Az aktuálisan közzétett adatok szerint múlt héten meredeken megugrott a fertőzöttek száma: 10 255 esetet regisztráltak (kétezerrel több, mint az azt megelőző héten), a kórházi ellátást igénylők száma 866 (236-tal több, mint az egy héttel korábbi esetszám).
Itthon még zömmel az omikron variáns BA2-es típusa fertőz, de 4-5 százalékban már megjelent a BA4-es, a BA5-ös és az X variáns is, amelyek Európában uralkodóvá váltak.
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója kedden azt nyilatkozta, az európai államoknak fel kell gyorsítaniuk a vakcinák beadását és vissza kell állítaniuk a maszkviselést, hogy le tudják küzdeni a koronavírus omikron variánsa által kiváltott szövődmények megugrását, és ezzel elkerüljék a szigorúbb intézkedéseket az év későbbi részében.
A Covid-intézkedésekkel és ehhez kapcsolódó kórházi ellátással kapcsolatban korábban nagy volt az információhiány, eztért tavaly márciusban szerkesztőségek sora kérte a döntéshozókat: engedjék be az újságírókat az egészségügyi intézményekbe, hogy közvetlen információk alapján számolhassanak be a valós járványhelyzetről.
“A járvány alatti kórházi munka bemutatásának fontosságát több országban is felismerték. Forgattak, illetve készítettek számos írásos riportot COVID-osztályokon – a teljesség igénye nélkül – az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Írországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában, Kínában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztráliában.
Külön megjegyzendő, hogy mi magyarok magyar nyelven eddig csak a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, illetve a dunaszerdahelyi kórház munkáját bemutató riportokon keresztül alkothattunk valós képet egy COVID-osztály működéséről.
Magyarországon azonban továbbra is csak falakba ütközik minden szerkesztőség, amely felelősen, a társadalmi érdeknek megfelelően szeretne beszámolni a járványhelyzetről és a kórházak leterheltségéről” - írták akkor.
Ezt a helyzetet ismerve különösen fontos és bátor tett, hogy néhány érintett kórházi dolgozó megírta a (különböző) Covid-osztályokon szerzett tapasztalatait, hogy megismerhessük a valós helyzetet és az emberi történeteket, emberfeletti küzdelmeket, amik a statisztikák mögött zajlottak.
Nagy Mónika: Kísértetek álarcban
A Kísértetek álarcban egy intenzív osztályon dolgozó ápolónő és egy orvos regénye. Irina és Benjamin napjai és sokszor éjszakái a pandémia eluralkodásának idején azzal telnek, hogy emberfeletti erőfeszítéssel próbálják életben tartani a lélegeztetésre szoruló covidos betegeket.
Félelem és remény a koronavírus idején... Ilyen volt ez a járvány belülről nézve, a túlterhelt, mégis mind újabb megpróbáltatások elé állított egészségügyi dolgozó szemével.
Egészen más történetek, mint a médiából áradó statisztikák és győzelmi jelentések, hiszen az esetszámok mögött valójában a betegek küzdelme rejlik. Ám az olvasóra, aki érteni szeretné a kort, amelyben élünk - márpedig az irodalomnak végső soron más rendeltetése nem lehet - ez a regény a reveláció erejével hat.
Baji Anikó: Egy triage naplója 1-2.
Akiket érdekel, hogy miként zajlik egy sürgősségi osztály munkája a koronavírus-vészhelyzetben, és szívesen látna néhány emberi arcot a járványról közölt szikár számadatok mögött, azok számára kihagyhatatlan olvasmány!
Koronavírus, COVID-19, világjárvány/pandémia, karantén, maszk, szkafander, távolságtartás, kijárási korlátozás, részleges vagy teljes lezárás (lockdown), PCR-teszt, szerológiai teszt, antigén gyorsteszt, alapbetegség, lélegeztetőgép, immunitás, nyájimmunitás, vakcina - erről szól az életünk tavaly, a szinte egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott világban.
Baji Anikó a járvány magyarországi első hullámáról vezetett Egy triage naplója - Harc a láthatatlan ellenséggel című netes naplóját 2020-ban, az első hullám előtt publikálta. A könyv elsősorban még a járvánnyal kapcsolatos félelmekről, várakozásokról szólt, hiszen az első hullám viszonylag enyhén érintette hazánkat.
A második hullámról szóló napló egészen más olvasmány. A második hullám ránk rúgta az ajtót: a betegség beleette magát az életünkbe, az egészségügyi dolgozók pedig erejükön felül küzdenek a rájuk szakadó betegáradattal.
Barát József-Kemenesi Gábor: Vírusvadászat
Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. (Olvass bele!)
"Nem tudom letenni a könyvet, miután kiolvastam, csak nézek magam elé. Miről is van szó? Egy másfél éves hőstörténetről, a súlyos tüdőgyulladást kiváltó vírusról, egy száz éve nem tapasztalt járványról, a kommunikáció terjedési sebességéről vagy arról a minden akadályon csak azért is átvergődő csudálatos mandarin tudósról, aki a hetedhét országokon, sőt az üveghegyen át is megtalálja azt a szent csodát, mit tudásnak nevezne magában, ha nem lenne - merthogy tudós - szerényebb ennél. Hőstörténet, akciófilm teljes mértékben online és sajnos real-time kiadásban, ami folyt. köv. felirattal szakad meg időnként. Harc a koronás vírusfamília eddigieknél gonoszabb utódjával, de harc a politikai oktroj ellen is" - írja Falus András akadémikus a kötet előszavában.
Kemenesi Gábor virológust és Barát József újságírót Vírusvadászat című közös könyvük apropóján kérdeztük koronavírusról, vakcinafejlesztésről, politikai és társadalmi tanulságokról, vírusrégészetről és meglepő fejleményekről. Interjú.
Havas Juli: Nincs Hold, ha nem nézed
Hogyan lesz egy antiszociális, zűrös kamaszlányból nővér, majd orvos? Hogyan éli meg az alacsony önbecsülésű főszereplő a hosszú évekig tartó szerető-státuszt egy idősebb férfi oldalán?
Havas Juli hiánypótló és provokatív könyvet írt ezekről a nehéz kérdésekről. A mellbevágóan leleplező, ravaszul intellektuális és sokrétű regény egyszerre társadalmi kórkép, remek stílusban megírt szerelmi történet és betekintés az orvosi kulisszák mögé a covid idején - írja a könyv ajánlójában Péterfy Gergely.
Havas Juli regénye megmutatja, hogyan lesz egy antiszociális, zűrös kamaszlányból nővér, majd orvos. Olvass bele!
Mandics György: A remény peremén - Covid-kórház
Összeállításunk utolsó darabjában a beteg szempontja érvényesül: Mandics György József Attila díjas író kálváriájának és gyógyulásának története. “Betegségem története, azaz majdnem kerek harminc napig tartó kálváriám a Covid-kórházakban - elöször a kistarcsai nagy Covid-kórházban, majd a Szent László járványkórházban - 2020. november 20-ától december 20-áig tartott. E könyvet 2020. december 21-étől 2021. február 20-áig írtam Budapesten, Mátyásföldön. A szöveg nem helyszíni riport, hiszen nem volt nálam sem magnó, sem jegyzetfüzet, nem jegyeztem fel dátumokat, neveket is alig, mivel az idő egy részét - majdnem a felét - egyfajta félálomban éltem meg. Így rögzült minden emlékem, valóság és álom határán. Agyam lyukas emlékezete a Covid eredménye."
