1928-ban bizonyos I.A. Persinger, egy amerikai borbély gyűjteni kezdte a Wash Tubbs című képregényt. A Wash Tubbst Roy Crane rajzolta, naponta jelent meg, és Washington Tubbs II nevű boltos, majd cirkuszos vicces hányattatásairól és kalandjairól szólt.
A borbély viszont nem érte be annyival, hogy egy könyvbe beragasztgatta a napi képregényt, hanem az egészet amolyan emlékkönyvvé alakítva megkérte a barátait és a vendégeit, hogy írjanak az oldalakra. A kötet gerincén ezt meg is erősítette rímbe szedve: “Dear friends of mine, Please write a line / In this little Wash Tubbs book of mine. / Help me Keep you in my Mind.” Azaz kábé: kedves barátaim, légyszi, írjatok egy sort a Wash Tubbs könyvembe, segítsetek emlékezni rátok.
A könyv pedig, ahogy sokasodtak benne a bejegyzések, úgy vált napról napra a nagy gazdasági világválság időszakának és mindennapjainak közvetlen dokumentumává.
A végül 800 oldalassá hízó emlékkönyvet ma a Columbia Egyetem könyvritkaságokért és kéziratokért felelős könyvtára őrzi. A kötetet persze a megfelelő eljárásokkal kezelni is kell, hiszen főleg az első 20 oldala meglehetősen használt és ezért sérülékeny. A munkálatok során a kötetnek ezt a részét oldalaira bontják szét, digitalizálják, majd a megfelelő konzerválási és állagmegóvó kezelés után újra összefűzik.
Karen Green, a Columbia képregényekért felelős kurátora az Atlas Obscurának megerősítette, hogy az emlékkönyv lenyűgöző elsődleges forrás:
"A képregények zseniális hordozói a szociális normáknak, politikai megmozdulásoknak - a kor gondolkodását tükrözik.
Persinger emlékkönyve sokféle kutatási irányra ad lehetőséget a társadalomtörténetitől a vidéki társadalmi hálózatok tanulmányozásán át a “kívülállók” művészetének feltérképezésééig. Azt is remélem, hogy ha jobban megvizsgáljuk az oldalakat, találunk direkt utalásokat a Wash Tubbs-ra, amiből kiderül, hogy fogadták a mindennapokban a képregényt.”
Ide kattintva több képet is találsz a gigantikus emlékkönyvről.
