Az Elveszett Postahivatalba napi 10-20 levél érkezik. A küldeményeken csak címzett szerepel, feladó nem. Nem várnak rá választ. Vagy nem postán. A mindössze 215 lakossal bíró Awashima-szigeten a rendes postahivatal mellett 2013 óta újra működik a korábban bezárt második posta. Ide azonban csak beérkeznek a levelek, kikézbesíteni nem fogják őket.
„Kedves Apa, már nyolc év telt el. Sora megnősült és márciusban apa lesz. Ez lesz az első unokánk!" – olvasható az egyik kiállított levelezőlapon egy özvegy üzenete. „Ronnak (a kutyának) a mennybe! Hogy vagy? Nagyokat sétálsz? Találkozták Apával? Ha igen mindenképpen kérj tőle jó sok kolbászt!" – áll egy másik levélen, amin a biztonság kedvéért egy kutyarajz is szerepel. Egy idős asszony pedig a II. világháború kamikaze támadásaiban elhunyt pilóta kedvesének írt arról, hogy milyen lehetett volna az életük, ha a férfi mégsem áll pilótának.
Beszámol róla, hogy ő maga megöregedett, már a szerelme is 94 éves lenne és arról érdeklődik, ő öregedett-e a túlvilágon.
Elmondja, hogy nagyon magányos érzés, hogy nem érkezik válasz a levelekre, de legalább ezen a módon fenntartja a kettejük közti kapcsolatot. Végül megígéri, hogy hamarosan ismét ír.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szaja Kubota japán művészt a bezárt postahivatal épülete ihlette meg. 2013-ban egy fesztiválra egy művészeti projektet rendezett be itt zongorahúrokra függesztett fémdobozokba tette a leveleket, amelyek a hullámok hangját utánozzák. Kubota arra biztatta a látogatókat, hogy írjanak üzenetet olyanoknak, például a halott szeretteiknek, még meg nem született leszármazottaiknak, volt szeretőiknek, de akár a kisállataiknak vagy tárgyaknak is, akikhez más módon nincs lehetőségük szólni. Az egy hónapig tartó fesztivál alatt 400 küldemény érkezett be, de ezt követően sem akart abbamaradni a lapok érkezése, havi 200 levél jött, így a művész úgy döntött, az Elveszett Postahivatal továbbüzemel.
Az azóta eltelt több mint 10 évben 60 ezernél is több küldemény érkezett.
Többségében a halott szeretteiknek üzennek a levélírók.
Olyanok is akadnak, akik rendszeresen írnak. Beszámolnak az elhunyt szerettüknek a fontosabb eseményekről, esetleg üdvözlőlapot küldenek a születésnapjára, újévre. Egy anya éveken keresztül írt leveleket a harmincas éveiben elhunyt lányának beszámolva a két kisgyereke mindennapjairól. Majd személyesen jelent meg, hogy megköszönje a postamesternek, hogy segített neki átvészelni a gyász időszakát.
Az intézményt egy 90-es éveiben járó postamester üzemelteti önkéntesek segítségével. Ő iktatja a küldeményeket és fogadja a látogatókat, a posta ugyanis legutóbbi információk szerint minden hónap második és negyedi szombatján 13:00-tól 16:00-ig nyitva tart. A beléptidíjakból fedezik a karbantartást.
Könyvek, amik rendhagyó módon kezelik a halált, a gyászt és a túlvilágot:
Annie Ernaux: A másik lány
Annie Ernaux tízéves korában véletlenül tudta meg egy beszélgetésfoszlányból, hogy volt egy nővére, aki meghalt, mielőtt ő megszületett volna. Hatvan évvel később levelet írt a nővérének, akit soha nem ismert, ennek ellenére úgy érezte, hogy az emléke meghatározta az életét. A soha nem látott kislámny képe a szülők viselkedéséből, szavaiból áll össze. A szerző pedig akaratlanul is féltékeny erre a szentté vált gyerekre, aki ellen halálában is harcol. Ezeket az érzéseket fogalmazta meg a nővérhez írt levelében, amibe itt olvashatsz bele!
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Mit szólnál, ha a halálod előtti pillanatban kapnál egy lehetőséget, hogy az összes rossz döntésedet helyrehozd? Vagy valamennyi lehetséges döntési opciót kipróbáld, hogy hova vezetne. Nora Seednek ez adatott meg. Eddigi élete rossz döntések és megbánások sorozata. Úgy érzi, mindenkinek csalódást okozott, önmagát is beleértve. A könyvtáros segítségével azonban megnézheti valóban boldogabb lett volna, ha nem hagyja abba az úszást a suliban vagy elmegy egyetemre, ahogy a szülei javasolták.
Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén
Adam Silvera regénye egy olyan világban játszódik, ahol mindenki tudja, mikor fog meghalni. Legalábbis a napot. Egy szolgáltatás keretében éjfél után csörög a telefonja azoknak, akik a következő 24 órában haláloznak majd el. Arról nincs információ, hogy 5 perc múlva vagy 23 órával később, ahogy a módot sem árulják el az operátorok. Vagyis lehet, hogy azzal írod alá a halálos ítéletedet, hogy még elmész kitombolni magadat, de az is lehet, hogy azzal, hogy otthon elbújsz. Természetesen egész iparág épült arra, hogy az utolsó napot a lehető legszélesebb kiaknázhassák az érintettek.
Szeptember 5-én, kicsivel éjfél után a Halál-Hírek felhívja Mateo Torrezt és Rufus Emeteriót. Rossz hírei vannak számukra: még aznap meghalnak. Mateo és Rufus nem ismerik egymást, és más-más okokból ugyan, de mindketten szeretnének egy új barátot találni a Végnapjukon. A jó hír: erre is létezik egy alkalmazás, a neve: Végső Barát. Rufus és Mateo ennek segítségével akarnak találkozni, hogy együtt még egy utolsó, nagyszerű kalandban legyen részük - egyetlen nap alatt akarnak leélni egy egész életet. A TikTokon több mint 74 millió bejegyzés szól erről a könyvről, valamint a The New York Times sikerlistáján is bérelt helye van.
Forrás: Miyoto-kanko.com, Washington Post,
Fotó: Youtube/The Asahi Shinbum
