Az FBI szemmel tartotta Bukowskit

.konyvesblog. | 2013. szeptember 13. |

BukowskiFBI.gif

1968-tól az FBI élénk figyelemmel követte, hogy mit csinál Charles Bukowski, ám a most nyilvánosságra került akták szerint túl sok érdekeset nem tudtak kideríteni az íróról. A szövetségiek akkor kapták fel a fejüket, amikor Bukowski az „Egy mocskos vénember jegyzetei” című kolumnáit elkezdte írogatni az Open City nevű underground-lapnak.

Az ügynökök főleg a szomszédoknál és Bukowski munkaadóinál kérdezősködtek, akik kevés kézzelfogható információval szolgáltak. Az egyik lakó például nagyszerű szomszédként jellemezte az írót, aki nem nagyon fogad látogatókat, hölgyvendégeket sem, egy másik leírása szerint pedig egy hangos pisszenést sem lehetett hallani a lakásából. Azt azonban mindannyian leszögezték, hogy nincsenek közelebbi ismeretségben az íróval, így a személyiségére vonatkozó kérdésekre nem nagyon tudtak válaszolni.

Az iratok tanúsága szerint Bukowski „egészségügyi okokra” hivatkozva gyakran hiányzott a munkahelyéről, és az egyik informátor szerint a férfinek néhányszor meggyűlt a baja a törvénnyel (egyszer például részegen vitték be az egyik rendőrőrsre, de a következő nap már hazaengedték, 1942-ben pedig azért került bajba, mert nem értesítette a helyi sorozóbizottságot arról, hogy megváltozott a lakcíme).

A bukowski.net szerint az akták kevés meglepetéssel szolgálnak, kivételt jelent talán ez alól, hogy Bukowski, akinek életrajzírói rendszerint Barbara Frye-t nevezik meg az író első feleségeként, 1952-ben (azaz három évvel a Frye-jal kötött házassága előtt), már nős volt, felesége pedig nem más volt, mint a Jane-versek múzsájaként számon tartott Jane Cooney. Az FBI-iratok szerint ezt maga Bukowski állította.

A dokumentumokban a személyes adatokat kitakarták, de a bukowski.net közeli felvételén világosan kivehető Jane – igaz, hibásan leírt – neve. Az internetes hozzászólók között ugyanakkor van, aki már most vitatja, hogy Bukowski valóban elvette volna Jane Cooney-t, házassági papírnak ugyanis nincs nyoma. A nő azonban mindenképpen az egyik legfontosabb asszony volt Bukowski életében – ezen pedig sem a papír megléte, sem a hiánya nem változtat.

Forrás: LA Times

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!