Több mint negyven éve fogta utoljára a kezébe Dragomán György azt a karcsú kis kötetet, amit most a marosvásárhelyi színházban adott vissza neki egy olvasója.
A Festői Románia című könyvet Dragomán még második osztályosként kapta év végi jutalomként, ám saját bevallása szerint „akkor kilencéves koromban, amikor kaptam, nem éreztem vad vágyat, hogy azonnal rávessem magam és kiolvassam, semmi emlékem nincs is a kötettel kapcsolatban”.
Hogy vesztette el Dragomán a könyvet?
Dragomán György a családjával 1988-ban, 15 éves korában települt át Marosvásárhelyről Magyarországra. (A szerző életútjáról és pályájáról abban a Dragomán-lexikonban olvashatsz többet, amiben az 50. születésnapjára szedtünk össze róla 50 érdekességet/tudnivalót.)
Hogy mi lett a régi könyveikkel, arról így vall a Facebookon:
„Kivándorláskor csak 200 könyvet hozhattunk – fejenként ötvenet, de én egyet se hoztam,
az én könyvtáram szétajándékoztuk, meg eladtuk az ószeren.”
Arról fogalma sincs, milyen kacskaringós úton-módon került a könyv a nőhöz, aki odaadta neki a beszélgetés után, viszont az egybeesések különös játékaként pont mostanában sok útirajzot olvasott-hallgatott, így viccesnek tartotta, hogy ez éppen most került vissza hozzá.
És ha már, akkor olvasnivalót is ajánl
Az apropót kihasználva Dragomán olvasnivalót is ajánlott a követőinek: Patrick Leigh Fermor The Broken Roadját, ami leginkáb az 1935-ös Bulgáriát és Romániát írja le.
„Fermor könyvét amúgy nagyon ajánlom, de még inkább a trilógia előző kötetét, a magyarul is olvasható Erdők s vizek közöttet – ez ugyanis Magyarország és Erdély 1934-ben – egy teljesen letűnt világ szépen megírt lenyomata. (Fermor tizenhét évesen nekivág Londonból, ha csak teheti gyalogszerrel Konstantinápoly felé, az első kötet A time of Gifts Esztergom megpillantásával ér véget.)”
