Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Könyves Magazin | 2021. október 07. |

Abdulrazak Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, az Egyesült Királyságba a hatvanas évek végén érkezett menekültként. A tanulmányait már ott végezte, jelenleg is ott él; nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanár volt a Kenti Egyetemen Canterburyben, az angol és a posztkolonialista irodalom a szakterülete.

Gurnah eddig tíz regényt és számos novellát publikált. Huszonegy évesen, már Angliában kezdett írni, és bár a szuahéli az anyanyelve, a munka-, így az írás nyelve is az angol lett számára. Saját bevallása szerint Zanzibárban szinte egyáltalán nem jutott hozzá szuahéli irodalomhoz, és a korai írásait szigorúan véve nem is tartja irodalomnak. Az arab és perzsa költészet fiatalon nagy hatást tettek rá, ahogy a Korán szúrái is. Az angol nyelvű hagyomány, Shakespeare-től V. S. Naipaulig ugyancsak kihatott írói munkásságára.

Első regénye 1987-ben jelent meg (Memory of Departure). Leghíresebb kötete, az 1994-es Paradise a Booker- és a Whitbread-díj rövidlistáján is szerepelt. A 2001-es By the Sea szintén esélyes volt a Bookerre, valamint a Los Angeles Times Book Awards rövid listájára is felkerült.

A Nobel Bizottság indoklása szerint 

kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Az indoklás szerint a szereplői a kultúrák és kontinensek közötti űrben találják magukat, amikor egy életet már maguk mögött hagytak, de egy másik élet még felemelkedőben van, ami egy bizonytalan állapot.

Gurnah első három regénye (Memory of Departure, Pilgrims Way, Dottie) a bevándorlás tapasztalatait összegzi más-más perspektívából, míg negyedik kötete (Paradise) a gyarmati Kelet-Afrikában játszódik az első világháború idején. Az Admiring Silence című kötetének egy fiatalember a hőse, aki maga mögött hagyja Zanzibárt, Angliába költözik, ahol megházasodik és tanár lesz belőle. Húsz év elteltével azután hazalátogat, a vizit pedig a saját magával és a házasságával kapcsolatos szemléletére is nagyban kihat.

Legutóbbi könyve, az Afterlives 2020-ban jelent meg. A történet több szereplő életén keresztül meséli el azt az időszakot, amikor Kelet-Afrika a németek gyarmata lett. Egyik főhőse a nyugtalan és ambiciózus Ilyas, akit a német gyamatosító csapatok ellopnak a szüleitől. Évekkel később visszatér a falujába, de már nem találja ott a családját. A másik szereplőt, Hamzát nem ellopják, hanem eladják. Ő háborús traumákkal tér haza szülővárosába, és csak arra vágyik, hogy végre munkát és biztonságot találjon.  

Az AFRASO oldalon megjelent interjújából kiderült, hogy Abdulrazak Gurnah magát nem nevezné posztkolonialista vagy világirodalmi írónak:

"Nem hívnám magam valaminek az írójának. Ami azt illeti, abban sem vagyok biztos, hogy bárhogy hívnám magam, a nevemet leszámítva."

Ugyanebben az interjúban elmondta, hogy Virginia  Woolffal ellentétben, aki már tízévesen tudta, hogy író lesz belőle, ő egy nap egyszerűen csak azon kapta magát, hogy leír dolgokat, majd újabb oldalak jöttek, amelyek ezekre az elképzelésekre épültek, és végül eljött az a pont, amikor feltette magának a kérdést, hogy mi is ez valójában. És ez volt az a pillanat, amikor elvált az, hogy valaki csak leír dolgokat vagy ír. Ráadásul, tette hozzá, ha az ember egyszer elkötelezte magát az írás mellett, akkor már nincs kiút, hiszen megpróbál egyre jobb és jobb lenni, és törekszik arra, hogy találjon magának egy kiadót – a végén pedig író lesz belőle.

Wole Soyinka 1986-os díjazása óta afrikai származású fekete szerző nem nyerte el a Nobel-díjat, írja a Guardian.

Hírlevél feliratkozás

1901 óta összesen 113 irodalmi Nobelt osztottak ki, és négyszer megosztva ítélték oda a díjat. Mindösszesen 16 női alkotó vehette át a legrangosabb irodalmi elismerést - legutóbb tavaly az amerikai, de magyar felmenőkkel is rendelkező Louise Glück. Az irodalmi Nobel történetében a legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling volt, ő 41 éves volt, amikor 1907-ben neki ítélték, a legidősebb pedig Doris Lessing, aki 88 éves volt, amikor a Svéd Akadémia 2007-ben őt kiáltotta ki győztesnek.

A Nobel-díj esetében nincs nyilvános lista, a svéd akadémia ötven évre titkosítja a jelölteket. Így fordulhatott elő, hogy pár éve derült ki az is, hogy Illyés Gyula neve például 1965-ben és 1966-ban is szerepelt a jelöltek között, valamint az is, hogy 1967-ben Lukács György marxista filozófus is felkerült a Nobel-esélyesek listájára. (Elég szokatlan módon amúgy, a svéd akadémia idén nem tette közzé az ötven évvel ezelőtti listát.)

Mivel nincs nyilvános lista, így marad a tippelgetés, a fogadóirodák szerdán a francia Annie Ernaux-t hozták ki a legsanszosabb Nobel-nyertesnek, de az örök esélyesek listáján van a japán Murakami Haruki (akit eléggé bosszant ez a címke) vagy épp a kenyai Ngũgĩ wa Thiong'o.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban

Csütörtökön adják át az irodalmi Nobelt és már nagyban zajlik a tippelgetés, hogy idén ki fogja megkapni a világ legnagyobb presztízsű elismerését. A The Guardian tegnap arról írt, hogy jelenleg Annie Ernaux a kedvenc a fogadóirodáknál.

...
Hírek

Nobel-díjasok kiállítása nyílt a világ legszebb könyvesboltjában

A TIME magazin és a portói Livraria Lello könyvesbolt, amelyet a világ egyik legszebb könyvesboltjának is neveznek, közös kiállítást rendezett, amely a 20. és 21. század legnagyszerűbb íróit ünnepli.

...
Hírek

Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért

A Svéd Királyi Akadémia szabályai szerint minden Nobellal kapcsolatos információt ötven évre titkosítani kell, így mindig nagyon izgalmas, amikor megnyitják végre az aktákat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Betilthatták Orwell 1984-ét Fehéroroszországban

...
Hírek

Amanda Gorman írt előszót Martin Luther King kötetéhez

...
Hírek

Krúdy és Radnóti dedikált köteteire is licitálhatnak a gyűjtők

...
Szórakozás

Love, Death & Robots: A Netflix megosztott egy epizódot premier előtt

...
Hírek

Szenzációs kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

...
Szórakozás

A Disney új feldolgozást készít a Különleges Úriemberek Szövetségéből

...
Hírek

Versterápia: „Estére megölöd a verset”

...
Hírek

Élőben követheted a Libri-díj átadóját

...
Szórakozás

Sok feszültséget ígér az Ahol a folyami rákok énekelnek új előzetese!

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét