Krusovszky megírta az Index végét, ezért is generációs a regénye

Krusovszky megírta az Index végét, ezért is generációs a regénye

vl | 2020. augusztus 11. |

Generációs regényként hivatkoztunk 2018 egyik legjobb regényére, a Libri irodalmi díj közönségdíját is elnyerő Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című művére, amelynek főszereplője a harmincas Lente Bálint a Reflex.hu online újságnál dolgozik. Az általunk is elbúcsúztatott Index.hu volt újságírója, Földes András felelevenítette, hogy Krusovszky a legnagyobb online újság bedőlését is megírta.

"Ha az Aranyélet nagyívű, sok szálon és több idősíkon játszódó történetmesélése és társadalmi realitása ennyire bejön a magyaroknak, akkor az a minimum, hogy Krusovszky Dénes nagyregényéből is több évadot megélő sorozatot gyártanak, mert ott van benne minden, ami miatt a harmincas generáció folyamatos útkeresésben van:

az el nem mesélt történetek, a rendszerváltásból kimaradó, ám nagyreményű apák árulása, a közélet miatti fojtogató levegő, az állandó meneküléskényszer és annak belátása, hogy sok mindent el tudtunk magunkról képzelni, de mennyivel fontosabb azt elképzelni, ami már nem leszünk sosem"

 - írtuk akkor a regényről.

A regény megjelenéséig lezajlott már az Origo, a Népszabadság vagy a VS.hu elfoglalása, így azokból lehetett következtetéseket levonni, de ahogy David Foster Wallace Végtelen tréfája is egyre realistább műnek tűnik, úgy az IDŐ is máshogy olvastatja a regényt. A fiktív Reflex és a valóságos Index párhuzamait felesleges végigvenni, mert minden pont ugyanúgy történt (itt beleolvashattok a regénybe, itt belehallgathattok).

Krusovszky nem akarhatott generációs regényt írni, de azzá vált: mert pontosan meséli el a korunkat, így 10-20 év múlva könnyű lesz az Akik már nem leszünk sosemet elővenni, hogy megismerjük a korunkat. Krusovszky a regényvilág atmoszférájának megteremtéséhez használt közéleti utalásokat, egyáltalán nem hangsúlyosak a történetben, viszont pontosak.

Amikor a regényről interjúztunk, akkor a gazdasági és politikai utalásokról, a történetben atmoszférát teremtő háttérként megjelenő magyar közéletről Krusovszky a következőket mondta:

"De én még mindig azt érzem, hogy erről muszáj beszélni, mert különben nem történik semmi, és

ha nem reflektálunk, akkor nem is fogjuk megérteni, hogy mi folyik körülöttünk.

A regénynél is azt éreztem, hogy erről azért akarok írni, mert ezek olyan kérdések, amikkel foglalkozni kell, és hogy egy ilyen regénytér azt is lehetővé teszi, hogy tágabb optikai lencsével nézzem meg, amibe kicsit a múlt is belelóg, meg a magánélet is, meg a társadalmi ügyek is, de közben a regény lényege az lenne, hogy azt próbálja megmutatni, hogyan néz ki ez az egész valóság-konglomerátum az egyes emberek életében. (...) Amikor Bálint a Youtube-on nézi Trumpot vagy a tévében megjelennek a romákat ölő sorozatgyilkosok, azok háttérként működnek. Már csak azért is, mert ha egy ma élő értelmiségi fiatalról írok, akkor nagyon nehéz lenne hitelesen megírni, hogy ebből az egészből semmit nem lát, vagy ha lát is, azt nem érzi kellően problematikusnak."

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A generáció, ami már nem leszünk sosem

...
Beleolvasó

Krusovszky Dénes új verseskötete olyan, mint egy modern álmoskönyv

Akik már nem leszünk sosem című Libri-díjas regénye után idén verseskötettel jelentkezett Krusovszky Dénes. Az Áttetsző viszonyok verseiben hangsúlyosan jelenik meg az ember és természet viszonya, valamint az idő múlásának témája is, közben pedig találkozik bennük a mindennapi és a szürreális. Olvassatok bele!

...
Nagy

Krusovszky Dénes: A válaszok nem generációsak, hanem személyesek

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (1.rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A jelölt könyvek befutottak, mi pedig bemutatjuk, kik közül kerülhet ki 2020 Margó-díjasa.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...
Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

...
Forgách Kinga

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

A hét könyve
Kritika
Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban
...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.