Az esetszámok mögött a betegek, nővérek és orvosok küzdelme rejlik

Az esetszámok mögött a betegek, nővérek és orvosok küzdelme rejlik

Ahogy Európában, Magyarországon is hétről hétre egyre nő a covid-fertőzöttek száma. A kórházi dolgozók covid-naplói azt mutatják meg, hogy a statisztikák mögött mindig emberi küzdelmek és történetek állnak. Könyvek hírek mellé. 

ld | 2022. július 20. |

Az aktuálisan közzétett adatok szerint múlt héten meredeken megugrott a fertőzöttek száma: 10 255 esetet regisztráltak (kétezerrel több, mint az azt megelőző héten), a kórházi ellátást igénylők száma 866 (236-tal több, mint az egy héttel korábbi esetszám).

Itthon még zömmel az omikron variáns BA2-es típusa fertőz, de 4-5 százalékban már megjelent a BA4-es, a BA5-ös és az X variáns is, amelyek Európában uralkodóvá váltak.

Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója kedden azt nyilatkozta, az európai államoknak fel kell gyorsítaniuk a vakcinák beadását és vissza kell állítaniuk a maszkviselést, hogy le tudják küzdeni a koronavírus omikron variánsa által kiváltott szövődmények megugrását, és ezzel elkerüljék a szigorúbb intézkedéseket az év későbbi részében.

A Covid-intézkedésekkel és ehhez kapcsolódó kórházi ellátással kapcsolatban korábban nagy volt az információhiány, eztért tavaly márciusban szerkesztőségek sora kérte a döntéshozókat: engedjék be az újságírókat az egészségügyi intézményekbe, hogy közvetlen információk alapján számolhassanak be a valós járványhelyzetről. 

“A járvány alatti kórházi munka bemutatásának fontosságát több országban is felismerték. Forgattak, illetve készítettek számos írásos riportot COVID-osztályokon – a teljesség igénye nélkül – az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Írországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában, Kínában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztráliában.

Külön megjegyzendő, hogy mi magyarok magyar nyelven eddig csak a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, illetve a dunaszerdahelyi kórház munkáját bemutató riportokon keresztül alkothattunk valós képet egy COVID-osztály működéséről.

Magyarországon azonban továbbra is csak falakba ütközik minden szerkesztőség, amely felelősen, a társadalmi érdeknek megfelelően szeretne beszámolni a járványhelyzetről és a kórházak leterheltségéről” - írták akkor.

Ezt a helyzetet ismerve különösen fontos és bátor tett, hogy néhány érintett kórházi dolgozó megírta a (különböző) Covid-osztályokon szerzett tapasztalatait, hogy megismerhessük a valós helyzetet és az emberi történeteket, emberfeletti küzdelmeket, amik a statisztikák mögött zajlottak.

Nagy Mónika: Kísértetek álarcban

Nagy Mónika
Kísértetek álarcban
Atlantic Press, 2021, 175 oldal
-

A Kísértetek álarcban egy intenzív osztályon dolgozó ápolónő és egy orvos regénye. Irina és Benjamin napjai és sokszor éjszakái a pandémia eluralkodásának idején azzal telnek, hogy emberfeletti erőfeszítéssel próbálják életben tartani a lélegeztetésre szoruló covidos betegeket.

Félelem és remény a koronavírus idején... Ilyen volt ez a járvány belülről nézve, a túlterhelt, mégis mind újabb megpróbáltatások elé állított egészségügyi dolgozó szemével.

Egészen más történetek, mint a médiából áradó statisztikák és győzelmi jelentések, hiszen az esetszámok mögött valójában a betegek küzdelme rejlik. Ám az olvasóra, aki érteni szeretné a kort, amelyben élünk - márpedig az irodalomnak végső soron más rendeltetése nem lehet - ez a regény a reveláció erejével hat.

 

Baji Anikó: Egy triage naplója 1-2.

Baji Anikó
Egy triage naplója 1.
Alexandra, 2020, 255 oldal
-

Akiket érdekel, hogy miként zajlik egy sürgősségi osztály munkája a koronavírus-vészhelyzetben, és szívesen látna néhány emberi arcot a járványról közölt szikár számadatok mögött, azok számára kihagyhatatlan olvasmány! 

Koronavírus, COVID-19, világjárvány/pandémia, karantén, maszk, szkafander, távolságtartás, kijárási korlátozás, részleges vagy teljes lezárás (lockdown), PCR-teszt, szerológiai teszt, antigén gyorsteszt, alapbetegség, lélegeztetőgép, immunitás, nyájimmunitás, vakcina - erről szól az életünk tavaly, a szinte egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott világban.

Baji Anikó a járvány magyarországi első hullámáról vezetett Egy triage naplója - Harc a láthatatlan ellenséggel című netes naplóját 2020-ban, az első hullám előtt publikálta. A könyv elsősorban még a járvánnyal kapcsolatos félelmekről, várakozásokról szólt, hiszen az első hullám viszonylag enyhén érintette hazánkat.

