Nemrég számoltunk be róla, hogy a Nimue Kiadó megjelenteti magyarul Tove Jansson finnországi svéd író, festő, illusztrátor, képregényszerző Múmin a Riviérán című képregényét.

A kiadást indokolja a Múminok sok évtizedes nemzetközi sikere és szívmelengető világa - mi miatt meglepő lehet, hogy Tove Jansson kifejezetten küszködött a Múminok hatásával. A LitHub viszont pont arról ír, hogy hiába jelentettek a Múminok kreatív mérföldkövet, a stílusuk továbbra is meghatározta Jansson munkáit - még úgy is, hogy tudatosan próbált eltávolodni tőlük.

Ez azt jelentette, elkezdett felnőtteknek szóló könyveket írni és más szerzők könyveit illusztrálni. Emellett különböző technikákat próbált ki, és akár hatvanszor is lerajzolt egy-egy karaktert, míg végre elégedett volt az eredménnyel. Az erőfeszítései viszont nem jártak sikerrel, ahogy azt A hobbit mutatja. Jansson illusztrálta ugyanis Tolkien regényének 1962-es és 1973-as svéd és finn kiadását, amiben az egész oldalas illusztrációi a Múmin-könyvek jellegzetes stílusát követik.

A hobbit illusztrációit a Lithub csokorba is gyűjtötte, itt lehet belenézegetni. És ugyan tényleg múminosak, nagyon kedvesek, és szerintünk van egy jellegzetesen varázslatos hangulatuk.

Tolkien nyáron többször is szóba került: júliusban volt 40 éve, hogy A Gyűrűk Ura megjelent magyarul, ennek apropóján az Arcanum segítségével jártunk utána, hogy írtak a Kádár-korban Tolkienről. A fordítás kapcsán azt is megmutattuk, milyen szépen emlékezett meg Göncz Árpád a regény másik fordítójáról, Réz Ádámról. Ebben a podcastben pedig Tolkienről beszélgettünk, például hogy hogyan kötötte össze a könyvei valóságát a mi történelmünkkel.