Bukowski gyűlölte a 9-5-ig tartó taposómalmot

Bukowski gyűlölte a 9-5-ig tartó taposómalmot

Charles Bukowski utálta a 9-től délután 5-ig szóló munkarendet, és borzasztóan örült, amikor végre kiszabadulhatott a mókuskerékből – mindez a kiadójának írt leveléből derült ki, amelyet a Far Out Magazine publikált ismét.

ro | 2021. január 04. |

Charles Bukowski 49 éves volt, amikor megkapta végre azt a lehetőséget, amelyre egész életében vágyott. 1969-ban ugyanis egy John Martin nevű kiadó felajánlotta neki, hogy élete végéig havi száz dollárt fizet neki, ha otthagyja addigi munkahelyét a postán, és főállású író lesz belőle. Martin az új Walt Whitmant látta Bukowskiban, és kiadóját, a Black Sparrow Presst is eredetileg és kizárólag azért hozta létre, hogy kiadhassa Bukowski műveit.

Az író azonnal lecsapott az ajánlatra, és néhány hét alatt megírta első regényét, a Postát. A könyvről korábban azt írtuk, hogy

„Szókimondó, helyenként trágár, összességében mégis könnyed hangvételű könyv egy férfiról, aki saját módszereivel küzdött a nagy állami gépezet ostobaságai és saját démonai ellen.”

Bukowski gyűlölte korábbi munkahelyét, ami napnál is világosabban kiderül abból a levélből, amelyet 1986-ban írt John Martinnak. Ebben például arról ír, hogy ezeken a munkahelyeken a munkaidő sosem 9-től 5-ig tart, hiszen például nincs ebédidő, ráadásul ott a túlóra is, amire ha panaszkodni merészel valaki, számíthat rá, hogy hamarosan egy másik lúzer veszi majd át a helyét.

Bukowski úgy tartotta, a rabszolgaságot nem törölték el soha, csupán kiterjesztették minden bőrszínű emberre. Fájdalommal töltötte el azoknak a dolgozóknak a leépülése, akik mindent megtesznek a munkájuk megtartása érdekében, mivel attól tartanak, hogy csak rosszabb várhat rájuk. Ezek az emberek szerinte teljesen kiégnek, és sosem kapnak annyi fizetést, amivel elszabadulhatnának: csupán annyit keresnek, hogy életben maradjanak, és visszamenjenek gályázni. Bukowski szerencsének nevezte, hogy kiszakadhatott a rendszerből, és utólag azt mondta, örömmel tölti el, hogy így történt – ahogy levelében fogalmazott: a csoda örömének.

A teljes levelet itt olvashatjátok.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bukowski imádta a dorombolást, de a cenzorokat nagyon sajnálta

...

Belépő Bukowski delíriumos rezervátumába

...

Az FBI szemmel tartotta Bukowskit

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

Mennyire feladata a művészetnek, hogy reagáljon a jelenre? Biró Zsombor Aurél vendége Rába Roland.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

chk
chk

Ezeket a műsorokat néztek legtöbben a Netflixen 2026 első felében

Polc

Magány, szex, szorongás, avagy így éld túl a fiatal éveid – Adorjáni Panna első regényéről

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

...

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

...
Olvass!
...

„A barátnőd, a cimborád, a nőd vagy bármi, amit csak szeretnél”: Olvass bele Frida Kahlo szerelmes leveleibe!

Magyarul először olvasható válogatás a festőművész szerelmes leveleiből.

...

„Könnyebb skizofrénnek lenni és halottakkal beszélgetni, mint szembenézni a magánnyal” – Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

Benned is felerősödnek a zajok, ha lehalkul a külvilág? Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

...

Milyen férfi az ilyen? Olvass bele Charles Bukowski újra megjelent novelláskötetébe!

„Senki sem engedhette meg magának, hogy kiszakítsa az egyik nadrágját a térdénél, mert akkor kiderült volna, hogy szegény, és hogy seggfej…”

Hírek
...

Apa-fiú kapcsolatról ír memoárt Haruki Murakami

...

Ősszel érkezik magyarul Paul Auster feleségének memoárja

...

Vér és csont gyermekei: A szerző nem kíváncsi a fantasy regényéből készült filmre

...

A könyveladások szerint a Z-generációt egyre jobban érdekli a vallás

...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard–Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (4. rész)

...

Tompa Andrea: „Szeretnék ebből a pizsamázásból megélni”

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.