Az FBI szemmel tartotta Bukowskit

.konyvesblog. | 2013. szeptember 13. |

BukowskiFBI.gif

1968-tól az FBI élénk figyelemmel követte, hogy mit csinál Charles Bukowski, ám a most nyilvánosságra került akták szerint túl sok érdekeset nem tudtak kideríteni az íróról. A szövetségiek akkor kapták fel a fejüket, amikor Bukowski az „Egy mocskos vénember jegyzetei” című kolumnáit elkezdte írogatni az Open City nevű underground-lapnak.

Az ügynökök főleg a szomszédoknál és Bukowski munkaadóinál kérdezősködtek, akik kevés kézzelfogható információval szolgáltak. Az egyik lakó például nagyszerű szomszédként jellemezte az írót, aki nem nagyon fogad látogatókat, hölgyvendégeket sem, egy másik leírása szerint pedig egy hangos pisszenést sem lehetett hallani a lakásából. Azt azonban mindannyian leszögezték, hogy nincsenek közelebbi ismeretségben az íróval, így a személyiségére vonatkozó kérdésekre nem nagyon tudtak válaszolni.

Az iratok tanúsága szerint Bukowski „egészségügyi okokra” hivatkozva gyakran hiányzott a munkahelyéről, és az egyik informátor szerint a férfinek néhányszor meggyűlt a baja a törvénnyel (egyszer például részegen vitték be az egyik rendőrőrsre, de a következő nap már hazaengedték, 1942-ben pedig azért került bajba, mert nem értesítette a helyi sorozóbizottságot arról, hogy megváltozott a lakcíme).

A bukowski.net szerint az akták kevés meglepetéssel szolgálnak, kivételt jelent talán ez alól, hogy Bukowski, akinek életrajzírói rendszerint Barbara Frye-t nevezik meg az író első feleségeként, 1952-ben (azaz három évvel a Frye-jal kötött házassága előtt), már nős volt, felesége pedig nem más volt, mint a Jane-versek múzsájaként számon tartott Jane Cooney. Az FBI-iratok szerint ezt maga Bukowski állította.

A dokumentumokban a személyes adatokat kitakarták, de a bukowski.net közeli felvételén világosan kivehető Jane – igaz, hibásan leírt – neve. Az internetes hozzászólók között ugyanakkor van, aki már most vitatja, hogy Bukowski valóban elvette volna Jane Cooney-t, házassági papírnak ugyanis nincs nyoma. A nő azonban mindenképpen az egyik legfontosabb asszony volt Bukowski életében – ezen pedig sem a papír megléte, sem a hiánya nem változtat.

Forrás: LA Times

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.