Ha valaki, akkor Jonathan Franzen biztosan NEM olvasta Rooneyt

Ha valaki, akkor Jonathan Franzen biztosan NEM olvasta Rooneyt

A napokban jelenik meg angolul Jonathan Franzen legújabb regénye, a Crossroads, ennek apropóján egy minapi interjúban pedig az írásról, olvasásról, klasszikus és kortárs kedvenceiről is mesélt.

Nyitókép: Valuska Gábor

ro | 2021. október 04. |

Az őszi könyves időszak egyik legnagyobb dobása Sally Rooney Hová lettél, szép világ című regénye (ITT írtunk róla, ITT bele tudsz olvasni, ITT pedig egy interjút olvashatsz Rooneyval), amely három nap alatt bestseller lett, egyvalaki viszont biztosan nem olvasta, ez pedig nem más, mint Jonathan Franzen.

Egy interjúban az író azt mondta, hogy bár tisztában van azzal, hogy az emberek jókat mondanak Rooneyról, de ő nem olvasta, amiben nagy szerepe van annak, hogy a borítón nemzedéke Salingereként jellemezték az ír szerzőt: „Egek, remélem, nem” – nyilatkozta Franzen, aki túl nagy titkot nem csinál abból, hogy az általa csodált legtöbb író amúgy már nincs az élők sorában. Ezek közül a legismertebb az osztrák szatirista, Karl Kraus, akinek általa angolra fordított esszéit pár éve kötetbe is gyűjtötte.

Jonathan Franzen: Nem fetisizálom a boldogtalanságot
Jonathan Franzen: Nem fetisizálom a boldogtalanságot
Tovább olvasok

Franzennek ugyanakkor vannak élő, kortárs kedvencei is. Ezek egyike Rachel Kushner, és – ahogy fogalmazott – szerinte a maga módján nagyon érdekes dolgot csinál Nell Zink is. Franzen odáig ment, hogy bevallotta, hogy Zink könyvei közül a The Wallcreeper a kedvence, ami szerinte a semmiből jött. A Németországban élő amerikai szerző ugyanis mindössze három hónap alatt vetette papírra könyvét, amit Franzen ahhoz hasonlított, mintha valaki három hónap alatt oda-vissza megjárná a Marsot, és talajmintákat hozna onnan. De a figyelemreméltó szerzők között említette még Zadie Smith-t, és az indiai-amerikai Akhil Sharmát.

Elena Ferrante könyvei után már más szemmel nézzük a női barátságokat is
Elena Ferrante könyvei után már más szemmel nézzük a női barátságokat is

Az Elena Ferrante álnéven alkotó író valódi identitása utáni médiahajsza egy időre mintha elhomályosította volna azt, ami miatt egyáltalán beszélünk róla. A Nápolyi regények-tetralógiával Ferrante megteremtette azt, amit a gyerekek évekkel ezelőtt a Harry Potter-sorozattal élhettek át: a folyamatos várakozás örömét. Az első regény, a Briliáns barátnőm 2011-ben jelent meg Olaszországban, majd a rákövetkező években jöttek a folytatások. 2019 óta mind a négy rész elérhető magyarul, mi pedig most egyben újraolvastuk az összeset, ami az elmúlt hetek egyik legjobb döntésének bizonyult.

Tovább olvasok

A Vulture interjújában szóba hozta Elena Ferrantét is, kiemelve a Nápolyi regények-tetralógia „két óriási női szereplőjét”. Arra a kérdésre, hogy melyikükkel azonosítja magát inkább, egyértelműen Lenùt mondta, önkritikusan hozzátéve, hogy csak „még sótlanabb” a saját Lilájához hasonlítva. Franzen egyébként magát karakterírónak tartja, és saját bevallása szerint sok időbe telt, mire erre rájött. A dolog lényege, hogy az izgatja, hogyan alkosson meg egy jó szereplőt – ám, hogy ez tudatossá váljon, az beletelt némi időbe. Ezzel egyidejűleg pedig nőtt a nyomás, hogy nagyszabású karaktereket találjon vagy épp fejlesszen. És hogy kiknek a műveiben találta meg ezeket a szereplőket? A listán Tolsztoj, Dosztojevszkij és Faulkner mellett megtalálható az előbb már említett Ferrante, az izlandi Halldór Laxness és az ausztrál Christina Stead. A teljes interjút ITT tudjátok elolvasni.

Forrás: LitHub

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

...
Podcast

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Havonta 10 percben szóban is összefoglaljuk, mi volt a hónap legfontosabb irodalmi vagy könyves témája, mit választottunk a hónap könyvének és még egy adaptációt is ajánlunk. 

...
Kritika

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

Sally Rooney új regényében megdöbbentően pontos lenyomatát adja a korhangulatnak. Főhősei élik a mostani harmincasok mindennapi életét, és közben próbálják megfejteni, hogyan siklott félre minden. A könyvet uralja a nosztalgia érzése egy olyan kor után, amelyben a szereplők még nem is éltek, vagy amely talán soha nem is létezett. A Hová lettél, szép világ a hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról