Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Könyves Magazin | 2021. október 07. |

Abdulrazak Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, az Egyesült Királyságba a hatvanas évek végén érkezett menekültként. A tanulmányait már ott végezte, jelenleg is ott él; nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanár volt a Kenti Egyetemen Canterburyben, az angol és a posztkolonialista irodalom a szakterülete.

Gurnah eddig tíz regényt és számos novellát publikált. Huszonegy évesen, már Angliában kezdett írni, és bár a szuahéli az anyanyelve, a munka-, így az írás nyelve is az angol lett számára. Saját bevallása szerint Zanzibárban szinte egyáltalán nem jutott hozzá szuahéli irodalomhoz, és a korai írásait szigorúan véve nem is tartja irodalomnak. Az arab és perzsa költészet fiatalon nagy hatást tettek rá, ahogy a Korán szúrái is. Az angol nyelvű hagyomány, Shakespeare-től V. S. Naipaulig ugyancsak kihatott írói munkásságára.

Első regénye 1987-ben jelent meg (Memory of Departure). Leghíresebb kötete, az 1994-es Paradise a Booker- és a Whitbread-díj rövidlistáján is szerepelt. A 2001-es By the Sea szintén esélyes volt a Bookerre, valamint a Los Angeles Times Book Awards rövid listájára is felkerült.

A Nobel Bizottság indoklása szerint 

kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Az indoklás szerint a szereplői a kultúrák és kontinensek közötti űrben találják magukat, amikor egy életet már maguk mögött hagytak, de egy másik élet még felemelkedőben van, ami egy bizonytalan állapot.

Gurnah első három regénye (Memory of Departure, Pilgrims Way, Dottie) a bevándorlás tapasztalatait összegzi más-más perspektívából, míg negyedik kötete (Paradise) a gyarmati Kelet-Afrikában játszódik az első világháború idején. Az Admiring Silence című kötetének egy fiatalember a hőse, aki maga mögött hagyja Zanzibárt, Angliába költözik, ahol megházasodik és tanár lesz belőle. Húsz év elteltével azután hazalátogat, a vizit pedig a saját magával és a házasságával kapcsolatos szemléletére is nagyban kihat.

Legutóbbi könyve, az Afterlives 2020-ban jelent meg. A történet több szereplő életén keresztül meséli el azt az időszakot, amikor Kelet-Afrika a németek gyarmata lett. Egyik főhőse a nyugtalan és ambiciózus Ilyas, akit a német gyamatosító csapatok ellopnak a szüleitől. Évekkel később visszatér a falujába, de már nem találja ott a családját. A másik szereplőt, Hamzát nem ellopják, hanem eladják. Ő háborús traumákkal tér haza szülővárosába, és csak arra vágyik, hogy végre munkát és biztonságot találjon.  

Az AFRASO oldalon megjelent interjújából kiderült, hogy Abdulrazak Gurnah magát nem nevezné posztkolonialista vagy világirodalmi írónak:

"Nem hívnám magam valaminek az írójának. Ami azt illeti, abban sem vagyok biztos, hogy bárhogy hívnám magam, a nevemet leszámítva."

Ugyanebben az interjúban elmondta, hogy Virginia  Woolffal ellentétben, aki már tízévesen tudta, hogy író lesz belőle, ő egy nap egyszerűen csak azon kapta magát, hogy leír dolgokat, majd újabb oldalak jöttek, amelyek ezekre az elképzelésekre épültek, és végül eljött az a pont, amikor feltette magának a kérdést, hogy mi is ez valójában. És ez volt az a pillanat, amikor elvált az, hogy valaki csak leír dolgokat vagy ír. Ráadásul, tette hozzá, ha az ember egyszer elkötelezte magát az írás mellett, akkor már nincs kiút, hiszen megpróbál egyre jobb és jobb lenni, és törekszik arra, hogy találjon magának egy kiadót – a végén pedig író lesz belőle.

Wole Soyinka 1986-os díjazása óta afrikai származású fekete szerző nem nyerte el a Nobel-díjat, írja a Guardian.

Hírlevél feliratkozás

1901 óta összesen 113 irodalmi Nobelt osztottak ki, és négyszer megosztva ítélték oda a díjat. Mindösszesen 16 női alkotó vehette át a legrangosabb irodalmi elismerést - legutóbb tavaly az amerikai, de magyar felmenőkkel is rendelkező Louise Glück. Az irodalmi Nobel történetében a legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling volt, ő 41 éves volt, amikor 1907-ben neki ítélték, a legidősebb pedig Doris Lessing, aki 88 éves volt, amikor a Svéd Akadémia 2007-ben őt kiáltotta ki győztesnek.

A Nobel-díj esetében nincs nyilvános lista, a svéd akadémia ötven évre titkosítja a jelölteket. Így fordulhatott elő, hogy pár éve derült ki az is, hogy Illyés Gyula neve például 1965-ben és 1966-ban is szerepelt a jelöltek között, valamint az is, hogy 1967-ben Lukács György marxista filozófus is felkerült a Nobel-esélyesek listájára. (Elég szokatlan módon amúgy, a svéd akadémia idén nem tette közzé az ötven évvel ezelőtti listát.)

Mivel nincs nyilvános lista, így marad a tippelgetés, a fogadóirodák szerdán a francia Annie Ernaux-t hozták ki a legsanszosabb Nobel-nyertesnek, de az örök esélyesek listáján van a japán Murakami Haruki (akit eléggé bosszant ez a címke) vagy épp a kenyai Ngũgĩ wa Thiong'o.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban

Csütörtökön adják át az irodalmi Nobelt és már nagyban zajlik a tippelgetés, hogy idén ki fogja megkapni a világ legnagyobb presztízsű elismerését. A The Guardian tegnap arról írt, hogy jelenleg Annie Ernaux a kedvenc a fogadóirodáknál.

...
Hírek

Nobel-díjasok kiállítása nyílt a világ legszebb könyvesboltjában

A TIME magazin és a portói Livraria Lello könyvesbolt, amelyet a világ egyik legszebb könyvesboltjának is neveznek, közös kiállítást rendezett, amely a 20. és 21. század legnagyszerűbb íróit ünnepli.

...
Hírek

Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért

A Svéd Királyi Akadémia szabályai szerint minden Nobellal kapcsolatos információt ötven évre titkosítani kell, így mindig nagyon izgalmas, amikor megnyitják végre az aktákat.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?