Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja.
Az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a kétszáz éve megírt és azóta a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos, hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására. A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez - mondta a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott hétfői rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója.
Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy ekkor tisztázta le Kölcsey a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményének szövegét - ennek idén 200 éve. A vers ugyanakkor egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.
A Himnusz megírásának bicentenáriuma előtt tisztelgő, azonos átmérőjú emlékérmék képe azonos, csak értékjelzésük tér el. Az emlékérmék értékét alapanyaguk mellett tovább növeli az alacsony kibocsátási példányszám. Az ezüst változatból 5 ezer darab, a színesfém változatból pedig 6 ezer darab készíthető összesen.
Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. A költő ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey Ferenc szerzőségére. A portré alatti két sorban olvasható az eredeti kézirat írásmódja szerinti "Hymnus" felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő "1823" évszám.
Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a portrétól jobbra, függőlegesen a "MAGYARORSZÁG" felirat tünteti fel a kibocsátót. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a "2023" verési évszám utal a kibocsátás idejére, valamint a "BP." verdejel a gyártás helyére; jobb szélen a "15000", valamint a "3000" értékjelzés, és a "FORINT" felirat jeleníti meg az emlékérmék névértékét.
Az emlékérmék hátoldalán a Himnusz szövegére és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanoráma-szerű ábrázolása látható. A költemény szakrális jellegére utalva a Szentháromságot szimbolizáló központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek a tájábrázolásra. A háromszög körül, köriratban, az eredeti kézirat írásmódja szerinti "NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL" felirat olvasható.
A körpanorámában Kölcsey Ferenc szatmárcsekei sírhelye látható, valamint a Magyarország egyes tájait jelképező képi elemek közül Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj is kiemelkedik. Az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye Tokaj ábrázolásába rejtve jelenik meg.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Himnusz ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
(MTI)
