán korábban azt mondta, hogy a két intézmény nem rivalizál egymással; az MTI tudósítása szerint most az általa igazgatott intézet legfőbb céljaként említette, hogy összegyűjtsék azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet gyűjteményében nem találhatóak meg.
- A Der Tagesspiegel korábban arról írt, hogy Kertész Magda első házasságából született fia, T. Sass Márton keresetet nyújtott be a Kertész Imre Intézet ellen, melyben kéri az édesanyjával aláíratott szerződés érvénytelenítését. A litera cikke szerint Schmidt Mária akkor azt nyilatkozta, hogy T. Sassnak semmi joga nincs a hagyatékra, hiszen sosem élt Magyarországon, és nem egyeneságú leszármazott.
- A Kertész műveit megjelentető Magvető Könyvkiadó korábban ugyancsak beperelte az intézetet létrehozó közalapítványt, amely az 56-os emlékév keretein belül megjelentette Az angol lobogót, holott arra a Magvetőnek 2020-ig érvényes szerződése volt. (Erről lásd bővebben a Magyar Narancs cikkét.) A most elérhetővé vált digitális tudástárban a Kertész-műveket felsoroló aloldalon egyébként megtalálható ennek a könyvnek a közalapítványnál és a Magvetőnél megjelent kiadása is.
- Érdemes tudni amúgy, hogy Kertész Imre digitalizált művei jelenleg elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) honlapján.
- Hafner Zoltán az MTI beszámolója szerint most azt mondta, hogy a folyamatosan bővülő tudástár része egy 2018. augusztusig minden Kertész Imre-művet és vele kapcsolatos szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül. Folytatják a kötetben meg nem jelent művek feldolgozását, a levelek rendszerezését és fordítását is, a magánkézben vagy külföldi közgyűjteményben lévő Kertész-dokumentumok feltérképezését. Az író utolsó 30 évéből például még 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra.
- Hafner elmondta azt is, hogy az intézetben őrzik Petri György (1943-2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a feldolgozását; a költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezéseit decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából. Hozzátette: 2017 végén került az intézethez Sziveri János (1954-1990) vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok terveznek kiadni a következő években.