Baji Anikó
Egy triage naplója 2.
Alexandra, 2021, 328 oldal
-

A második hullámról szóló napló egészen más olvasmány. A második hullám ránk rúgta az ajtót: a betegség beleette magát az életünkbe, az egészségügyi dolgo­zók pedig erejükön felül küzdenek a rájuk szakadó betegáradattal.

 

Barát József-Kemenesi Gábor: Vírusvadászat

Barát József
Vírusvadászat
Cser, 2021, 245 oldal
-

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. (Olvass bele!)

"Nem tudom letenni a könyvet, miután kiolvastam, csak nézek magam elé. Miről is van szó? Egy másfél éves hőstörténetről, a súlyos tüdőgyulladást kiváltó vírusról, egy száz éve nem tapasztalt járványról, a kommunikáció terjedési sebességéről vagy arról a minden akadályon csak azért is átvergődő csudálatos mandarin tudósról, aki a hetedhét országokon, sőt az üveghegyen át is megtalálja azt a szent csodát, mit tudásnak nevezne magában, ha nem lenne - merthogy tudós - szerényebb ennél. Hőstörténet, akciófilm teljes mértékben online és sajnos real-time kiadásban, ami folyt. köv. felirattal szakad meg időnként. Harc a koronás vírusfamília eddigieknél gonoszabb utódjával, de harc a politikai oktroj ellen is" - írja Falus András akadémikus a kötet előszavában.

Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk
Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk

Mi volt az a járványban, ami még egy virológust is meg tudott lepni? Mivel foglalkozik egy vírusvadász, és mit tudhatunk meg a vírusrégészettel? Mi az "eredet", hogyan lehetett ilyen hamar vakcinát fejleszteni, és mindig ilyen mázlink lesz-e?
Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró még soha nem találkoztak személyesen, de 13 héten át, heti egyszer telefonon beszélgettek a járvány eddigi eseményeiről, politikai és társadalmi kérdéseiről, a virológusok mindennapjairól. Vírusvadászat című közös könyvükben az interjúkat megelőzik Barát József bevezetői, amikben a járvány eseményeit, nagy témáit tekintette át hónapról hónapra. Interjúnkban egy online videocall keretében kérdeztük őket, a kötetbe itt beleolvashatsz.

Tovább olvasok

 

Havas Juli: Nincs Hold, ha nem nézed

Havas Juli
Nincs Hold, ha nem nézed
Pesti Kalligram, 2021, 301 oldal
-

Hogyan lesz egy antiszociális, zűrös kamaszlányból nővér, majd orvos? Hogyan éli meg az alacsony önbecsülésű főszereplő a hosszú évekig tartó szerető-státuszt egy idősebb férfi oldalán?

Havas Juli hiánypótló és provokatív könyvet írt ezekről a nehéz kérdésekről. A mellbevágóan leleplező, ravaszul intellektuális és sokrétű regény egyszerre társadalmi kórkép, remek stílusban megírt szerelmi történet és betekintés az orvosi kulisszák mögé a covid idején - írja a könyv ajánlójában Péterfy Gergely.

Mit látunk, ha betekintünk az orvosi kulisszák mögé covid idején?
Tovább olvasok

 

Mandics György: A remény peremén - Covid-kórház

Mandics György
A remény peremén - Covid-kórház
Irodalmi Jelen, 2021, 96 oldal
-

Összeállításunk utolsó darabjában a beteg szempontja érvényesül: Mandics György József Attila díjas író kálváriájának és gyógyulásának története. “Betegségem története, azaz majdnem kerek harminc napig tartó kálváriám a Covid-kórházakban - elöször a kistarcsai nagy Covid-kórházban, majd a Szent László járványkórházban - 2020. november 20-ától december 20-áig tartott. E könyvet 2020. december 21-étől 2021. február 20-áig írtam Budapesten, Mátyásföldön. A szöveg nem helyszíni riport, hiszen nem volt nálam sem magnó, sem jegyzetfüzet, nem jegyeztem fel dátumokat, neveket is alig, mivel az idő egy részét - majdnem a felét - egyfajta félálomban éltem meg. Így rögzült minden emlékem, valóság és álom határán. Agyam lyukas emlékezete a Covid eredménye." 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk

Kemenesi Gábor virológust és Barát József újságírót Vírusvadászat című közös könyvük apropóján kérdeztük koronavírusról, vakcinafejlesztésről, politikai és társadalmi tanulságokról, vírusrégészetről és meglepő fejleményekről. Interjú.

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mit látunk, ha betekintünk az orvosi kulisszák mögé covid idején?

Havas Juli regénye megmutatja, hogyan lesz egy antiszociális, zűrös kamaszlányból nővér, majd orvos. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

...
Nagy

A bőség zavara: non-fiction ajánlatunk a Könyvfesztiválra

...
Hírek

Harari a fóliázott könyveiről: Nem a genderkérdés a legnagyobb probléma Magyarországon

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...