Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Könyves Magazin | 2021. október 07. |

Abdulrazak Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, az Egyesült Királyságba a hatvanas évek végén érkezett menekültként. A tanulmányait már ott végezte, jelenleg is ott él; nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanár volt a Kenti Egyetemen Canterburyben, az angol és a posztkolonialista irodalom a szakterülete.

Gurnah eddig tíz regényt és számos novellát publikált. Huszonegy évesen, már Angliában kezdett írni, és bár a szuahéli az anyanyelve, a munka-, így az írás nyelve is az angol lett számára. Saját bevallása szerint Zanzibárban szinte egyáltalán nem jutott hozzá szuahéli irodalomhoz, és a korai írásait szigorúan véve nem is tartja irodalomnak. Az arab és perzsa költészet fiatalon nagy hatást tettek rá, ahogy a Korán szúrái is. Az angol nyelvű hagyomány, Shakespeare-től V. S. Naipaulig ugyancsak kihatott írói munkásságára.

Első regénye 1987-ben jelent meg (Memory of Departure). Leghíresebb kötete, az 1994-es Paradise a Booker- és a Whitbread-díj rövidlistáján is szerepelt. A 2001-es By the Sea szintén esélyes volt a Bookerre, valamint a Los Angeles Times Book Awards rövid listájára is felkerült.

A Nobel Bizottság indoklása szerint 

kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Az indoklás szerint a szereplői a kultúrák és kontinensek közötti űrben találják magukat, amikor egy életet már maguk mögött hagytak, de egy másik élet még felemelkedőben van, ami egy bizonytalan állapot.

Gurnah első három regénye (Memory of Departure, Pilgrims Way, Dottie) a bevándorlás tapasztalatait összegzi más-más perspektívából, míg negyedik kötete (Paradise) a gyarmati Kelet-Afrikában játszódik az első világháború idején. Az Admiring Silence című kötetének egy fiatalember a hőse, aki maga mögött hagyja Zanzibárt, Angliába költözik, ahol megházasodik és tanár lesz belőle. Húsz év elteltével azután hazalátogat, a vizit pedig a saját magával és a házasságával kapcsolatos szemléletére is nagyban kihat.

Legutóbbi könyve, az Afterlives 2020-ban jelent meg. A történet több szereplő életén keresztül meséli el azt az időszakot, amikor Kelet-Afrika a németek gyarmata lett. Egyik főhőse a nyugtalan és ambiciózus Ilyas, akit a német gyamatosító csapatok ellopnak a szüleitől. Évekkel később visszatér a falujába, de már nem találja ott a családját. A másik szereplőt, Hamzát nem ellopják, hanem eladják. Ő háborús traumákkal tér haza szülővárosába, és csak arra vágyik, hogy végre munkát és biztonságot találjon.  

Az AFRASO oldalon megjelent interjújából kiderült, hogy Abdulrazak Gurnah magát nem nevezné posztkolonialista vagy világirodalmi írónak:

"Nem hívnám magam valaminek az írójának. Ami azt illeti, abban sem vagyok biztos, hogy bárhogy hívnám magam, a nevemet leszámítva."

Ugyanebben az interjúban elmondta, hogy Virginia  Woolffal ellentétben, aki már tízévesen tudta, hogy író lesz belőle, ő egy nap egyszerűen csak azon kapta magát, hogy leír dolgokat, majd újabb oldalak jöttek, amelyek ezekre az elképzelésekre épültek, és végül eljött az a pont, amikor feltette magának a kérdést, hogy mi is ez valójában. És ez volt az a pillanat, amikor elvált az, hogy valaki csak leír dolgokat vagy ír. Ráadásul, tette hozzá, ha az ember egyszer elkötelezte magát az írás mellett, akkor már nincs kiút, hiszen megpróbál egyre jobb és jobb lenni, és törekszik arra, hogy találjon magának egy kiadót – a végén pedig író lesz belőle.

Wole Soyinka 1986-os díjazása óta afrikai származású fekete szerző nem nyerte el a Nobel-díjat, írja a Guardian.

Hírlevél feliratkozás

1901 óta összesen 113 irodalmi Nobelt osztottak ki, és négyszer megosztva ítélték oda a díjat. Mindösszesen 16 női alkotó vehette át a legrangosabb irodalmi elismerést - legutóbb tavaly az amerikai, de magyar felmenőkkel is rendelkező Louise Glück. Az irodalmi Nobel történetében a legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling volt, ő 41 éves volt, amikor 1907-ben neki ítélték, a legidősebb pedig Doris Lessing, aki 88 éves volt, amikor a Svéd Akadémia 2007-ben őt kiáltotta ki győztesnek.

A Nobel-díj esetében nincs nyilvános lista, a svéd akadémia ötven évre titkosítja a jelölteket. Így fordulhatott elő, hogy pár éve derült ki az is, hogy Illyés Gyula neve például 1965-ben és 1966-ban is szerepelt a jelöltek között, valamint az is, hogy 1967-ben Lukács György marxista filozófus is felkerült a Nobel-esélyesek listájára. (Elég szokatlan módon amúgy, a svéd akadémia idén nem tette közzé az ötven évvel ezelőtti listát.)

Mivel nincs nyilvános lista, így marad a tippelgetés, a fogadóirodák szerdán a francia Annie Ernaux-t hozták ki a legsanszosabb Nobel-nyertesnek, de az örök esélyesek listáján van a japán Murakami Haruki (akit eléggé bosszant ez a címke) vagy épp a kenyai Ngũgĩ wa Thiong'o.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban

Csütörtökön adják át az irodalmi Nobelt és már nagyban zajlik a tippelgetés, hogy idén ki fogja megkapni a világ legnagyobb presztízsű elismerését. A The Guardian tegnap arról írt, hogy jelenleg Annie Ernaux a kedvenc a fogadóirodáknál.

...
Hírek

Nobel-díjasok kiállítása nyílt a világ legszebb könyvesboltjában

A TIME magazin és a portói Livraria Lello könyvesbolt, amelyet a világ egyik legszebb könyvesboltjának is neveznek, közös kiállítást rendezett, amely a 20. és 21. század legnagyszerűbb íróit ünnepli.

...
Hírek

Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért

A Svéd Királyi Akadémia szabályai szerint minden Nobellal kapcsolatos információt ötven évre titkosítani kell, így mindig nagyon izgalmas, amikor megnyitják végre az aktákat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]