Hírek himnusz himnusz200 emlékérem kölcsey_ferenc

Emlékérmék készültek a Himnusz megírásának 200. évfordulójára

Az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket az ország kiemelkedő kulturális, történelmi és tudományos évfordulói alkalmából.

Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja.

Az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a kétszáz éve megírt és azóta a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos, hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására. A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez - mondta a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott hétfői rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója.

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy ekkor tisztázta le Kölcsey a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményének szövegét - ennek idén 200 éve. A vers ugyanakkor egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Tovább olvasok

A Himnusz megírásának bicentenáriuma előtt tisztelgő, azonos átmérőjú emlékérmék képe azonos, csak értékjelzésük tér el. Az emlékérmék értékét alapanyaguk mellett tovább növeli az alacsony kibocsátási példányszám. Az ezüst változatból 5 ezer darab, a színesfém változatból pedig 6 ezer darab készíthető összesen.

Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. A költő ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey Ferenc szerzőségére. A portré alatti két sorban olvasható az eredeti kézirat írásmódja szerinti "Hymnus" felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő "1823" évszám.

Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a portrétól jobbra, függőlegesen a "MAGYARORSZÁG" felirat tünteti fel a kibocsátót. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a "2023" verési évszám utal a kibocsátás idejére, valamint a "BP." verdejel a gyártás helyére; jobb szélen a "15000", valamint a "3000" értékjelzés, és a "FORINT" felirat jeleníti meg az emlékérmék névértékét.

Az emlékérmék hátoldalán a Himnusz szövegére és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanoráma-szerű ábrázolása látható. A költemény szakrális jellegére utalva a Szentháromságot szimbolizáló központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek a tájábrázolásra. A háromszög körül, köriratban, az eredeti kézirat írásmódja szerinti "NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL" felirat olvasható.

A körpanorámában Kölcsey Ferenc szatmárcsekei sírhelye látható, valamint a Magyarország egyes tájait jelképező képi elemek közül Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj is kiemelkedik. Az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye Tokaj ábrázolásába rejtve jelenik meg.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Himnusz ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

Hírek

Képregényekbe költözött Arany, Kölcsey és Csokonai Vitéz Mihály

Podcast

Nyáry Krisztián: Ez egy szamizdat himnusz volt [PODCAST]

Általad nyert szép hazát címmel jelent meg Nyáry Krisztián legújabb kötete. A sokoldalú szerző ezúttal a himnuszok világába kalauzolja olvasóját. A könyvbemutatóra az őszi Margó Irodalmi Fesztivál színpadán került sor. A szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

Még több olvasnivaló

Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia.

Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per.

Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról.

Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve

Kritika

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Nagy

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.