Szvoren és Krusovszky kapta a 2019-es Libri-díjakat

Szvoren és Krusovszky kapta a 2019-es Libri-díjakat

.konyvesblog. | 2019. május 15. |

szvorenkruso.png

A Libri irodalmi díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. A díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A zsűri egy novelláskötetet, míg a közönség egy regényt díjazott. 

A Libri irodalmi díj nyertese 2019-ben Szvoren Edina Verseim című novelláskötete. A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben. 

„A Libri felelőssége, hogy minél szélesebb közönséggel ismertesse meg a kortárs magyar irodalom legjobb műveit. Missziónk, hogy a valóban értékes és fontos könyvek méltó ismertségre tegyenek szert, ezért alapítottuk a Libri irodalmi díjat négy évvel ezelőtt, ami mára egy presztízsértékű díjjá vált. A díjakat egyre többen ismerik, idén már 21 ezer ember szavazott kedvenc könyvére. Megemeltük a díjakkal járó támogatás összegét, így már 2 millió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás fölött rendelkezhetnek a nyertes könyvek szerzői.” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója. 

A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet több mint 140 képviselője tett javaslatot, hogy a 2018-ban megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.

A tíz döntős könyv:

Barabási Albert-László: A képlet

Dragomán György: Rendszerújra

Kemény István: Nílus

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy

Pintér Béla: Újabb drámák

Simon Márton: Rókák esküvője

Szilasi László: Luther kutyái

Szvoren Edina: Verseim

Takács Zsuzsa: A Vak Remény

A Libri irodalmi díj zsűrije

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. A döntős könyvek között találunk három verseskötetet, Takács Zsuzsa, Kemény István és Simon Márton tollából; három regényt: Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Szilasi László műveit; egy drámagyűjteményt Pintér Bélától; két novelláskötetet, Dragomán György és Szvoren Edina műveit; valamint egy, a siker egyetemes törvényeit összefoglaló tényirodalmi alkotást, amit Barabási Albert-László jegyzett. 

A zsűri egyik tagja, Károlyi Csaba irodalomkritikus szerint:

„A díjazott kötet szerzője, Szvoren Edina a hatásvadászat legcsekélyebb nyoma nélkül ír. Tanítani is jól lehet, a diákok jókat tudnak vitatkozni róla. A zsűri által kiválasztott nyertes kötet szerzőjének prózája egyszerre nagyon profi és nagyon emberi, nem túl vidám, mégis tele van humorral. Emberábrázolása következetes, nyelvhasználata mesteri. Írásaiban az információ visszatartásának nagy művésze, mindent tud az elbeszélői technikákról. Csökönyösen ragaszkodik műfajához, a novellához, melyben kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ma talán ő tud a legjobban novellát írni a kortárs magyar irodalom alkotói közül.” 

Az Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénes első regénye. A szerző leginkább költőként, publicistaként és rádiókritikusként volt ismert, legújabb műve pedig valósággal berobbant az irodalmi életbe. Beck Zoltán, a szakmai zsűri tagja szerint Krusovszky regénye korszakos mű, generációs regény, „a köztesség generációjának regénye; azé a generációé, amelyikben már nem él az a reflektálatlan hit, hogy van, hogy lehet mit továbbadni az utánuk jövőknek.”

Libri irodalmi díjak

A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2018-ban összesen 154 könyv felelt meg, a lista 43 kiadó könyveiből állt össze, összesen 38 tényirodalmi és 116 szépirodalmi kötet szerepel rajta. Erről a listáról választotta ki kedvenceit a Libri által felkért szakmai bizottság. 2019 februárjában 140 neves közéleti személyiség voksolt 5-5 olyan könyvre, amit a legjobban kedvelt, és aminek jó szívvel adná át idén a Libri irodalmi díjakat. Az így kialakult tízes listából az öttagú szakmai zsűri és a közönség választotta ki azt a két könyvet, amelyek ma megkapták a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat.

A korábbi nyertesek

Libri irodalmi díj:

Rakovszky Zsuzsa – Fortepan (2016)
Jászberényi Sándor – A lélek legszebb éjszakája (2017)
Tompa Andrea – Omerta (2018)

Libri irodalmi közönségdíj:

Bartis Attila – A vége (2016)
Kepes András – Világkép (2017)
Bödőcs Tibor – Addig se iszik (2018)

A győztesek

Szvoren Edina és Krusovszky Dénes könyveiről már tavaly lehetett tudni, hogy 2018 legfontosabb megjelenései között vannak. A Könyvesblog is beválasztotta mindkét kötetet az év legjobb könyvei közé

Szvoren Edina novelláskötete nem sokkal megjelenése után nálunk a hét könyve volt, Szvorenről akkor azt írtuk, hogy ő az ország egyik legerősebb novellistája. A Verseimről pedig ezt: 

Verseim történeteiben már szinte az a furcsa, ha valamelyik szereplőnek nincs testi vagy lelki hiányossága. Múltbeli balesetek, betegségek, elveszített családtagok, abortuszok rajzolják ki azokat a gyászokat, amik rejtettségük által vannak jelen az emberek mindennapjaiban. És bár az elbeszélések egyes szám első személyben vannak megírva, az érzelmi reflexiók így is teljesen hiányoznak. Az elhallgatások és titkot veszik át az uralmat a szövegek fölött. Ugyanez igaz a szülő-gyerek kapcsolatokra is, amelyeknek feszültsége szintén visszatérő motívumként szövi át a kötetet. Szvoren Edina novelláiban a szívszorító távolság, a lefojtott érzelmek, a megértés hiánya és a közösen hurcolt szégyen kapcsolja össze a családtagokat.  

Az Akik már nem leszünk sosemet kritikánkban az év legnagyobb meglepetésének neveztük és ezt írtuk róla:

A költőként, publicistaként, prózaíróként és rádiókritikusként is ismert Krusovszky Dénes a Kárpát-medence Jonathan Franzenjeként megírta a magyar nagyregényt, ami több idősíkon, valódi meglepetéseket tartogatva mesél egy harmincas újságíró útkeresésén keresztül 1956-ról, a megváltozó médiafogyasztási szokásokról, az EU-pályázatok körüli mutyikról és a Bécsbe költözésről. De ez csak az a keret, amit minden bizonnyal fel kell vázolni ahhoz, hogy egy nagyon a mostban játszódó fiatal magyar srác történetét érteni lehessen. És ahogy minden jól elmesélt személyes történet egy generáció történetévé válik, úgy, azt hiszem,  a Krusovszky-regény is önmagán túlmutatva ábrázolja a harmincas generáció menekülését és otthontalanságát.  

A Könyvesblogon egyébként mindkét szerzővel olvashatók interjúk is a nyertes könyvek kapcsán. Szvoren Edina éppen a napokban válaszolt nekünk pár kérdésre, többek közt azzal kapcsolatban, hogy miért pont ez lett a kötet címe. Krusovszky Dénessel pedig még tavaly decemberben beszélgettünk a kisváros elhagyásáról, a nyomasztó magyar közéletről, 1956 emlékezetéről és a vastüdőkről. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!